Kötet,  Fejezet

 1     1,  2 |      világ végeztéig!~Ezt a hun királyt, aki népének új hazát szerzett
 2     1,  7 | csudálkozva nézték a játszadozó királyt, végre a fehér hajú Bese
 3     1,  7 |         Körös-körül futkosták a királyt, mintha csak biztatni akarták
 4     1,  11|     mert olyan rég nem látták a királyt, hogy már az ábrázatára
 5     1,  11|   elhagyásáért bezárja Zsigmond királyt tulajdon népe harminc napra
 6     1,  11|         meg kell becsülni azt a királyt, aki nemzete ítéletét még
 7     2,  3 |      patak szalad - hívogatta a királyt a harmadik.~- Mindnyájánál
 8     2,  12|      vár tornyára - tanította a királyt csendesen a kis olasz ember.~
 9     2,  14|        ember kitódult a határra királyt fogadni. Ahogy kiugratott
10     2,  15|    Mátyás-napi ajándékul a cseh királyt.~- Derék lesz - hagyta helyben
11     2,  16|  hónapban meg kell vendégelni a királyt egész udvarával? - dugták
12     2,  16| Marasztalta volna is most már a királyt tyúkkal-kaláccsal, de az
13     2,  18|        s az eszével szolgálta a királyt. Szörnyû okos ember volt,
14     3,  3 |     elhelyezkedett már.~- János királyt keresem - tekingetett a
15     5,  1 |          ahogy a hatalmas kuruc királyt meglátta. Az pedig nevetve
16     6,  7 |        szemben találtuk a Kuckó királyt. Egy zsák korpát cipelt
17     6,  7 |         Vitték magukkal a Kuckó királyt is, hogy meg ne ugorjon