Kötet,  Fejezet

 1     1,  1 |          öreg fejedelem a feleségét. Csakugyan adott is. Mire a fejedelem
 2     1,  7 |             volna minden göröngynek.~Csakugyan úgy látszott a csillagok
 3     1,  10|             elnyelte a sértést, mert csakugyan szüksége volt Hervoja barátságára.
 4     2,  2 |          ember volt Hendók mester, s csakugyan zörögtek a csontjai, mikor
 5     2,  3 |            halmot, s a másik oldalon csakugyan találtak egy keskeny gyalogösvényt.
 6     2,  3 |            tornyára.~Az egyik vadász csakugyan emelte is már a lándzsáját
 7     2,  4 |             Mátyás varga a sarokban!~Csakugyan ott ült Mátyás király nagy
 8     2,  6 |  betarisznyálta a csókát, s most már csakugyan meg se állt addig, míg a
 9     2,  6 |             vagy?~- Ugyan úgy-e, hát csakugyan kelmed az? - mosolyodott
10     2,  6 |             No de erre a tréfára már csakugyan megharagudott Mátyás, s
11     2,  9 | tudományoddal!~Tudós Nekemiás mester csakugyan locsogott-fecsegett is a
12     2,  9 |              szikrák!~A tûzpillangók csakugyan egy nagy máglyából táncoltak
13     2,  9 |        Mátyás királyhoz.~S már akkor csakugyan oldalára kötötte a kardot.~-
14     2,  9 |         középsõ testvér, s már akkor csakugyan illegette a vállához a puskát.~
15     2,  10|         egyet a medvebõrön, s másnap csakugyan elfoglalta Bécs városát.
16     2,  10|              ennek az embernek, mert csakugyan az igazság beszél belõle.~
17     2,  12|     kilátszott. Harminckettõ volt az csakugyan.~- Ember vagy, szolgám! -
18     2,  13|      köntösöd ujján mászik.~- Az ám, csakugyan - pillantott Mátyás a dolmánya
19     2,  15|              lengyel királlyal, hogy csakugyan macskát küldött ellene.~
20     2,  17|           remetét meglátta.~Jánosnak csakugyan olyan ábrázata volt, mint
21     3,  1 |               mosolygott a király, s csakugyan nem törõdött többet se koronával,
22     3,  2 |              jársz hozzá.~Lécz Péter csakugyan elmehetett volna paszulykarónak
23     3,  2 |           engem!~Hanem a temesi gróf csakugyan szavának állt, s hûségesen
24     3,  4 |             kár volt emlegetni, mert csakugyan eljött. A város gulyásai
25     3,  4 |         törõdött vele, mert most már csakugyan a török döngette az ajtót.~-
26     3,  5 |           Perec basának egy zsákkal.~Csakugyan ott sárgállottak a kukoricaföldön
27     3,  5 |             nagy szekér sült tökkel, csakugyan az öreg csõsz sürgött-forgott
28     3,  8 |         fehér szakállát simogatva. - Csakugyan nem tehetném jobb helyre
29     4,  1 |        komoly és megállapodott ember csakugyan nem mondhatta azt, hogy
30     5,  2 |             magyar néptõl.~Így aztán csakugyan meg is szállotta a kuruc
31     5,  2 |      Dicsõség a kis kurucnak!~Délben csakugyan meg is érkeztek a becsei
32     5,  4 |            egy kicsit.~Úgy látszott, csakugyan nem is sokat búsul a társai
33     5,  5 |              felnyitja a szemét, hát csakugyan rángatja ám egy öklömnyi
34     5,  7 |              a szeme Lõrinc úrnak.~S csakugyan úgy is lett. A muladiak
35     6,  4 |              szétterítette a földön. Csakugyan több volt azon a lyuk, mint
36     6,  5 |              odaszemtelenkedni.~- Ez csakugyan legjobb lesz - gyõzõdött
37     6,  5 |           piros hajnalban Gergely úr csakugyan ott szunyókált a méhesben.
38     6,  6 |    honvédeket kell szembeállítani. S csakugyan, mikor Szegesdi Béni leérkezett,
39     6,  8 |                S Titulász bankójának csakugyan nagyon fölvitte az isten