Kötet, Fejezet
1 1, 1 | mosolyogva az öreg fejedelem. - Én már csak annak örülök, hogy
2 1, 1 | Hej, öcsém, szeretnék én itt sátrat verni! - sóhajtott
3 1, 1 | lányt, és azt mondta neki:~- Én az urad leszek, te a feleségem.
4 1, 2 | a magyar halász:~- Ez az én folyóm, keress magadnak
5 1, 2 | barmát a legelõrõl:~- Itt az én marhámnak terem fû, szedd
6 1, 2 | pedig azt üzente vissza:~- Én az adót nem arannyal fizetem,
7 1, 2 | a föld pedig most már az én fajtámé marad a világ végeztéig!~
8 1, 3 | jött éve csudáknak!~Ihol én, ihol én, pőrölyje világnak!~
9 1, 3 | csudáknak!~Ihol én, ihol én, pőrölyje világnak!~Sarkam
10 1, 3 | pőrölyje világnak!~Sarkam alá én a nemzeteket hajtom:~Nincs
11 1, 6 | hatalmas fejedelem, átvezetlek én minden népestül, úgy, hogy
12 1, 7 | közül.~- Azt üzeni neked az én királyom, hogy rakd a lábához
13 1, 8 | õ ezért.~- Nem kíván az én uram semmit - felelte a
14 1, 10| hogy a te trónusodat az én vállam tartja. Ha én egyszer
15 1, 10| az én vállam tartja. Ha én egyszer megrázom magamat,
16 1, 10| kigyulladt szemmel.~- Édesanyám, én elmegyek katonának, a hazát
17 2, 1 | Ohó, vitéz uram, hát az én jutalmam hol van?~- Az ám,
18 2, 2 | bizony nem is kívánkozok én arra a tájékra! Úgy vélem,
19 2, 2 | szólt semmit, hanem azért én mégiscsak azt hiszem, hogy
20 2, 3 | abrosz.~- Jobb helyet tudok én ennél - mondta a másik -,
21 2, 3 | Mindnyájánál különb hely az, amit én találtam! - szaladt oda
22 2, 3 | is arra teremtette, hogy én itt palotát építtessek magamnak.
23 2, 3 | parancsolgasson kelmed! Már itt csak én leszek az úr.~Azzal nagy
24 2, 3 | mérgesen a király elõtt.~- Míg én élek, egy nádszálat se visztek
25 2, 3 | megmondod, ha akarod.~- Én Mátyás vadász vagyok - mondta
26 2, 3 | foghegyrõl a kis ember -, én meg Tamás varga vagyok.~-
27 2, 3 | meg Tamás varga vagyok.~- Én a király jó pajtása vagyok -
28 2, 3 | tovább a szót a király -, én adok neki tanácsot, õ ad
29 2, 3 | vonogatta a vállát a gazda -, én meg a palotai varga vagyok.
30 2, 3 | a palotai varga vagyok. Én foltozom meg a palotaiak
31 2, 3 | hörcsög:~- Azt szeretném én látni, hogy ki merne csak
32 2, 3 | hozzányúlni! Majd megtaníttatom én az emberségre! Van ám még
33 2, 4 | csizmájára.~- Szó, ami szó, biz én elnagyjáztam rajta az öltést.
