1702-becso | becsu-csibu | csika-elkap | elkar-fejed | fejek-gorom | griff-hivat | hive-kapva | kapzs-kobor | kocci-lelog | lelte-megla | megle-nekiv | nekom-palko | palla-sapka | sarar-szetr | szets-tipeg | tisza-vas | vasa-zuhog
bold = Main text
Kötet, Fejezet grey = Comment text
502 3, 8 | elhallatszik a malom kattogása:~- Becsület, tisztesség, szeretet, békesség...~
503 4, 1 | szalonnafölsõt, ezért igen nagy becsületben állt úgy az igazhitû keresztényeknél,
504 3, 8 | szomszéd?~- Hát van tenálad becsületesebb ember, testvér?~Török molnár,
505 6, 1 | el, csak húszat, a többit becsületesen átszolgáltatta a futárnak.
506 2, 2 | voltak, igen nagy volt az õ becsületük. Különösen nagy volt pedig
507 6, 8 | Kossuth-bankót csinálták.~- Becsüljétek meg ezt az ereklyét, gyerekeim -
508 1, 11 | urak. Azt mondták, meg kell becsülni azt a királyt, aki nemzete
509 2, 17 | Mátyásnak, hogy olyan sokra becsülte a nagyeszû János remetét.~
510 5, 1 | hegedû, akit eddig meg nem becsültelek, vagy veslek én téged többet
511 6, 8 | az öreg Titulász.~Meg is becsültem én a bankót, szaladtam vele
512 4, 4 | hiszen csak azt néztem, becsukod-e ijedtedben a szádat! - kapkodott
513 2, 2 | elõvette a bicskáját, és becsusszant az asztal alá.~De csusszanhatott
514 4 | Az utca végén már majdnem beérte, mert a töröknek elfogyott
515 5, 7 | hallgatta, mikor nagy ijedten beesett az ajtón a muladi bíró.~-
516 6, 3 | összeverõdtek a népek, s akkorra beesteledett a csatának is.~- Bizonyosan
517 3, 2 | oroszlánnak nem maradt belõle befaló harapás se. Nem is sokáig
518 5, 3 | fogva csak így nevezték - befejezte a sétát, kiszabadította
519 6, 5 | méz, hogy alig tudtak tõle beférni. A Tarjányiak, Mócárok,
520 4 | Te nem tátogsz, hanem befogod a szádat, úgy hallgatod
521 6, 5 | zavarodottan -, már éppen befogtam volna a rajt. Éppen csak
522 3, 1 | csizmádon, mint a tenyerem, majd befolyik rajta a víz.~- Dobzse -
523 3, 4 | szaváról Kilicsárt, a szolnoki béget.~- Ezzel megalkudhatunk,
524 3, 3 | Tudom én, mit tartogatsz a begyedben: azt szeretnéd tudni, ugye,
525 2, 15 | ellene.~Hét kis apródját behívatta magához. Lobot vetett a
526 4, 5 | kellett felugrani a csúcsra. Behunyta szemét, s mire kinyitotta,
527 3, 3 | énnálam nélkül is.~Azzal aztán behúzódott az ablakfülkébe, a nagy
528 6, 7 | Palkónak. Befordult a falnak, behúzta fejét a subába, úgy dörmögött
529 2, 14 | király útra kerekedett, s bejárta kíséretével az ínséges tájakat.
530 1, 2 | napnyugat felé.~Sok országot bejártak, sok népet legyõztek a hunok,
531 2, 17 | belét, a hajával meg úgy bekanalazta a drága jó levest, hogy
532 4, 1 | Nohát, Móra Balázs, távozz békében a bürgéddel, aztán majd
533 2, 4 | Nagyszalontára. A cudar téli zimankó bekergette az embereket a tûzhely mellé,
534 1, 5 | barátságosan fogadta őket, azon békességgel haladtak át, ahol ellenük
535 5, 6 | is egyesültek, aláírta a békességlevelet a császár vezére is, a fejedelem
536 4, 1 | hogyne hozott volna ki a béketûrésbõl, mikor tizenharmadszor kellett
537 6, 6 | arcán pirosság gyulladt ki. Bekötözött kezével letépte a gyémántszalagot,
538 3, 4 | valahányszor a szolnoki törökök bekopogtak Karcagra szép jó reggelt
539 2, 6 | kisbíró kapta a süveget, s bekopogtatott vele minden háznál. De bizony
540 5, 6 | még egyszer megbékülünk. Béküljünk meg, Károlyi Sándor!~Az
541 2, 7 | a faluháza felé került, bekukucskált a kulcslyukon a két deákra,
542 6, 5 | ámbitusos háza udvarára még be‑bekukucskáltam mint futkározó utcagyerek.
543 3, 6 | vannak, mint a sáskák, s úgy bekvártélyozták magukat a nagy piacra, mintha
544 2, 19 | kenyérkének a haját, amelyiknek a béle tegnapelõtt fogyott el vacsorára.~„
545 4 | elment a vasárnapi tanácsba, beleadni az eszét a város dolgába,
546 4, 4 | Báli bég a gólyafészket, belebújt az aranyos papucsába, kicsoszogott
547 6, 1 | nevetett Mária Terézia, hogy belecsendült a füle az egész udvarnak,
548 6, 1 | vízvette civitásnak, hát belecsúsztatott egy vadonatúj rézkrajcárost.
549 3, 2 | olyan sovány vagy, hogy te beléd nem kívánkozik harapni ez
550 2, 19 | ki a bíróné, mire Mátyás beledobálta a vízbe a gombócokat.~-
551 2, 6 | De bizony senki se akarta beledugni a fejét. Bujkáltak elõle,
552 3, 8 | nem sokat gondolkozott: beledugta az odúba a pénzes zacskóját.~„
553 6, 7 | igyekszünk.~Azzal szép csendesen beleeresztette magát abba a nagy lékbe,
554 2, 3 | palota lesz a helyén, hogy belefájdul a nyakad, mire fölér a tekinteted
555 5, 4 | bohókás ötletekkel, hogy belefájdult az oldaluk a nevetésbe.~-
556 2, 16 | örömére olyan lakomát, hogy belefáradt az evésbe a fekete sereg.
