Kötet,  Fejezet

 1     1,  8 |       belõle, hogy engedelmes szolgám akar lenni.~- Megmondom,
 2     1,  11|       megbiztatta:~- Ne félj, szolgám, úgy nézem, nem is vagyunk
 3     2,  3 |  fácáncombot.~- Ráérünk arra, szolgám - legyintett a király -,
 4     2,  4 |   kaparta a tálat.~- Jólesik, szolgám? - kérdezte a király, s
 5     2,  5 |    telt benne.~- Fogadjisten, szolgám - adta vissza a köszöntést
 6     2,  12|      csakugyan.~- Ember vagy, szolgám! - nevette el magát a király,
 7     2,  13|  toppant.~- Hát te mit tudsz, szolgám? - kérdezte nyájasan Mátyás.~-
 8     2,  16|   nagyon megörült neki.~- No, szolgám, mégis meggondoltad a dolgot,
 9     2,  17| nagyurat meglátta.~- Ne félj, szolgám - bátorította a király nyájasan -,
10     2,  17| király mellett.~- Fogj hozzá, szolgám - merítette Mátyás a suhantott
11     4,  2 |    arról, hogy ez a leghívebb szolgám? Ezt ugyan meg nem vesztegetheti