34 2, 4 | mazsolával:~- Ó, de szeretném én egyszer a királyné asszony
35 2, 4 | nézni; hanem mást mondok én kigyelmednek. Szalajtsa
36 2, 4 | lakik-e Márton kovács?~- Én vagyok az, vitéz úr. Szolgálhatok
37 2, 6 | legyen Solymáron bíró, nem én! - fohászkodta el magát. -
38 2, 6 | most már tudni: mi lesz az én hivatalom?~- Kerek e világon
39 2, 6 | szeretne veled megösmerkedni.~- Én is õvele - bólintott rá
40 2, 6 | Ki vagy, mit akarsz?~- Én bizony a solymári bíró vagyok -
41 2, 6 | tarka madár közt a király.~- Én vagyok - szögezte rá a szemét
42 2, 6 | ismertem a sok madara közt. Hát én meg a solymári bíró vagyok.~-
43 2, 6 | Hanem megállj, uram, majd én veszem ki a tarisznyából
44 2, 6 | rigó.~- No, azt szeretném én hallani! - fenyegette meg
45 2, 7 | No de ez a tudósok dolga, én csak annyit mondhatok, hogy
46 2, 7 | hallja!” - így mondja az én gyevi emberem, akinek valahogy
47 2, 7 | kivéve a gyevi bírót.~- Én bizony nem veszem ki a gyevi
48 2, 7 | szuszogott a dudaember -, én vagyok a gyevi bíró!~- Hát
49 2, 8 | király. - Mit adsz nekem, ha én kenyeret adok neked?~- Tudományt
50 2, 8 | király -, majd elküldelek én oda, ahol ezt is megtanulod.
51 2, 8 | tudományhoz. Nem lettem én ott okosabb egy mákszemet
52 2, 8 | mint a rigó.~- Megsütöm én, uram király!~- Miben, te
53 2, 9 | aztán mit álmodtatok?~- Én csak annyit - nevetett a
54 2, 9 | hogy ez az aranyos kard az én oldalamon ragyogott, s ezzel
55 2, 9 | oldalára kötötte a kardot.~- Én meg ezzel a gyöngyös puskával
56 2, 9 | kürt szavánál:~- Hohó, ha én meghallgattam a ti álmotokat,
57 2, 9 | akartatok nekem rosszat, én se akarok nektek. Olyan
58 2, 10| erdõ.~- Jaj, dehogy megyek én oda - játszotta Mátyás az
59 2, 10| folytatta: - Látod, pedig én is nagyon sokszor jártam
60 2, 10| meg.~- Hát te tudod, hogy én ki vagyok? - hökkent meg
61 2, 10| Találdki Máté.~- Biz én ki nem találom, ha meg nem
62 2, 10| Máté vitéz a parancsba -, én téged vendégeltelek meg,
63 2, 10| tán nem is illik az, hogy én szegény közember létemre
64 2, 11| mosolyodott el a király. - Akit én megfogadok íródeákomnak,
65 2, 11| okosabbnak kell lenni, mint én vagyok.~- No, én az vagyok -
66 2, 11| lenni, mint én vagyok.~- No, én az vagyok - tolta elõre
67 2, 11| a cseh deák.~- Szeretném én azt látni, amit én nem tudnék -
68 2, 11| Szeretném én azt látni, amit én nem tudnék - hágott a sarkába
69 2, 11| ilyenkorra könyvet írok róla.~- Én már ma este készen leszek
70 2, 11| ezt megmondani, nemhogy én tudnám.”~Bezzeg meg tudta
71 2, 11| be rajta az ember feje.~- Én elhiszem, fiam - mondta
72 2, 11| irkafirkát.~- Ez az igaz, amit én írtam - bizonykodott erõsen. -
73 2, 12| mint a zászlósúr.~- Nem az én házam ez, hanem az országé -
74 2, 12| mondogatta a nagy király. - Én magam csak zsellér vagyok
75 2, 12| uram király, nem vagyok én még olyan öreg, mert még
76 2, 12| megjutalmazod, mit adsz az én tudományomért?~- Mit tudsz? -
77 2, 12| Akármibõl, uram. Amit én a forralóüstömbe teszek,
78 2, 12| csúfot? Hát mit csináljak én ezzel az üres zsákkal?~-
79 2, 13| Az ér a legtöbbet, amit én tudok - hunyorított Mátyásra
80 2, 14| urat.~- Az nem lehet, hogy én letérdeljek.~- Miért nem
81 2, 14| mondd meg neki, ezután majd én varratom neked a ruhát,
82 2, 15| azokat nem engedem másnak! Én hozom el felségednek Mátyás-napi
83 2, 15| fejüket az apródok.~- Az én apródaimnak nem szabad ilyent
84 2, 15| hirtelen megvillant a szeme.~- Én már tudom - mondta. Azzal
85 2, 16| király, nem való vagyok én olyan nagy urak közé! -
86 2, 16| neki kezet Mátyás -, akkor én látogatlak meg téged minden
87 2, 16| teljesítem a kérésedet!~- Már én arról se tehetek, uram király -
88 2, 16| borult eléje az öreg. - Én még csak arra kérlek, úgy
89 2, 17| kapitány.~- No, remete, én könnyût kérdezek tõled.
