Kötet,  Fejezet

 1     5    |                             A KIS KURUC~
 2     5,  1|     Thököly Imrének, a dicsõséges kuruc királynak volt az udvari
 3     5,  1|         bokáját, ahogy a hatalmas kuruc királyt meglátta. Az pedig
 4     5,  1|          akkor inkább csak gyalog kuruc légy, Csikaló. Hanem ha
 5     5,  1|          mikor egy óra múlva deli kuruc leventének öltözve a ládája
 6     5,  1| kendőjével az ég ablakán, mikor a kuruc király az egész tábor szeme
 7     5,  2|                             A KIS KURUC~Harmadik hete ostromolta
 8     5,  2|      csakugyan meg is szállotta a kuruc sereg a szegedi várat. De
 9     5,  2|          Nagy szomorúság borult a kuruc táborra. Se fegyvercsattogás,
10     5,  2|       sehol. Szótlanul õdöngtek a kuruc vitézek, maga Bottyán generális
11     5,  2|        parancsolta a fejedelem.~A kuruc uraktól körülfogva lépett
12     5,  2|           nagy fejét. Egyik-másik kuruc már a szemét törölgette
13     5,  2|        Látod, fiam, erõ kell ám a kuruc katonának.~Pap Illés két
14     5,  2|         utánakiabáltak:~- No, kis kuruc, nem tett meg a fejedelem
15     5,  2|        visszahívják azok a kényes kuruc leventék?~Messze elmaradt
16     5,  2|     Messze elmaradt már mögötte a kuruc tábor. Csak egy-egy fegyver
17     5,  2|          kanászgyerek! Erõ kell a kuruc katonának!~Kis szívét összeszorította
18     5,  2|    ilyenkorra hírmondó se marad a kuruc király seregébõl. Széttörjük
19     5,  2|  föltetszik, körülvesszük az alvó kuruc tábort. Ti velünk egyszerre
20     5,  2|   fejedelmet, jaj, ha szétverik a kuruc tábort!~Valahogy talpra
21     5,  2|           már a nap, mire elért a kuruc táborhoz. Ott aztán össze
22     5,  2|            Nini, visszajött a kis kuruc! - kiáltott rá az õrszem. -
23     5,  2|   Koporsóját vállra kapták a síró kuruc vitézek, s amerre körülvitték
24     5,  2|         Bercsényi terítette a kis kuruc sírdombjára. Kuruc dicsõségrõl
25     5,  2|          a kis kuruc sírdombjára. Kuruc dicsõségrõl álmodott alatta
26     5,  3|             Elvitte valami nyalka kuruc úr - hebegte ijedten a legénye.
27     5,  3|           deákból lett háromnapos kuruc volt az istenadta, nemigen
28     5,  3|        Egyelõre persze nem ért rá kuruc fejek után szaladni.~Este
29     5,  3|      nemsokára emberszámot tett a kuruc táborban. Rúgta, harapta
30     5,  3|    földhöz a sastollas süvegét. - Kuruc szavamra fogadom, hogy odaadom
31     5,  3|          Odáig csalogatta, ahol a kuruc megbújt az árokban, ott
32     5,  3|           egyet, s vágtatott be a kuruc táborba, mint a nyíl. Tudta,
33     5,  3|     Kengyela, állod-e a szavad?~A kuruc szügyébe vágta torzonborz
34     5,  4|       Bánom is én - vont vállat a kuruc hadnagy. - Legalább kipihenhetem
35     5,  4|      hadnagya. - Jobb itt, mint a kuruc táborban. Ott, ha éhes az
36     5,  4|        enyém - pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed ád‑e nekem
37     5,  4|         nem teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkapára az erszényt,
38     5,  5|        nagy bajuszú, kurta derekú kuruc vitéz állított be Rákóczi
39     5,  5|          ágyaztam meg - felelte a kuruc. A fejedelem előrelépett,
40     5,  5|       fejedelem - szégyenkezett a kuruc. - Hanem mikor hajnalban
41     5,  5|          akarom megérni, hogy egy kuruc szemem láttára sírva fakadjon!~
42     5,  5|        aranyat, hogy legyen mibõl kuruc gúnyába öltözködni a hét
43     5,  6|         küldözgette a leveleket a kuruc vezérnek, Károlyi Sándornak.~
44     5,  6|    csináltak egymás közt, addig a kuruc vitézek a majtényi síkon
45     5,  6|   tárogató, és csengett az ének a kuruc táborban:~Majd reánk derül
46     5,  6|           a magyaroknak. Mehetsz, kuruc, haza, ha van még hazád!
47     5,  7|         pedig fele se tréfa ám. A kuruc világban a muladi halászok
48     5,  7|          a fejét egy-egy haldokló kuruc vitéz, de aztán csak visszahanyatlott