Kötet,  Fejezet

 1     5,  2|       istentelen népségtől. Nagy Bercsényi Miklós volt a legjobb szószólójuk.~-
 2     5,  2|         a labanc! - évõdött vele Bercsényi.~- Megeszem én azt a labancot! -
 3     5,  2|        amit elvettek tõlük, maga Bercsényi terítette a kis kuruc sírdombjára.
 4     5,  4|    örültek volna jobban, ha nagy Bercsényi Miklóst juttatja nekik a
 5     5,  5|      sátorába. A fejedelem éppen Bercsényi Miklóssal tanácskozott,
 6     5,  5| egynéhányan, ugye? - vetette oda Bercsényi.~- Éppen tizenkettőnek ágyaztam
 7     5,  5|         vén medve - mérgeskedett Bercsényi, a fejedelem pedig csak
 8     5,  5|         is csipkedtek - nevetett Bercsényi.~S azzal kihalászott tarsolyából
 9     5,  6|        síkon:~Haj, Rákóczi, haj, Bercsényi,~magyarok híres vezéri!~
10     5,  6|   szögparipáján? Csak jönne vele Bercsényi Miklós is!~Jön ám Pálffy