Kötet,  Fejezet

 1     1,  11|  egyebet, mint hogy a kardjára ütött nagy mérgesen.~- Hát hiszen,
 2     1,  11|      tehetetlen dühében nagyot ütött az ajtó kilincsére.~Abban
 3     2,  4 |  kovács barátságosan a vállára ütött neki.~- Otthon parancsolgass,
 4     2,  7 |      se ettek ma Budavárában - ütött a vállára a király barátságosan.~-
 5     2,  7 | nagyobb.~- Nincs köztük tökkel ütött fejû ember.~- Kivéve a gyevi
 6     2,  8 |           Tudod mit, Vendel? - ütött a vállára a mindentudónak. -
 7     2,  9 |        gondoltam, vaddisznó! - ütött a mester vállára, de az
 8     2,  11|     míg a király a vállára nem ütött.~- Hát te, öcskös, tudsz-e
 9     2,  12| felelte az kevélyen, s akkorát ütött a mellére, hogy csak úgy
10     2,  15|        villámlott. Kinizsi Pál ütött az asztalra. A király legkedvesebb
11     2,  15|        fiam, tied a vezérség - ütött a vállára Mátyás. - Hajnalra
12     2,  17|       azt a gyíklesõt, hívem - ütött a vállára Mátyás -, inkább
13     2,  18|        azt próbálni, mester! - ütött a vállára a király, aki
14     3,  1 |        együtt.~- Az már igaz - ütött az asztalra Ország bán -,
15     3,  2 |    király odébbment, a vállára ütött az oroszlánetetõnek.~- Komám,
16     4,  3 |        Csend legyen, asszony - ütött az asztalra Apafi -, mától
17     5,  1 |     meglátta. Az pedig nevetve ütött a vállára a reszketõ cigánynak.~-