Kötet, Fejezet
1 1, 1 | szõre, mint a hó, ragyog a szeme, mint a gyémánt, ágas-bogas
2 1, 6 | mint a fõtt rák, még a szeme fehérje is véres volt a
3 1, 11| személyem! - villogott a szeme Zsigmondnak.~Most Gara Imre
4 2, 2 | járt az esze. Nagy, barna szeme csak olyankor homályosodott
5 2, 4 | tartása, haragos a szava, a szeme járása.~- Itt lakik-e Márton
6 2, 5 | Mégpedig olyan nagy úr szeme láttára, mint amilyen a
7 2, 5 | az apja ültetett.~Egyik szeme elmosolyodott a királynak,
8 2, 7 | mindjárt megakadt az asszonyok szeme, mondták is fönnhangon:~-
9 2, 9 | legénynek összevillant a szeme, s mindjárt közelebb hívták
10 2, 9 | föl Mátyás, s úgy szórta a szeme haragjában a szikrát, akár
11 2, 9 | elrikkantotta magát, mert megakadt a szeme a vadászkürtön.~- Nini,
12 2, 12| világcsaló is, s a Mátyás éles szeme a szívébe látott mindnyájának.~
13 2, 13| kávésfindzsával vetekedett a szeme, a harmadiknak olyan hosszú
14 2, 15| hirtelen megvillant a szeme.~- Én már tudom - mondta.
15 3, 3 | országot?~A töröknek nevetett a szeme, de arra meg már éppen a
16 3, 4 | két tarisznyán akadt meg a szeme, ahogy ott feketéllettek
17 3, 4 | össze a kezünket-lábunkat.~A szeme tán még jobban tüzelt Mézes
18 3, 5 | az öregbíró.~- De apró a szeme - vetette ellen a kisbíró.~-
19 4, 4 | szõlõt, hogy káprázik bele a szeme az embernek.~Báli bég leült
20 5, 1 | mikor egyszer véletlenül a szeme elé került, rákiáltott:~-
21 5, 1 | veled...~A cigánynak égett a szeme, reszkettek az ujjai, s
22 5, 1 | kuruc király az egész tábor szeme láttára megölelte Csikalót,
23 5, 2 | sás közé. Tágra nyitott szeme a csillagos égre meredt,
24 5, 7 | is lesz - csillant föl a szeme Lõrinc úrnak.~S csakugyan
25 6, 2 | legény volt, csak nagy fekete szeme égett, mint a parázs. Valami
26 6, 4 | érezte, hogy könnybe lábad a szeme. S bizony még sírva fakad
27 6, 5 | úr mély ráncba húzódott szeme.~- Rosszat sejtek, apókám -
28 6, 5 | kerülhet többé az asszony szeme elé.~De hát aki egyszer
29 6, 7 | csatáiról beszélt, de senkinek a szeme nem ragyogott úgy, mint
30 6, 7 | pihékben, majd kiverte a szeme világát az embernek. Mikor
31 6, 8 | hozzá, szinte nevetett a szeme, ahogy odasúgta nekik:~-
|