Kötet,  Fejezet

 1     3,  5|          a szerencsét - nyögött a szõregi bíró -, de nem jobb lett
 2     3,  5|    kengyelfutó.~Okos ember volt a szõregi bíró, a markába nyomott
 3     3,  5|         kibélelte egy húszassal a szõregi bíró, s ettõl egyszerre
 4     3,  5|      kengyelfutó az országúton, a szõregi tanács már kint õgyelgett
 5     3,  5|         másnap reggel megindult a szõregi követség egy nagy szekér
 6     3,  5|         bíró uram - fogadkozott a szõregi csõsz -, majd elõállok én.
 7     3,  5| ebédlõszobájába.~- Mink vagyunk a szõregi követek - jelentette kevélyen
 8     3,  5|       minden szála.~De már erre a szõregi csõsznek is a bocskorába
 9     3,  5|         basa!~Amire aztán a többi szõregi követ is követte a jó példát,
10     3,  5|         saját kegyelmes kezével a szõregi csõsz ábrázatához, hogy
11     3,  5|      tököt, s úgy odacsapkodták a szõregi követekhez, hogy egyszerre
12     3,  5|     jókedvében úgy eleresztette a szõregi követeket, hogy még csak
13     3,  5|        többi követek, s egyszerre szõregi bírót csináltak a szõregi
14     3,  5|         szõregi bírót csináltak a szõregi csõszbõl. S ahogy Perec