557 2, 12 | amennyi az ágyú szájába belefért. Az pedig bolond nagy állat
558 6, 7 | a szárazmalomból, egész belegörnyedt a vézna teste. Megriadt
559 6, 8 | selyemkendõt, abba volt belehajtogatva egy tenyérnyi nagyságú cifra
560 2, 12 | gömbölyû üveglencse volt beleillesztve.~- Nézz ebbe bele, uram
561 6, 1 | Megírta a deák a levelet, beleírta a száz aranyat is, aztán
562 5, 7 | Ez a szigorú parancs volt beleírva a levélbe. Tudta a német,
563 2, 4 | jó példaadás okáért úgy belekanalazott a tálba, hogy öröm volt
564 6, 4 | kutya ráncigálta elõre, belekapaszkodva a fogával.~- Nini, az öreg
565 6, 3 | szanádi bíró szûrébe is belekapott a Bodri kutya, a csókai
566 1, 7 | megdöbbenés elvette az eszüket, és belekergette õket a magyar fegyverekbe.~
567 6, 8 | fölvitte az isten a dolgát. Belekerült a nagyanyó imádságos könyvébe,
568 4, 3 | keresgélte az utat, annál jobban belekeveredett a rengetegbe. Ahogy tévelyeg
569 3, 4 | nagy ereje van neki, ha beleköltözködik a rétesbe. Olyan nagy az
570 2, 11 | hogy a márványba olaj van belekövesedve, azért nem törik be rajta
571 2, 3 | Azzal lehajolt az öreg, belemarkolt a szép fehér hóba, de jajgatva
572 6, 3 | Szilárd, az én regényembe is belementett csókai papom, már meghalt.
573 5, 6 | intett az étekfogónak, s az belemerített egy talpas ezüstpoharat
574 2, 18 | egyet-kettõt.~Most is úgy belemerült az olvasásba a galagonyabokrok
575 6, 1 | vöszlek.~A ludacska ebbe is belenyugodott, csak estefelé gágogta el
576 4, 1 | tenyerével a másikba, s belépett a fülig hasadt szájú szerecsen
577 4 | különben előgetett volna, és beleragadt volt a csirizestálba.~Az
578 3, 8 | házához a hívatlan vendégeket. Belerakta a megtakarított pénzét egy
579 3, 4 | kapott érte, s azt mindjárt belerejtette a süvege bélésébe.~- Nem
580 2, 9 | hogy a király arcába is beleröppentek.~- Ohó - hessegette el õket
581 5, 2 | hogy a gyönge dereka is beleroppant. Térdre bukott az istenadta,
582 3, 4 | mindjárt belerejtette a süvege bélésébe.~- Nem szántok-vetek többet
583 6, 8 | utoljára neki se kellett. Belesodorta a libaitatóba, ott találta
584 3, 5 | Perec basa akkorát, hogy belesüketült a fél szegedi vár. S nagy
585 3, 3 | azt megtartja, ha a nyaka beleszakad is.~Erre aztán elvált egymástól
586 4, 5 | közéjük, hogy utoljára is beleszakadt a szíve a nagy vágyakozásba.
587 4, 5 | tanyát, s hamarosan úgy beleszokott a pásztoréletbe, mintha
588 2, 17 | kalácscipót, kiszedte a fejér belét, a hajával meg úgy bekanalazta
589 2, 13 | leforráztak.~Szégyenletében úgy beletakaródzott a fülébe, hogy azt se hallotta,
590 5, 1 | forgatni, de mentül jobban beletanult a katonaéletbe, annál jobban
591 2, 8 | lobogott, minden tojást beletapasztott egy-egy marék sárba mindentudó
592 4, 1 | maga körül a vánkosokat, beletapsikolt egyik tenyerével a másikba,
593 5, 1 | a hegedûjéért. De azért beletelt vagy fél esztendõ, míg elõ
594 2, 2 | tarkabarka ákombákomokkal. Úgy beletemetkezett a jámbor a kutyabõrökbe,
595 6, 7 | nagy ócska könyvbe volt beletemetkezve, megrettenve ütötte föl
596 6, 1 | nem szólt semmit, hanem beletett a levélbe huszonöt aranyat,
597 2, 4 | kovács letette a kalapácsot, beletörülte a kezét a bõr kötõje sarkába,
598 5, 1 | cövek, de a szívébe hirtelen beleütött a fájás. És mikor egy óra
599 2, 19 | gunyhó, hogy lehajolva is belevágta a király a fejét a szemöldökfába.
