Kötet, Fejezet
1 1, 3 | a világ négy tája felé, hát az erdõk meghajoltak, a
2 1, 3 | meg ezen a selyemfüvön? Hát ennek a kardnak a hegye
3 1, 9 | teszi azt a tenger húst.~Hát biz azt nézhette egész estig,
4 1, 11| kardjára ütött nagy mérgesen.~- Hát hiszen, ha egyéb bajuk nincs,
5 1, 11| a rab herceggel.~- Nini, hát te is itt vagy? - bámult
6 1, 11| Nézzük meg csak a másikat is!~Hát a másik ajtó is kinyílt.
7 1, 11| a záratlan tömlöcben.~- Hát kit-kit a saját becsülete.
8 1, 11| Szaladtak a várkapura: hát nyitva volt az is! El is
9 2, 1 | útját.~- Ohó, vitéz uram, hát az én jutalmam hol van?~-
10 2, 2 | mester se rajzolt különbet.~- Hát mért gácsérfarkú ez, öccse? -
11 2, 2 | kérdezte a király.~- Hát azért, mert a gácsérnak
12 2, 3 | Ejnye, ejnye, jó ember, hát csak nem adod nekem jó szóért
13 2, 3 | hajladozott bele a kis ház.~- Hát már hogyne adnám jó szóért,
14 2, 4 | kérdezte Márton kovács.~- Hát Budavárban, a király házában.~
15 2, 4 | bírt szóhoz jutni tõle:~- Hát miféle szerzet vagy te tulajdonképpen?~-
16 2, 4 | a kovács a vendégtõl:~- Hát aztán hogy mondja a szolgálat?
17 2, 4 | zavarta hozzám az inasát: hogy hát az õ templombajáró csizmácskája
18 2, 4 | a könnyüket törülgetni. Hát mire egészen szárazra törülköznek,
19 2, 4 | Isten hozott, Márton kovács! Hát csak nem jöttél volna el,
20 2, 5 | fehér hajú kis ember.~- Hát most mi vagy? - kérdezte
21 2, 5 | Gödör biz ebbõl, tiszt úr.~- Hát aztán minek lesz a gödör,
22 2, 6 | aki legszebben fütyül.~- Hát ez szép törvény - húzta
23 2, 6 | szemét a madaras ember. - Hát te ki fia-csikaja vagy?~-
24 2, 6 | fia-csikaja vagy?~- Ugyan úgy-e, hát csakugyan kelmed az? - mosolyodott
25 2, 6 | ismertem a sok madara közt. Hát én meg a solymári bíró vagyok.~-
26 2, 6 | haragosan a madarakat. - Hát mért nem szoktátok ti az
27 2, 6 | bojtár a bírósüveget. - Hát még most se ért ide? Pedig
28 2, 6 | volt az, hanem csóka!~- Hát persze hogy az volt - hagyta
29 2, 7 | macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar,
30 2, 7 | mondták ketten is egyszerre.~- Hát piros bor?~- A török császár
31 2, 7 | éhes vagyok, mint a farkas!~Hát elverték az éhüket hamar,
32 2, 7 | csodálkozott el a király. - Hát aztán ki hozta ezt a gyevi
33 2, 7 | kacagott a király.~- Hát csak nézzen meg kend - szuszogott
34 2, 7 | én vagyok a gyevi bíró!~- Hát akkor kendet vigye el a
35 2, 7 | mint az égett sebet.~- Hát te tán parazsat szorongatsz
36 2, 8 | biccentett rá a király. - Hát aztán mi vagy még?~- Csak
37 2, 8 | látom - mosolygott Mátyás -, hát aztán mit akarnál tõlem,
38 2, 8 | ismerte el a király. - Hát azt tudod-e, mennyire van
39 2, 8 | Testestül-lelkestül.~- Hát hány hét a világ?~- Mával
40 2, 8 | Mával is kevesebb.~- Hát az ég mennyire van a földtõl?~-
41 2, 8 | tojás, hogy öröm volt nézni.~Hát még a drága jó íze! Nem
42 2, 8 | vacsorát.~- Nini, Vendel, hát mégiscsak tanultál valamit
43 2, 9 | csak igazságot teszünk.~- Hát aztán micsoda tifelétek
