Kötet, Fejezet
1 1, 3 | felé, délnek, és ezt mondta hozzá:~Csillag esik, föld reng:
2 2, 1 | kardot Privoda, el is vitte hozzá.~- Vitéz nagyuram, elhoztam
3 2, 1 | egy csótáros paripát meg a hozzá való ékes vitézi gúnyát.~
4 2, 4 | arany a mazsolája.~- Láss hozzá, Márton kovács - unszolta
5 2, 5 | akarta meghallgatni.~Elég az hozzá, hogy ott lovagolt el egyszer
6 2, 6 | hogy nyomban fölmenjen hozzá, a solymári bíró, mert beszélni
7 2, 7 | így többen is.)~Elég az hozzá, hogy Mátyásra egyszer ráestellett
8 2, 7 | a sapkáját is megemelte hozzá. Összenézett a király meg
9 2, 8 | Miben, te heprecsóré? Hol a hozzá való edény?~- Ahol a! -
10 2, 8 | most már megérdemled a hozzá való kenyeret!~Másnap reggel
11 2, 12| találmánnyal állított be hozzá. Azt soha ajándék nélkül
12 2, 16| te vagy az?! - ugrott oda hozzá, s úgy megölelgette, hogy
13 2, 17| a király mellett.~- Fogj hozzá, szolgám - merítette Mátyás
14 3, 2 | akármilyen közel jársz hozzá.~Lécz Péter csakugyan elmehetett
15 3, 6 | Jakab mester beszegõdött hozzá öreglegénynek, az öreglegény
16 3, 7 | alázatosság. Nemigen szoktatta hozzá a hajdúk városa. Beterítette
17 3, 7 | város körül, ha kövünk volna hozzá.~- No, azt adhatok, mert
18 4, 3 | mint ahogy mondják - tette hozzá mosolyogva.~- Dehogy rossz,
19 4, 3 | fejedelemasszony kacagva fordult hozzá:~- No, fejedelem uram, nekünk
20 5, 2 | Könyörgő követséget küldtek hozzá, a Felvidékre, hogy mentse
21 5, 2 | puha nádbugák lehajoltak hozzá, s vigasztaló susogással
22 5, 3 | Hadd látom, hogy fogsz hozzá.~Hullámos üstökû oroszlánfejét
23 5, 4 | Itt pedig lesz ideje hozzá kegyelmednek, mert innen
24 6, 3 | negyvennyolcban. Jó macskaugrás hozzá egy másik kis falu: Szanád.
25 6, 7 | úgy adom, ahogy vettem. Se hozzá nem teszek, se el nem veszek
26 6, 7 | dugni, mikor átszaladtam hozzá árpacukorért. Hanem azért
27 6, 7 | léket a Tiszán?~- Mi közöd hozzá? - morgott mérgesen az öreg
28 6, 8 | szakállas öreg bácsik mentek hozzá, szinte nevetett a szeme,
|