Kötet,  Fejezet

 1     1,  9 |             kerülték a magyar tábort, annyit riasztgatta õket nagy étkû
 2     1,  10|               elhagyja? De azért csak annyit mondott neki:~- Áldjon meg
 3     2,  1 |           nekem egy szakajtó aranyat. Annyit bizonyosan nem sajnál érte
 4     2,  4 |               a király csizmái. Hanem annyit mondhatok gazduramnak, hogy
 5     2,  7 |              a tudósok dolga, én csak annyit mondhatok, hogy Gyevi már
 6     2,  9 | locsogott-fecsegett is a csillagokról annyit, hogy az udvari vadászok
 7     2,  9 |             mit álmodtatok?~- Én csak annyit - nevetett a legöregebb
 8     2,  10|         vadkörtés embert. Az meg csak annyit mondott rá foghegyrõl:~-
 9     2,  16|           szólt vissza, akkor is csak annyit:~- Ne félj, bíró, visszajövök
10     3,  2 |               Amire Keszeg Illés csak annyit mondott, hogy õ meg beéri
11     3,  3 |                kinézett rajta, s csak annyit mondott nagy diadalmasan:~-
12     3,  6 |               gazda meg az öreglegény annyit töltöztek mindenféle földi
13     4     |               igét se, másnap is csak annyit mondott, mikor az ember
14     4,  4 |        akkoriban nem jártam arrafelé. Annyit azonban mondhatok, hogy
15     5,  1 |               muzsikása. Az írás csak annyit jegyzett fel róla, hogy
16     5,  1 |               nadrágomon.~Ezért aztán annyit incselkedtek vele az atyafiai,
17     5,  5 |                a fejedelem pedig csak annyit mondott csendesen:~- Hát