44 2, 9 | kell.~- Szép kis igazság! Hát aztán mit álmodtatok?~-
45 2, 9 | vidáman mosolyodott el.~- Hát a szava ilyen volt-e annak
46 2, 10| egyszer se vendégeltél meg.~- Hát te tudod, hogy én ki vagyok? -
47 2, 10| hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. Láttam az elébb,
48 2, 10| Hm - mosolygott Mátyás -, hát most már csak megvendégelhetsz.~-
49 2, 11| tisztességtudóan a vastag nyakú.~- Hát aztán mi járatban volnátok? -
50 2, 11| király a vállára nem ütött.~- Hát te, öcskös, tudsz-e valamit,
51 2, 11| csendesen Zsombor deák.~- Hát mit tudsz, amit õk nem tudnak?~-
52 2, 11| amit eddig nem tudtam.~- Hát mitõlünk lehet is - vigyorgott
53 2, 11| tudná azt megmondani, hogy hát az miért nem fáj az embernek,
54 2, 11| van az apródszobában.~- Hát aztán mivel mulatja ott
55 2, 11| deákkal az apródszobába. Hát Zsombor deák akkor is vizet
56 2, 11| settegni-suttogni: hogy hát õvelük már most mi lesz?~-
57 2, 12| mi tudományt árulsz?~- Hát csak olyan szegényembereset,
58 2, 12| adjatok ennek a jó embernek. Hát te mit hoztál, Tamás mester?~
59 2, 12| barátságosan a tudósnak. - Hát aztán mibõl csinálod az
60 2, 12| miért ûzöl belõlem csúfot? Hát mit csináljak én ezzel az
61 2, 12| mester - nevetett a király -, hát rakd bele azt az aranyat,
62 2, 13| hajlongott a három legény.~- Hát aztán mi járatban volnátok? -
63 2, 13| lapátfülûhöz: ‑ No, fiam, hát mit árulsz?~A diák meglegyezgette
64 2, 13| findzsaszemû a helyébe toppant.~- Hát te mit tudsz, szolgám? -
65 2, 15| csak a nagyját szeretem. Hát a német szomszédot ki vállalja?~
66 2, 15| porolná ki a bugyogóját. Hát a cseheknek ki mond fogadjistent?~
67 2, 15| hagyta helyben Mátyás. - Hát most nézzük a csemegét.~
68 2, 17| vetette oda neki a kérdést:~- Hát azt tudod, ugye, atyámfia,
69 2, 17| pedig haragosan kérdezte:~- Hát mit nem tehet meg az Úristen?~-
70 2, 18| nézett körül a pásztor -, hát aztán legalább keresték-e
71 2, 18| bele mérgesen Tóbiás.~- Hát ott kell megnézni, ahol
72 2, 18| hátha látsz valami szépet.~Hát akkorát rikoltott a mester,
73 2, 19| fõzni.~- Hamar hozzatok hát levesnek valót - azt mondja
74 3, 2 | az udvari cselédséghez. - Hát az oroszlánetetõi méltóságot
75 3, 2 | csapta össze a kezét:~- Hát nem tudta fölséged jobban
76 3, 3 | komám - nevetett Mujkó -, hát akkor te mit keresel odabent?~
77 3, 3 | a fogát, mint a másik.~- Hát ezeket mi leli? - súgta
78 3, 3 | országtanácsot:~- Mondjátok hát, bölcs híveim, mi tanácsot
79 3, 3 | szelíden kérdezte a törököt:~- Hát eljöttél az országért, fiam,
80 3, 3 | felelte Mujkó király.~- Hát amazok a hosszú farkúak,
81 3, 4 | tolta oda a nagy fejét -, hát ezekben mit tartogattok?~
82 3, 5 | tartjátok az eszeteket. Hát majd megnyugtatom a kegyelmes
83 3, 6 | borravaló gyanánt a rézpeták. Hát a kis borbélyinasnak ki
84 3, 6 | ijedtében kiesett a kolbász. Hát még mikor meghallotta, hogy
85 3, 6 | ebbül, teremtõ istenem?~Hát az lett, hogy egyszerre
86 3, 7 | csörgették a kardjukat.~- Hát az meg már mire való volna?