600 6, 1 | hogy minden oktalan állat beleveszett a vízbe, és nem maradt egyebük
601 3, 3 | elbírna-e téged az a trónus?~Belevetette magát a nyikorgó bársonyszékbe,
602 5, 2 | a keserûség. Még jobban belevette magát a nádasba, kopott
603 3, 8 | megindult, hogy meg se állt Belgrádig. Ott laktak az atyafiai,
604 1, 1 | édes gyerekeim, mi lesz belõletek azon a vadon helyen? Ki
605 4 | Nem is hagyott egyebet belőlük, csak a hátuk csontját,
606 4, 1 | Palánkig se ért a bürgével - a belsõ várost hívták akkor Palánknak -,
607 4 | föléteti a házat azzal a nagy bélű pogánnyal?~- Te?! - gerjedt
608 2, 16 | az országban olyan foszló bélû selyem cipót nem tudtak
609 6, 5 | dohányvágót csináltatott belüle? Ne ilyen gyerekségeken
610 6, 8 | mutatok én nektek!~Aztán bementek a tisztaszobába, ott egy
611 2, 5 | vagy se - így szoktuk neki bemutatni a király fáját.~- Szép fa
612 6, 6 | Az osztrák hadak vezérét Benedeknek hívták. Neki támadt az a
613 2, 16 | egy hét múlva már megint benézett Gyöngyösre cipót enni. De
614 2, 14 | életében gondot viselt Birinkei Bénire. Nagy úr lett belõle, címeres
615 6, 6 | csata igazi hõsét, Szegesdi Bénit összevissza vagdosva vitték
616 2, 4 | Nono, öcsém, bizonyosan benned volt akkor is a hiba! Nem
617 2, 6 | még valami kárt tehetnél bennem ‑ alkudott a solymári bíró,
618 4, 2 | fiam!~Az apród kinyitotta a benyíló ajtaját, és beeresztette
619 2, 4 | s vitte befelé egy kis benyílóba, ahol már meg volt terítve
620 3, 8 | búsulj, megõriztem a pénzed!~Benyúlt a molnár az odúba. Úgy megörült,
621 6, 7 | vannak!~Alig volt ideje beosonni a kamraajtón, már akkor
622 6, 5 | be Gergely apó a tejjel bepermetezett kasba, mikor egyszerre csak
623 1, 4 | másik fele itt marad a magas bércek közt, és visszavár bennünket.~
624 4, 5 | fohászkodott egyet, s nekiindult a bércnek, amit tán még soha nem taposott
625 5, 5 | bánatosan hallgatott, de Bercsényinek a haragos nevetése közberecsegett:~-
626 5, 5 | éppen ott nyargalászott Bercsényivel a vár tövében, s csodálkozva
627 1, 1 | sûrûbõl tisztásra, mezõrõl berekbe.~Reggeltõl napszállatig
628 3, 3 | most aztán követeli érte a bérét. Ide küldte Muhar basát,
629 1, 10 | összeszedte a csatlósait, berontott a fejedelem erdeibe, s bosszújában
630 1, 7 | hatalmas nemzet: a nyilazó besenyõké.~A besenyõ nép atyafi volt
631 1, 7 | közelebb lopódzhasson a besenyõkhöz. Meg akarta lesni, mit terveznek.~-
632 1, 7 | mely kenyeret adott neki.~A besenyõnek nem volt hazája, kóbor nép
633 1, 7 | kapkodtak fûhöz-fához: az egész besenyõtáborban nem volt egy nyíl, amelyikkel
634 6, 7 | a fejét.~- Várjanak, míg besötétedik. Akkor álmában lephetik
635 5, 3 | parancsot:~- Le kell lõni a bestiát! Szökevénynek ez a büntetése.~-
636 1, 6 | Estélig fél országot beszalad a gólyalábával. A mai csatában
637 6, 7 | elé, õrködni, ketten pedig beszállásolták magukat a Galambosék tisztaszobájába.
638 3, 2 | királyhoz, mikor Czinege Pál beszámolt az oroszlán bõrével. Ijedten
639 2, 18 | szót se hallott a király beszédébõl.~- Neked szóltam, mester -
640 4 | nem okosodhatnék az ékes beszédödtül.~- Bizony, atyámfia, az
641 2, 11 | szolgálatot keresnek. Szeretnének beszegõdni õfelségéhez íródeáknak.~-
642 3, 6 | jámborok? - Jakab mester beszegõdött hozzá öreglegénynek, az
643 6, 8 | varrt piros irkából, azt beszegte fehérrel, zölddel: abban
644 5, 2 | égen, mikor fölriadt valami beszélgetésre. Fölült a subáján, és elkezdett
645 2, 7 | úszkált az égen, ráérõ emberek beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem
646 6, 5 | Gergely apó. De hát azoknak beszélhetett. Vállra kapták az öreget,
647 6, 5 | támasztott rézfokosát.~- Azt beszélik, az a kutya Haynau itt ténfereg
648 1, 6 | fejedelem! Kérem a jutalmam.~- Beszélj!~- Minden ivadékomat szeretném
649 6, 7 | ahogy a honvédek csatáiról beszélt, de senkinek a szeme nem
650 2, 4 | mondják, valami rosszat beszéltél róla minapában holmi vándorló
651 2, 4 | míg Mátyás vargával nem beszéltem. Hadd váltanék egy-két szót
652 5, 6 | fejedelmünk eresztett szárnyra a Beszkidek bércei közül az 1702. esztendõ
653 3, 2 | szavának állt, s hûségesen beszolgáltatta minden napra a kövér borjút,
654 3, 8 | odúba mind a két zacskót, betakargatta száraz falevéllel, összecsattantotta
655 2, 7 | egyet, mint a megszúrt duda, betakarta magát a fülével, s világéletében
656 2, 6 | tértem meg Budáról.~Azzal betarisznyálta a csókát, s most már csakugyan
657 5, 2 | amilyen katonát illet.~Beteljesedett az álma. Koporsóját vállra
658 3, 6 | ugyancsak szép darab földet betelnek utcái. Hogy milyen kicsi
659 3, 7 | szoktatta hozzá a hajdúk városa. Beterítette palástjával Bezzegh uramat.~-
660 2, 19 | hogy sajnáljuk tõled a betevõ falatot.~- No, ezt az isten
661 3, 7 | volna, azon mind a kettõ betörné a fejét - bizonykodott a
662 6, 8 | kötötte a lelkünkre -, minden betûje a szabadságharcról beszél.~
663 2, 2 | lekörmölgették ízrõl ízre, betûrõl betûre.~Mivel pedig ilyen tudós
664 2, 2 | lekörmölgették ízrõl ízre, betûrõl betûre.~Mivel pedig ilyen
665 6, 5 | hetelne. Tudom, hogy az a betyár Haynau akkor nem merne odaszemtelenkedni.~-
666 4 | magán, és ereje maradékával beugrott a várkapun.~Ettõl fogva
667 5, 7 | bozontos bajusza alatt, s bevágta egy kicsit a kardjával a
668 1, 9 | ha egy-egy narancserdõbe bevehette magát. Úgy ette az aranyalmát,
669 2, 12 | öreg nem volnál, magadat is bevennélek a fekete seregbe.~- De uram
670 2, 9 | veletek mást, mint hogy beveszlek benneteket katonának a fekete
671 2, 15 | hanem ésszel is gyõzi.~Azzal bevezette õket a címeres terembe.
