Kötet,  Fejezet

 1     1,  3 |          maga kardjának mását adja neked, s te azzal hatalmad alá
 2     1,  3 |            Fölemeltem, és elhoztam neked, nagyúr, mert téged illet!~-
 3     1,  7 |        katonája közül.~- Azt üzeni neked az én királyom, hogy rakd
 4     2,  1 |         fegyverét.~- Minek lesz az neked, Privoda? - incselkedtek
 5     2,  1 |           Vitéz nagyuram, elhoztam neked Gyulafehérvárról Hunyadi
 6     2,  2 |           ügyébe esett.~- Nincs is neked egyébre eszed! - csúfolódott
 7     2,  8 |         nekem, ha én kenyeret adok neked?~- Tudományt ádom.~- Mi
 8     2,  13|     amilyent érdemelsz. Megengedem neked, hogy ott hallgasd az országban
 9     2,  14|            ezután majd én varratom neked a ruhát, amiért olyan szófogadó
10     2,  16|   valamikor az írónádat.~- Bizony, neked köszönhetem, hogy most királyi
11     2,  18|     hallott a király beszédébõl.~- Neked szóltam, mester - kiáltott
12     2,  18|       életem, egy halálom, fejemet neked ajánlom, de a fakót nem
13     3,  1 |            meg kifolyik. Ne legyen neked arra gondod, jó vajda, nézz
14     3,  3 |            tudni, ugye, mikor adom neked az országot?~A töröknek
15     3,  6 | megborotválnod. Jusson már egyszer neked is ilyen.~Azzal õ is bebújt
16     3,  6 |    borotváltál? Mert bizony mondom neked, megemlegetted volna ezt
17     3,  6 |          sütnivalóm! Bizony mondom neked, hogy amelyik percben megkarcoltam
18     4     |            való bírátok odaméretné neked az igazságot, ahol a leggömbölyűbb
19     4,  3 |         ember, jobb munkát adok én neked. Nagyon elbódorogtam itt
20     4,  3 |     vakarta tarkóját Csûr Istók -, neked igazságod lesz, de nekem
21     5,  4 |          Szavamra mondom, nem adom neked a lovat! - kiabálta haragosan.~-
22     5,  4 |      fogadtam volna, hogy nem adom neked - nevette el magát bosszúsan
23     6,  8 |   haszontalankodtunk is vele:~- Ne neked is, ne neked is - s lobogott
24     6,  8 |            vele:~- Ne neked is, ne neked is - s lobogott mosolyogtában
25     6,  8 |           fiam, többet ér az, amit neked szántam. Arról mindig megemlegeted