90 2, 18| elolvasgatnak ebben a szép könyvben, én meg ellegelgetek ebben a
91 2, 18| szíve az öreg Tóbiáson. - Én majd fölülök a nádor lovára,
92 2, 19| ablakdeszkáján.~- Meg is enném én, atyámfia, akármi jót -
93 3, 1 | érsek. - Hanem jobbat mondok én annál: maradj itt nálam
94 3, 1 | falu.~- Azért mégiscsak én vagyok akkora úr, hogy nekem
95 3, 2 | küldi ezt fölségednek az én városom - jelentette a velencei
96 3, 2 | Ne ijedjen meg fölséged, én mindennap juttatok egy kövér
97 3, 2 | tenyerébe.~- Mindig mondtam én, hogy te vagy a leghívebb
98 3, 2 | csúnya féreg, nem tudom, nem én eszlek-e meg elõbb téged,
99 3, 2 | Keszeg Illés. Nem hiszek én ennek a hamis Lécz Péternek:
100 3, 2 | Komám, Péter, szeretnék én is meghízni azon a te kerti
101 3, 2 | felelte Péter készséggel -, én csak az elsõ két combra
102 3, 2 | Ulászló -, nem szeretem én ezt a te munkátokat! Ehol,
103 3, 2 | agárkutya. Hanem majd segítek én a bajon. Öcsém, Czinege
104 3, 3 | gondolatom.~- Majd fölmegyek én, viszek egy tarisznyával.~-
105 3, 3 | olyan repedtfazékformán:~- Én vagyok a Muhar basa.~- Látlak,
106 3, 3 | szarkákkal és bíbicekkel? Tudom én, mit tartogatsz a begyedben:
107 3, 3 | nektek adom az országot. Én még az éjszaka kihurcolkodom
108 3, 3 | tekingetett a török.~- Én volnék, fiam, basa - felelte
109 3, 3 | máskor az országot, ha már én is beállok okos embernek?~
110 3, 4 | Ohó, adjatok helyet az én vagyonomnak is! Én is karcagi
111 3, 4 | helyet az én vagyonomnak is! Én is karcagi polgár vagyok.~
112 3, 5 | a kisbíró. - Hanem tudok én annál jobbat is. Semmi se
113 3, 5 | Szegedre bevinni?~- Akár én legyek a szószóló - felelte
114 3, 5 | szõregi csõsz -, majd elõállok én. Csak azt csinálja minden
115 3, 5 | csinálja minden ember, amit én csinálok: tudom, egy hajszála
116 3, 6 | Szolgálatodra, nagy jó uram, én vagyok az, akit keresel.~-
117 3, 6 | barátom, ne mondd, hogy mindig én szedem le elõled a tejfölt.~
118 3, 6 | gyerek! Tudod-e, milyen az én szerzõdésem?~- Majd megmondja,
119 3, 6 | méretlek föl. Ha megkarcolsz, én borotváltatlak meg téged
120 3, 7 | a fal, megjelentsd, mert én is ott akarok lenni az avatásán.~
121 4 | a mestör, atyámfia, hogy én, ha arkangyal volnék is,
122 4 | járnék. Azért nem értöm én azt a sok kelekótya fehérnépet
123 4 | testvér, sajnálnának ám én tégöd, ha egyször három
124 4 | szamárszemöldökefű levelével, és én addig nem okosodhatnék az
125 4 | Bizony, atyámfia, az én szívem félholdja is elhalványodna,
126 4 | a leggömbölyűbb vagy, és én holdtöltétől holdfogytáig
127 4 | fényességében.~- Azt mondom én, ne szöröncsétlenködjünk
128 4 | kis hirtelen hamarjóra az én hajlékomban, a Latrán utcában.