672 2, 6 | össze az udvari népek, s bevezették a solymári legényt a király
673 3, 5 | is a sült tököt Szegedre bevinni?~- Akár én legyek a szószóló -
674 4, 3 | volt szegény jámbor, mikor bevitték a királyné elé a nagy, oszlopos
675 1, 11 | országának elhagyásáért bezárja Zsigmond királyt tulajdon
676 1, 11 | ezt az ajtót elfelejtették bezárni! Nézzük meg csak a másikat
677 3, 4 | haragosan megütögették a bezárt templomajtót:~- Ohó, adjatok
678 6, 7 | nyakunkba vettük a falut. Bezörgettünk minden ház kapuján, ahol
679 3, 3 | törõdöl te a szarkákkal és bíbicekkel? Tudom én, mit tartogatsz
680 1, 11 | királyom-uram - húzta elõ bíborbársony köntöse alól az ítéletet,
681 4, 3 | Mihály a nagy szárnyas ablak bíborfüggönye mögül. A fejedelemasszony
682 4, 4 | egész nap bent hûsölt a bíborhálós szobában, csak a szerecsen
683 1, 7 | egérke szaladt végig a király bíborköntösén, s apró lábaival fölkúszva
684 2, 4 | kovácsot márványlépcsõkön, bíborszõnyegeken keresztül föl a Várba. A
685 6, 3 | szerzett rozsdás kardot.~A kis bicebóca Mariska volt, virágszemû
686 6, 3 | egymás ellen.~- Hát a kis bicebócától el se búcsúzik kelmed? -
687 4, 4 | szegény ember semmit, csak bicskahegyezi tovább is a szõlõt, Báli
688 6, 3 | Ejnye, de csúnya nagy bicskája van édesapámnak, ugyan tessék
689 2, 2 | somfa botot, elõvette a bicskáját, és becsusszant az asztal
690 2, 18 | itt hagyom zálogba a bicskámat!~Ezüst volt annak a vasa,
691 2, 2 | olyan mestere leszel, mint a bicskának.~- No, azzal nem nagyon
692 2, 6 | ajándékba.~- Szép jó estét! - billent be az ajtón, s mindjárt
693 5, 6 | percben elapadt, ahogy a billikom másodszor merült bele. Alkonyat
694 4, 1(9) | Bimbasi: török ezredes~
695 4, 1 | Allahot.~Csõdület támadt, a bimbasik9 is kitátogtak a várból,
696 6, 3 | elõbb. Elfintorította a bimbószáját, és rámutatott az apja kardjára:~-
697 4 | egyszer a ti pokolra való bírátok odaméretné neked az igazságot,
698 5, 2 | szögrõl azt a buzogányt, meg bírja-e emelni ez a gyerek? Látod,
699 4, 1 | kapott tõlük egy növendék birkát, amelyet is a négy lábán
700 4, 3 | kis termetû székely ember birkózott ott egy korhadt bükkfával.~-
701 1, 4 | után széthullott roppant birodalma. A meghódított népek fellázadtak,
702 3, 5 | hír, szabatott neki olyan bíródolmányt, hogy azóta se láttak olyant
703 2, 19 | kanalamba.~Mikor aztán a kalázi bíróék odaszaladtak nagy tamáskodva
704 4 | Balázs, a magyarok tarka bírója kapatta le a tíz körméről. (
705 6, 3 | azon az éjszakán. Mert az õ bírójuk Milicája is elveszett éppen
706 1, 6 | amennyit naplementig be bírok szaladni.~- Amit mondtam,
707 4, 1 | a valódi független török bíróság. Ennélfogva ha magyar a
708 2, 6 | füttyön adják, mint a solymári bíróságot.~
709 2, 6 | csókát!~A bojtár pedig addig bíróskodott Solymáron, míg meg nem halt.
710 6, 7 | tett, mintha aludna. Alig bírták fölrázni a katonák.~- Hé,
711 3, 1 | megyében Tamás érseknek akkora birtoka, hogy három nap mindig a
712 1, 10 | Dráva mentén a fejedelmi birtokok határosak voltak a Hervoja
713 3, 2 | szedegették el tõle a dús királyi birtokokat. Ki szép szóval, ki fenyegetéssel,
714 3, 1 | hogy ez a három úr minden birtokostul, jobbágyostul elférne benne.~
715 1, 9 | étvágyával nem bír. Semmit rá nem bízhatok a konyhán, mert amit süt-fõz,
716 1, 11 | népet, amelyik még akkor is bízik a királyában, mikor fogollyá
717 5, 3 | az õrállást is rá merte bízni. Megcselekedte egynéhányszor,
718 3, 2 | hamis Lécz Péternek: terád bízom, hogy tartsd szemmel a munkáját.
719 6, 4 | jajveszékelve tördelték a kezüket, s bizonyára már a jajgatásukkal elijesztik
720 3, 3 | a vízre.~- Úgy igaz az - bizonygatta az egész udvar, Muhar basa
721 2, 7 | alóla.~Ezt pedig annak a bizonyságára írtam, hogy a tekintélytiszteletet
722 1, 10 | füvek, virágok.~Senki nem bízott abban, hogy teljesedjék
723 6, 5 | is hadakozott, annak csak bizsereg a lába, ha ágyúszót érez.
724 2, 4 | akinek nem kellett nagy biztatás, mert még ki is kaparta
725 2, 16 | a jámbor öregnek ennél a biztatásnál. Úgy felugrott ijedtében,
726 2, 17 | De bizony János erre a biztatásra sem mert föltekinteni, s
727 2, 14 | ínséges tájakat. Vigasztalta, biztatgatta a föld népét, s nyújtotta
728 1, 7 | futkosták a királyt, mintha csak biztatni akarták volna, aztán nekivágtak
729 5, 7 | Hiszen a fejedelem azzal biztatott bennünket.~- Ha a fejedelem
730 4, 5 | ölébe hajtotta a fejét, biztatva nézett rá fekete szemével.~-
731 5, 1 | mind a két fülükre. Olyan bizton érezték magukat, mint az
732 2, 17 | senki se lássa meg. Annál biztosabb volt a dolgában az udvari
733 2, 9 | elhallatszott. De a vadásztanyáig biztosan el, mert mire a legény harmadikat
734 3, 4 | mák.~- Nézzétek, micsoda bõ termés volt az idén! - dicsekedett
735 4, 1 | utca sarkán elejbe állt a Bocsa lakatos.~- Nini - azt mondja -,
736 5, 1 | eltagadtalak - simogatta bocsánatkérõen a kincsét, s már elõhúzta
737 4 | füledet vágja le, isten bocsássa mög a gusztusát!~- Héj,
738 1, 6 | öregember bátorsága, szabadon is bocsátotta minden bántás nélkül. Még
739 2, 18 | pásztorember. Szûre a vállán, bocskor a lábán, görbe bot a kezében,
740 3, 5 | a szõregi csõsznek is a bocskorába szállt a nagy bátorság.