87 3, 8 | ládafia ezüsthúszassal.~Hát ezért feleseltek egymással
88 3, 8 | magáét, s elindult hazafelé. Hát ahogy megfordul, megy ám
89 3, 8 | csapta össze a kezét:~- Hát a tied volt a másik zacskó,
90 3, 8 | másik zacskó, Tahir bég?~- Hát a tied volt az egyik, Pál
91 3, 8 | volt az egyik, Pál gazda?~- Hát ilyen emberséges ember vagy
92 3, 8 | ember vagy te, szomszéd?~- Hát van tenálad becsületesebb
93 4 | heherészett a török. - Hát a ti habókos asszonyaitok
94 4 | vállát a mesterné.~- Teneköd? Hát ki kérdözte azt, hogy mi
95 4 | kezét csípőre az asszony. - Hát én tán éhön tátogjak addig,
96 4 | nagy görbe bicskával.~- Hát tégöd tán a nyavalya tör,
97 4 | ördögfajzotta barátjával együtt! Hát nem látta kend, hogy fölkapta
98 4, 1 | ágyba való visszagubódzásig. Hát ezt igazán nem lehet kívánni
99 4, 1 | is, ami itt következik; hát minek rontanánk meg annak
100 4, 1 | hogy az ám, bürge, mert hát mint komoly és megállapodott
101 4, 1 | mögéri. Erõvel, egészséggel!~Hát hiszen ha ezeket a kérdéseket
102 4, 1 | lábadhoz tétetem a fejedet. Hát hogy volt azzal a bürgével?~-
103 4, 1 | egy szép szent mondást! Hát akkor engem hogyne hozott
104 4, 2 | neki nem tetszett.~- No, hát én megmutatom, hogy megugatja
105 4, 3 | életlen a fejszém.~- No, hát csak hagyd ott, szegény
106 4, 3 | a jámbor jó ura helyett. Hát illik az, hát való az ilyen
107 4, 3 | ura helyett. Hát illik az, hát való az ilyen munka asszonyszemélynek?
108 4, 3 | fejedelemasszony elnevette magát.~- Hát ez a Csûr Istók miféle istenteremtése
109 4, 3 | rá a fejedelemasszony -, hát te vagy az a híres okos
110 4, 3 | okos ember, igaz ember? Hát mit mondtál te énrólam tegnap
111 4, 3 | igazmondás nem emberszólás.~- Hát az igazság lesz-e, ha én
112 5, 1 | pislogott sebesen Csikaló.~- Hát aztán mi szándékban jársz
113 5, 1 | de most már bosszúsan.~- Hát akkor inkább csak gyalog
114 5, 3 | keresi a vezeték lovat - hát nincs sehol.~- Elvitte valami
115 5, 3 | is lõtték alólam azt is. Hát itt a fejem, harapd le.
116 5, 4 | nekik a hadiszerencse.~- Hát kelmed a híres tréfacsináló? -
117 5, 4 | bajusza alatt a hadnagy. - Hát enyim a ló, generális uram?~-
118 5, 4 | se a szavát megszegni.~- Hát én akkor erre fölülhetek,
119 5, 4 | pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed ád‑e nekem százegy
120 5, 5 | nevetése közberecsegett:~- Hát akkor szaladj innen, vén
121 5, 5 | annyit mondott csendesen:~- Hát menjen kelmed isten hírével.
122 5, 5 | ahogy felnyitja a szemét, hát csakugyan rángatja ám egy
123 5, 7 | neki békességes munkával.~- Hát most már sose szólalnak
124 6, 1 | levelet a vízvette civitásnak, hát belecsúsztatott egy vadonatúj
125 6, 1 | ürgette-forgatta a kopertát.~- Hát a száz arany, földi? - kérdezte
126 6, 1 | levélben bele van írva.~- Hát akkor benne van, ha bele
127 6, 1 | a kommunitás háza.~- De hát azért nem ér ez így semmit
128 6, 1 | diplomatakarrier alapult.)~Hát addig nem is volt semmi
129 6, 1 | hajlongott Mátyás.~- De hát ez nem lúd, csak a csontja.~-
130 6, 2 | ruháján, a poros csizmáján.~- Hát az miféle jöttment ott?! -
131 6, 2 | csöndesen a diákféle.~- Micsoda, hát nem lehet énbelõlem kinézni,
132 6, 2 | aranyam, mint kegyelmednek, hát akkor mért köszönjek én
133 6, 2 | és ráförmedt Kerekire:~- Hát már mér köszönnék én kendnek,
134 6, 3 | szabadságharcról írtak. Hát még a megíratlan történet
135 6, 3 | megindult egymás ellen.~- Hát a kis bicebócától el se
136 6, 3 | legyen nekik irgalmas!~De hát a szanádiaknak sem volt
137 6, 5 | már bevonult Kecskemétre, hát õk meg akarják állítani
138 6, 5 | ejnye - tûnõdött el apó. - Hát aztán mit tegyünk, most
139 6, 5 | szigorúan a nagyasszony. - Hát nem tudja már, hogy régen
140 6, 5 | abba a vadonba a madár se.~Hát hiszen az nem is vitt, hanem
141 6, 5 | az asszony szeme elé.~De hát aki egyszer Napóleonnál
142 6, 5 | árokba Gergely apó a rajjal.~Hát nem Haynau volt, csak a
143 6, 5 | hízott keresztapátoknak, hát hogy mertek tik engem kinevetni?! -
144 6, 5 | vezényelte aztán Gergely apó. De hát azoknak beszélhetett. Vállra
145 6, 8 | tartotta elejbem.~- Tudom hát. Pénz. Úgy hívják, hogy
|