129 4 | legyintett a török -, mert errül én is tudok egy-két szúrát.~-
130 4 | Jaj, testvér, csakhogy én gyönge gyomrú ember vagyok -
131 4 | csípőre az asszony. - Hát én tán éhön tátogjak addig,
132 4 | ügyeközzön ám kend haza, mert én be nem eresztöm ezt a kórságos
133 4 | asszony, itt lakik-e az én barátom, a becsületes Pali
134 4 | békességben, de az egyiköt én öszöm mög, ha addig élök
135 4, 1 | helyettük valamit. Márpedig én csak hiteles dolgokat szeretek
136 4, 1 | jóisten sokáig köhögtet, írok én még regényt is Móra Balázsról,
137 4, 1 | a nyargalót.~- No, azon én is ott akarok lenni - állt
138 4, 1 | No, melyitek a vádló?~- Én vagyok az, kegyelmes basa -
139 4, 1 | se mondasz egyebet, akkor én mindjárt a lábadhoz tétetem
140 4, 2 | Öregember vagyok már én, nem járok nyulászni, mit
141 4, 2 | vont vállat.~- Mit tehetek én arról, hogy ez a leghívebb
142 4, 2 | nem tetszett.~- No, hát én megmutatom, hogy megugatja
143 4, 3 | ember, jobb munkát adok én neked. Nagyon elbódorogtam
144 4, 3 | elégedve a szolgálatával?~- Én csak meg volnék - mondja
145 4, 3 | Dejszen majd megmutatnám én, ki az úr a háznál, csak
146 4, 3 | ki az úr a háznál, csak én volnék a fejedelem!~Közben
147 4, 3 | fogva a te neved: hallgass! Én vagyok az úr a háznál, ahogy
148 4, 3 | Hát az igazság lesz-e, ha én most azt mondom a hajdúknak,
149 4, 4 | lehet, hogy nem így volt. Én bizony meg nem mondom, mert
150 4, 4 | belõle.~- Sebaj, leszek én gazdája ennek is - mondta
151 4, 5 | árvám, mi lesz veletek, ha én itt hagylak benneteket?~
152 4, 5 | anyácskám, emberszámot teszek én már!~S imádkozás után, mikor
153 4, 5 | azért a neve: Átok-szikla.~- Én pedig szakítok abból a csodatevõ
154 4, 5 | pásztoroknak:~- Jó emberek, én most leugrom innen, akárhová
155 5, 1 | Ne félcsetek engem, lesek én még olyan nagy úr, hogy
156 5, 1 | ültessék lóra a cigányt.~- Jaj, én csak gyalog kurucs seretnék
157 5, 1 | becsültelek, vagy veslek én téged többet a két kezsembe,
158 5, 1 | salonnát pirítottam már én annál - felelte egy kicsit
159 5, 2 | vele Bercsényi.~- Megeszem én azt a labancot! - pattant
160 5, 2 | míg a német le nem vágta. Én is katona leszek, megfizet
161 5, 2 | parolázott a német katona. - Én még ma éjszaka visszalopódzom
162 5, 3 | magát a hadi életben.~- No, én annak a lókötõnek leharapom
163 5, 3 | bizonykodott Rákóczi. - Én vettem el a te vezeték lovadat,
164 5, 4 | nem szabadul.~- Bánom is én - vont vállat a kuruc hadnagy. -
165 5, 4 | kiabálta haragosan.~- Én meg szavamra mondom, hogy
166 5, 4 | volna, hogy az enyém lesz.~- Én se bánnám, ha a tied lenne
167 5, 4 | labanc hadnagy: - Mondanék én egyet, kettõ lesz belõle!~-
168 5, 4 | szavát megszegni.~- Hát én akkor erre fölülhetek, mert
169 5, 5 | alatt. - Legalább akiket én fektettem le, azok nyilván
170 5, 5 | ellenséget kergetne:~- Biz én már kivágtam a labancból
171 5, 5 | kelmed, Czötkény uram?~- Nem én, nagyságos fejedelem - szégyenkezett
172 5, 5 | borult a fejedelem elõtt:~- Én vagyok, fejedelem, mégpedig
173 5, 6 | Sándornak.~Te is jó katona, én is jó katona: ne rongáljuk
174 5, 7 | emelte meg a süvegét Árkai. - Én a tárogatótokat el nem veszem.