741 5, 1 | visszahemperedett a szép, bodor levelû papsajtok közé.~Tudta
742 6, 3 | szûrébe is belekapott a Bodri kutya, a csókai bíró nadrágját
743 4 | csontját, azt is kiadta a Bodrinak, aztán megtörülgette a száját,
744 1, 9 | Gyere velünk, atyámfia, böjtöld meg egy kicsit a sok dínomdánomot.~
745 3, 2 | se. Nem is sokáig bírta a böjtöt, negyednapra éhen veszett
746 4, 4 | szõlõnek, s hirtelen felé bökött az ujjával:~- Kukk, szegény
747 1, 5 | útra kelnek, mondták a nép bölcsei, nekünk is egy fejedelem
748 4 | idejekorán, mielőtt szétvetné a bölcsesség, inkább a város kasszájából
749 4, 5 | koronájukat, szarvasok, medvék, bölények komor tanyái. Csak a völgyekben
750 6, 7 | Hosszú téli estéken, mikor bömbölve szaggatta a szél a házunk
751 5, 1 | fülemülék csattogtak a cserjék bogán, mikor a cigány legelõször
752 6, 4 | senki se maradt otthon a bogárhátú házacskákban.~Annál nagyobb
753 2, 19 | követ, és belehajította a bográcsba.~- Egyéb se hibádzik már,
754 2, 19 | odaszaladtak nagy tamáskodva a bográcshoz, Mátyás király kiosont az
755 2, 19 | száját, hogy majd elnyelte a bográcsot katlanostól, s akkorát jajdult,
756 3, 4 | mondanák a szemeteknek: csecse bogyó!~Mivel azonban a sasok nem
757 5, 4 | és úgy elmulattatta õket bohókás ötletekkel, hogy belefájdult
758 2, 18 | rá Mátyás -, van-e kedved bojtárkodni?!~Tóbiás mester akkora igent
759 2, 18 | mehettek. Tóbiás mester rosszul bojtárkodott: szõrin-szálán elveszett
760 2, 6 | végén talált a kisbíró egy bojtárlegényt, aki nem szaladt el a süveg
761 2, 6 | meg Mátyás az ujjával a bojtárt. - A színem elé ne kerüljetek
762 2, 12 | Világra is szólt a híre Mátyás bõkezûségének, s külsõ országokból is
763 3, 2 | maga aztán megkoplalta is a bõkezûségét egész udvari népével.~Egyszer
764 2, 3 | galagonyák, s el-elbólogatnak bokrétás fejükkel, mikor az erdõk
765 1, 10 | s kihajtottak a fák és bokrok, hogy még nagyobb legyen
766 2, 14 | lisztet, amilyent azon a tájon boldogabb világban se látott a szegény
767 1, 6 | Minden ivadékomat szeretném boldoggá tenni, uram. Pénz elfogy,
768 6, 4 | robogott serege élén. Vak Csiha boldogságtól ragyogó arccal integetett
769 1, 6 | neki:~- Elég lesz már, te boldogtalan!~De akkor már se hallott,
770 1, 6 | magyarok Zalán király tótjait, bolgárjait, mint a szél a polyvát.~
771 3, 1 | szedegette el.~- Dobzse, dobzse - bólingatott mindezekre a fölséges úr.
772 3, 8 | megfrissült koronájával ott bólogatott a vízszélen, mintha elmondaná:~-
773 5, 3 | csavargatta a nyakát.~- Kit bolondít ez az állat? - húzódott
774 5, 3 | valami kóborló labancot bolondított, aki lopva sompolygott utána.
775 2, 2 | mint a Mátyás király udvari bolondja, Hendók nagyon zavarodottan
776 5, 4 | ajándékba.~- De már olyan bolondot nem teszek - akasztotta
777 3, 6 | Nem jó az ilyen néppel bolondozni, ahol még a gyereknek is
778 3, 4 | állt minden ízébe.~- Ne bolondozz, ember! - rikoltotta ijedten,
779 6, 8 | szaladtam vele a Mitetszik boltjába, s nagy kényesen odadobtam
780 3, 6 | módos céhmestereket, gazdag boltosokat, azoknak a zsebében csörgött
781 3, 8 | külön mészárosuk, külön boltosuk, külön csizmadiájuk. Még
782 2, 1 | gyulafehérvári nagytemplom homályos boltozata alatt régi idõk óta mutogatnak
783 2, 3 | nefelejcses patakparton ugyancsak bontogatta kifelé a tarisznyából a
784 6, 6 | többet. A tábornok maga bontotta föl a csákót: kettõs tetejében
785 2, 4 | kalapácsot, beletörülte a kezét a bõr kötõje sarkába, aztán a
786 5, 6 | sincs ennél híresebb. Nem a boráról, nem a búzájáról, nem is
787 3, 5 | öregbíró, kisbíró, falu borbélya, falu kovácsa: mivel kedveskedjenek
788 3, 6 | ez mind hozzátartozott a borbélyi tudományhoz.~S mivel mindezekben
789 3, 6 | Akárhányszor éhesen feküdt le a kis borbélyinas, mikor a gazda meg az öreglegény
790 3, 6 | gyanánt a rézpeták. Hát a kis borbélyinasnak ki maradt? Neki maradtak
791 3, 6 | tudomány volt pedig akkorában a borbélyság, s nagyobb ember a borbély,
792 3, 2 | látni. Majd kiszúrták a bõrét a csontjai. Bezzeg annál
793 4 | hogy aki igazhitű férfiút boritalon ér, annak izzasztó mogyoróhájjal
794 3, 2 | egy napra elég neki egy borjú.~A király, ahogy ezt hallotta,
795 3, 2 | õ meg beéri a másik két borjúcombbal. Az oroszlán pedig köszönje
796 3, 2 | hárman is etették egy borjúval. Ki nem tudom találni, mért
797 2, 3 | fehér szakálla, mint õ maga. Bõrkötõ elõtte, tátott szájú csizma
798 2, 3 | hiszed!~Azzal elõrántott a bõrkötõje alól egy nagy karaj fekete
799 4, 3 | nem nehezelte a felesége, Bornemissza Anna. Nem volt az országnak
800 4, 3 | száját a finom magyarádi borocska után.~- No, még ilyet se
801 4, 1 | lehámozni magamról a hidegvizes borogatást, fölvenni az éjszakára való
802 2, 11 | magát?~- Biz az a fejét borogatja levendulalevéllel.~- De
803 4 | hétig a talpadat köllene borogatnod szamárszemöldökefű levelével,
804 5, 6 | a tábor mögött voltak a boros szekerek, de előttük csörgött
805 3, 6 | kisinas, s azzal nekifogott a borotválásnak. A hosszú kóborlásban úgy
806 3, 6 | elõtt:~- Szaladj csak, fiam, borotváld meg a basa õkegyelmességét!
