Kötet, Fejezet
1 1, 10| nép közt szájról szájra járt az a jóslat, amit egy remete
2 1, 10| dühösséggel. Mindig elöl járt a csatákban. Hunyadi nemsokára
3 2, 2 | de mindig csak a játékon járt az esze. Nagy, barna szeme
4 2, 7 | Gyevi volt, mikor utoljára járt benne a király. Az pedig
5 2, 7 | utolsó király, aki benne járt, Mátyás király volt. („Az
6 2, 7 | határban, ahol nyulászni járt, amihez akkor még nem kellett
7 2, 7 | fönnhangon:~- Ott is nagy esõ járt, ahol ez termett. Hét határban
8 2, 13| hogy két araszttal elõtte járt a gazdájának.~- Kik vagytok,
9 2, 14| akkoriban nagyon gonosz világ járt a Felvidéken. Fagyos nyár,
10 2, 14| Harangzúgás fogadta, amerre járt, s csókolgatták a köntöse
11 2, 16| eltelni, mikor legelõször ott járt. Meg is kérdezte a bírót,
12 4, 1 | emberek közt: mind mezítláb járt az és magyar textilben.)~-
13 4, 2 | kitanult ebállat, akárkihez járt iskolába.~- Megismeri a
14 4, 5 | ezelõtt még vándor se igen járt erre. A falucskák helyén
15 5, 2 | ment arra, amerre senki se járt. Ki a Maty‑ér zúgó nádasai
16 5, 2 | égre meredt, de a lelke ott járt Rákóczi táborában. Jaj,
17 5, 2 | feje szédelgett. Fahegyben járt már a nap, mire elért a
18 6, 2 | számát. Négylovas hintón járt tán még az udvarra is, aranyból
19 6, 7 | Esze-lelke mindig a könyvön járt, semmi pajkosságunkban soha
|