175 5, 7 | vette a szót:~- Jobbat tudok én annál. El kell rejteni a
176 5, 7 | kútból kihalássza.~- Tudok én helyet, ahova a német el
177 5, 7 | fohászkodta el magát.~- De uram, én se találom meg! - kapott
178 6, 1 | Bécsöt. Jobb lösz az, ha én tégöd a hónom alá vöszlek.~
179 6, 1 | azt mondják... megnevezem én a forrást is: Halvágó Dancs
180 6, 2 | se billentette meg.~- Ha én mindenkinek visszaköszönnék:
181 6, 2 | hát akkor mért köszönjek én kelmednek elõbb, mint kelmed
182 6, 2 | Hát már mér köszönnék én kendnek, mikor kendnek üres
183 6, 3 | mesélte, Farkas Szilárd, az én regényembe is belementett
184 6, 4 | Német Andrásnak hívnak. De én mától fogva Magyar Andrásnak
185 6, 4 | fáj a szegénységem, hogy én semmit sem adhatok a hazámnak.
186 6, 4 | csinálna maga a kutyája nélkül? Én meg mit csinálnék vele a
187 6, 5 | MÉHES BÁNHIDY~Én már csak híribõl ismertem
188 6, 5 | ha háborúszagot érez az én apókám. Elõkeresi a padlásról
189 6, 5 | fiatalok.~- No, repülni én is megtanítalak benneteket,
190 6, 5 | mit tegyünk, most már?~- Én bizony legjobbnak gondolnám,
191 6, 5 | akkor is majd megtanítom én rá, hogy hány a nyolc. Csak
192 6, 6 | Béni megcsóválta a fejét.~- Én ugyan kardot nem rántok
193 6, 7 | olyan kis legényke voltam én, hogy a Mitetszik boltos
194 6, 7 | voltam, mégis csak voltam ám én a Kossuth Lajos katonája,
195 6, 7 | volna belõlünk egy század. Én megtettem magamat generálisnak,
196 6, 7 | hiányzol még.~- Nem szeretem én az ilyen játékot - mondta
197 6, 7 | belõle:~- Jaj, dehogy megyek én oda! Gyönge vagyok én katonának.
198 6, 7 | megyek én oda! Gyönge vagyok én katonának. Jobban szeretem
199 6, 7 | katonának. Jobban szeretem én itt a kuckóban olvasgatni
200 6, 7 | Várjatok csak, majd megfizetek én még ezért nektek!~Hanem
201 6, 7 | lábáról a másikat. Majd én megyek legelöl.~A Tiszán
202 6, 8 | lesz a millió~tilió, filió.~Én csak egyszer kiabáltam utána
203 6, 8 | hogy bankó. Láttam már én ilyent édesapámnál is, csakhogy
204 6, 8 | Titulász.~Meg is becsültem én a bankót, szaladtam vele
205 6, 8 | venni.~Bizony úgy mentem én haza, mint akinek az orra
206 6, 8 | ilyet már mégse tennék, ha én a Kossuth katonája lettem
207 6, 8 | vén cimborák, mit mutatok én nektek!~Aztán bementek a
208 6, 8 | mestergerendán. Oda pedig én föl nem értem, még ha két
209 6, 8 | és a Kossuth Lajos neve.~Én üveg alá tétettem, úgy tartom
|