807 3, 6 | eret vágni, köpölyözni, borotválni, csillagok járásából jövendõt
808 3, 6 | hogy nem féltél, mikor borotváltál? Mert bizony mondom neked,
809 3, 6 | föl. Ha megkarcolsz, én borotváltatlak meg téged nyírfavesszõvel.~-
810 3, 6 | patyolat képemet.~Szappant, borotvát otthagyott az öreglegény,
811 3, 6 | mester, úrrá leszel abból a borravalóból, amit itt kapsz” - gondolta
812 3, 6 | Álmodban se láttál olyan borravalót, amilyent ott kapsz. Legyen
813 2, 2 | lett volna drága dolga a bõrsimító somfa botnak, ha ebben a
814 1, 9 | becsináltnak, készítette borsos lével, tárkonnyal, tejfölös
815 4 | se nem mazsolázta, se nem borsozta, mert ő csak a maga ízében
816 2, 14 | Örömében egyszerre térdre borul az egész falu a harmatos
817 5, 4 | kucsmáját, hogy könnybe borulását meg ne lássa a német. Mégis
818 1, 10 | virított ki soha többé a virág. Borzadva kerülte a tájat mindenki,
819 2, 17 | volt átkötve a derekán, borzas hajában egy-két szénaszál
820 5, 2 | közt!~- Róka lesz az vagy borzfiók - legyintett a rác, hanem
821 1, 10 | berontott a fejedelem erdeibe, s bosszújában olyan garázdálkodást vitt
822 3, 8 | de ki is töltötte rajta a bosszúját, mert az egészet fölégette.~
823 2, 17 | Tréfával akarta elütni hívei bosszúságát.~- Tegyünk egy próbát, urak!
824 2, 3 | kapkodtak, Mátyás meg tettetett bosszúsággal förmedt rá a csupa szakáll
825 4, 2 | udvarnak ilyenformán sok bosszúságot szerzett a nagy tudományú
826 3, 3 | lemutatott a vízre.~- Meg vagy te boszorkányozva, Muhar basa - nevetett János
827 2, 15 | Mátyás.~Szaladnak aztán botért, hálóért, horogért, de mind
828 3, 7 | gyönyörûséggel, kard helyett a görbe botjára támaszkodva.~- Lám, lám -
829 2, 6 | fölemelte az aranygombos botját, hogy a nyaka közé szedjen
830 2, 2 | dolga a bõrsimító somfa botnak, ha ebben a percben egy
831 2, 6 | együgyûsége.~- Nem addig, míg a botodat ki nem adod, uram, mert
832 6, 4 | reszketõ hangon -, legalább a botomat fogadja el. Nagyon szép
833 3, 7 | Öregember volt a fõbíró, botra támaszkodott már kard helyett.
834 2, 15 | aztán megszólalt közülük:~- Bottal is szabad hozzáérni?~- Ahogy
835 5, 2 | õdöngtek a kuruc vitézek, maga Bottyán generális is földhöz vágta
836 6, 8 | szemöldöke olyan bozontos, hogy bõven kitelt volna belõle mind
837 5, 6 | Magyarország!~Majd az a búbánatos ének zengett végig a majtényi
838 2, 11 | tapogatta a lengyel a feje búbját.~- Nini, deák urak - fordított
839 2, 17 | hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga
840 6, 5 | mindjárt el is kaparták õket a buckák alá.~- No, most már segítsetek
841 4 | vállalja, s azzal szíves búcsút vettek egymástól, megállapodván
842 6, 3 | a kis bicebócától el se búcsúzik kelmed? - törülgette könnyét
843 6, 2 | szólt vissza a deák, és búcsúzóban meglengette a darutollas
844 2, 6 | hogy üres kézzel tértem meg Budáról.~Azzal betarisznyálta a
845 2, 3 | bagolyfészek, mint a királynak Budavára, atyámfia!~Az udvari cselédek
846 2, 11 | mikor már rég elporzottak Budavárából.~Így volt, eddig volt, ezután
847 2, 9 | harsantott a kürttel, hogy az tán Budaváráig is elhallatszott. De a vadásztanyáig
848 2, 6 | adót küldjük: eredj adó, Budavárba, eredj!~No de erre a tréfára
849 2, 4 | kérdezte Márton kovács.~- Hát Budavárban, a király házában.~Márton
850 4, 5 | apja szava felelt volna a bükkerdõ éji zúgásában:~- Meg, fiam,
851 4, 3 | birkózott ott egy korhadt bükkfával.~- Jó napot adjon isten,
852 5, 3 | bestiát! Szökevénynek ez a büntetése.~- Elõször meg kell találni,
853 4, 2 | lesütött szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban nem
854 4, 1 | Balázs, távozz békében a bürgéddel, aztán majd ha levágod,
855 5, 7 | Tisza fenekén. Keserves búgás szakad föl a vízbõl, ha
856 5, 7 | tárogató?~Hadi tárogatók szilaj búgását, sikoltó sírását akkor utoljára
857 2, 1 | forgatta, nézegette, míg ki nem buggyant a könnye.~- Jaj, mire jutottál,
858 5, 6 | labancnak. Harsogott a kürt, búgott a tárogató, és csengett
859 5, 2 | vagy még te katonának.~- Bugyogója zsebébe dugna a labanc! -
860 2, 15 | neki, ha más porolná ki a bugyogóját. Hát a cseheknek ki mond
861 1, 7 | föld népe jajveszékelve bujdokolt a vad harcosok elõl, és
862 5, 7 | számkivetésbe nem vitte el. Mikor bujdosásra adta magát, a magyar határról
863 3, 6 | el nem porzott. De hiszen bújhattak már! Akkorra a kecskemétiek
864 2, 7 | szóval:~- Na, cselédem, hová bújjunk éjszakára, hogy el ne kapjon
865 2, 7 | Tücsökmuzsikás nyári este volt, bujkáló holdvilág úszkált az égen,
866 2, 17 | hajában egy-két szénaszál is bujkált, a szemét pedig ijedten
867 2, 6 | akarta beledugni a fejét. Bujkáltak elõle, ki padlásra, ki pincébe.
868 3, 6 | öreglegény elõ se mertek bújni az ágy alól, míg a török
869 1, 1 | lánypajtásával. Táncoltak, bújócskáztak, libegtek-lebegtek a holdfényben,
870 2, 18 | nemhiába mindig a könyveket bújta. Értett olyan nyelveken,
871 6, 3 | a szemét, s még összébb bújtak álmosan hunyorgó pillákkal.~
872 5, 1 | erdõk mélyén, sziklák közé bújva, mohos váromladékokon ki-kimulatta
873 1, 7 | kard ki, kard!~Kezdett már bukdácsolni a hajnal az ég ablakán,
874 4, 2 | megértette volna a szót, hirtelen bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem
875 4, 4 | Jaj, nagyságos bég - bukik be hozzája egyszer az inasa -,
876 1, 1 | hirtelen egy gímszarvas bukkant fel elõttük. De olyan ám,
877 3, 3 | János király meg annyira búnak adta magát, hogy észre se
878 3, 2 | ládafiában. Ilyenkor aztán búsan szólt oda szegény lyukas
879 3, 1 | hadat viselni, jó vajda - búsította Tamás érsek. - Hanem jobbat
880 6, 7 | se találtunk. Éppen ezen búslakodtam, mikor egyszerre csak elejbem
881 5, 4 | csakugyan nem is sokat búsul a társai után. Jól érezte
882 3, 8 | mintha elmondaná:~- Ne búsulj, megõriztem a pénzed!~Benyúlt
883 6, 1 | csúnya is az egycombú lúd - búsulta el magát, s lekanyarította
884 6, 7 | Hanem most ugyan nem sokat búsultunk utána. Tudtunk mink hadakozni
885 5, 6 | híresebb. Nem a boráról, nem a búzájáról, nem is a lakóiról, akik
886 3, 8 | vízimalom õrölte a becseiek búzáját a Tiszán. Egyik a felvégen,
887 6, 3 | aranyát lengette a szél a búzamezõkön, nem volt, aki learassa
888 2, 14 | odamutatott az országútra, ahol a búzás szekerek dübörögtek:~- Ez
889 5, 2 | rác a tenger sok marhával, búzával, eleséggel.~A legnagyobb
890 6, 3 | angyalok. Marika szanádi búzavirágokat szorongatott a csöpp tenyerében,
891 2, 2 | mester írt, festett nagy buzgalommal. S addig-addig nézte a mester
892 2, 11 | gyûrûjét úgy, hogy begurult a cédrusfa asztal alá. Mind a hárman
893 3, 6 | tanácsbeli urakat, módos céhmestereket, gazdag boltosokat, azoknak
894 6, 3 | Krsztpogocsin Vládó szerb nemzetbeli célszerû szegény ember, aki meghitelesítette
895 6, 1 | Halvágó Dancs András mórahalmi célszörû szögény embör. Föltétlen
896 2, 19 | gúnyából szedegette ki a cérnát, hogy kárba ne vesszen.~-
897 4, 2 | tanácsházba, mindjárt a Cickét követelte.~- Rég itt szûköl
898 2, 2 | deák. - Van még nekem ilyen cifraságom több is.~Azzal odaszaladt
899 4, 3 | vadászat az egész életetek. A cigány-hideg lel benneteket a komoly
900 5, 1 | megéhezett, leszaladt a Tiszára cigányhalért, annyi volt még akkor a
901 3, 3 | tanácsadó.~Mujkó azonban akkora cigánykereket vetett hátrafelé, hogy majd
902 2, 18 | árnyában jóízûen megették a cigánypecsenyét.~- No, most már hunyjunk
903 5, 1 | máig fönnmaradt a szegedi cigánysoron.~Mert szegedi cigány volt
904 2, 11 | No, ez könnyû kérdés - cihegett Jeromos deák -, holnap ilyenkorra
905 1, 7 | cincogott is, mintha csak a cimboráit hívogatná.~A vezérek csudálkozva
906 6, 8 | Gyertek be csak, vén cimborák, mit mutatok én nektek!~
907 5, 4 | hagyni a jó helyet, a vidám cimborákat.~A hadnagy pedig ennyit
908 2, 11 | hallgassuk meg a harmadik cimborátokat is.~No, azt várhatták még
909 4, 2(11)| Padisah: a török uralkodó címe~
910 2, 14 | címeres nemes, s olyan furcsa címer nem volt több az országban,
911 6, 8 | örök életû: Magyarország címere és a Kossuth Lajos neve.~
912 2, 14 | parasztfiúcskát festett a címerfestõ, ahogy a kezével a nadrágját
913 2, 15 | kapott a kis apród, és nemesi címert: páncélos kar tart aranyalmát
914 1, 7 | egerecskét.~A kis állat cincogva tûnt el a fûben, de kisvártatva
915 6, 2 | oda mérgesen Kereki. - Tán cinegét tartogat a süvege alatt,
916 2, 2 | abrakol.~Szó, ami szó, nagyon cingár kis ember volt Hendók mester,
917 4, 1 | bürge az, amit a nyakadban cipelsz?~- Nem a’, hanem a szent
918 6, 7 | királyt. Egy zsák korpát cipelt hazafelé a szárazmalomból,
919 2, 17 | szépen kétfelé szakította a cipóhajat, és utánaküldte a levesnek:~-
920 5, 7 | holdas estéken még a hálót is citeraszó mellett vetik meg. Azért
921 6, 8 | Savanyú képet vágtam, mint aki citromba harapott, s erre az öreg
922 6, 1 | át a levelet a vízvette civitásnak, hát belecsúsztatott egy
923 3, 2 | készséggel -, én csak az elsõ két combra tartok számot a borjúból.~
924 6, 4 | inkább örült neki. Víg csaholással ugrándozta körül a gazdáját.~
925 4, 2 | Az agár pedig morogva, csaholva, szemét szikráztatva, fogát
926 6, 6 | SZEGESDI BÉNI CSÁKÓJA~Szegesdi Béni még jóval
927 6, 6 | adjátok ide!~Odaadták neki a csákóját, s egyszerre elcsendesedett,
928 6, 7 | az ellenség. Három tollas csákójú, zord tekintetû német katona.
929 2, 10 | nemes és nemzetes Körtési családnak.~
930 3, 3 | egyezséget, hogy meg ne csalj.~- Nem bánom - mondta a
931 6, 3 | hogy a csókai magyarok csalták el, forduljon el tõlük a
932 1, 3 | Odamegyek, ki akarom húzni, láng csap ki belõle.~Ijedtemben elszaladtam,
933 2, 1 | gazdája. Valami gyülevész csapat fosztogatta ki a várost.
934 1, 4 | és Csaba megfelezte a hun csapatokat.~- Egyik fele velem jön
935 5, 6 | előlük?!~Bizony csapatról csapatra jártak a dragonyosok, s
936 5, 6 | megszaladt előlük?!~Bizony csapatról csapatra jártak a dragonyosok,
937 3, 3 | s amikor elmentek, úgy csapni be maguk után az ajtót,
938 3, 4 | nem kotródtok innen, úgy csapom bele az égõ gyertyát, hogy
939 4, 5 | elõfutottak a pásztorok, s ijedten csapták össze a kezüket. A szél
940 4, 4 | szegény ember, a fejébe csapva a süveget, felballagott
941 6, 6 | meg-megcirógatta a szemébe csapzott szõke haját.~- Milyen gyerek,
942 2, 7 | odafordult hozzájuk a király:~- Csárda ez, atyafiak?~- Az ez.~-
943 2, 7 | dehogynem! - kiáltotta ijedten a csárdás, s kézzel-lábbal, szemmel-orral
944 2, 7 | kisbíró. - Ezt küldik a csárdásgazdának a garabonciások.~Vadonatúj
945 2, 7 | is köszönték a vacsorát a csárdásnak illendõen.~- Ilyen jóízût
946 5, 6 | majd elbánnak a némettel.~A császári hadak fõvezérét Pálffy Jánosnak
947 3, 1 | elbúsultában meg se állt a török császárig. Inkább lett alattvalója
948 3, 3 | bántják az embert török császárok, Muhar basák.~Mujkó meg,
949 3, 3 | cseresznyézz te egy tálból a török császárral, mert meglövöldöz a magjával.~-
950 2, 15 | a vezéreivel.~- A török császárt megtartom magamnak - mosolygott
951 2, 6 | fütyörészgetett, amit a török császártól kapott ajándékba.~- Szép
952 6, 8 | tûzbe jöttek, mintha csak csatába mennének a nemzeti lobogó
953 1, 7 | elmenni a magyar király híres csatabárdjáért, azt gondolták, hogy ráérnek
954 1, 7 | riadtan kapott hatalmas csatabárdjához. Az imádságban megriasztott
955 1, 7 | megsuhogtatta fél kézzel rettenetes csatabárdját, és mosolyogva felelt:~-
956 1, 7 | apró lábaival fölkúszva a csatabárdra, megtelepedett annak a hegyében.~-
957 6, 7 | szemünk, ahogy a honvédek csatáiról beszélt, de senkinek a szeme
958 1, 4 | ellenség!~Sötét éjszakán utolsó csatájukat vívták. Reszketett, dobogott
959 1, 6 | szaladni, keresztül a véres csatamezõn. Nem is futott: repült,
960 1, 4 | robogó lelkekkel ki tudna csatázni?~A székelyek megszabadultak.
961 1, 10 | Másnap Hervoja összeszedte a csatlósait, berontott a fejedelem erdeibe,
962 3, 2 | Utoljára a király odaintett egy csatlóst:~- Fiam, Lécz Péter, téged
963 2, 15 | darabot Magyarországból.~Nagy csattanás hallatszott erre, pedig
964 5, 5 | lobogtak feléje, kegyetlen csattogással:~- Hahaha, hehehe! Várják
965 1, 4 | égboltozaton. Zabla csörgött, kard csattogott, Csaba vezér ragyogó lovasai
966 4, 3 | jöttek a török követek, azért csattogott-pattogott Anna asszony.~- Sose láttam
967 4 | dolga. Ügyes ember úgy tudja csattogtatni a kést a fenõkövön, hogy
968 4, 2 | szemét szikráztatva, fogát csattogtatva ugrott neki a gazdájának.
969 4, 5 | Helyébõl forrás fakadt, s csattogva-csörögve zuhogott le a völgybe.~A
970 1, 11 | hanyagságért, idegenben való csavargásaiért, saját országának elhagyásáért
971 2, 3 | mint valami fekete kígyó, csavargott föl a domb tetejére. Ott
972 2, 4 | szót azzal a haszontalan csavargóval.~- Magam is úgy akarom -
973 2, 10 | közeledett a táborhoz. Õszbe csavarodott bajuszú, kis köpcös ember
974 3, 4 | mondanák a szemeteknek: csecse bogyó!~Mivel azonban a sasok
975 1, 11 | Egyszer úgy meg talált ülni a csehek közt, hogy álló esztendeig
976 2, 15 | porolná ki a bugyogóját. Hát a cseheknek ki mond fogadjistent?~Erre
977 1, 7 | vissza, urunk királyunk! Csekély erõddel a halál torkába
978 2, 3 | Budavára, atyámfia!~Az udvari cselédek már a kardjukhoz kapkodtak,
979 2, 7 | ijesztgette tréfás szóval:~- Na, cselédem, hová bújjunk éjszakára,
980 3, 2 | ajándékba - sóhajtozott a cselédség, míg a király a kalitka
981 3, 2 | s odafordult az udvari cselédséghez. - Hát az oroszlánetetõi
982 3, 5 | görbül akkor senkinek.~Úgy is cselekedtek, ahogy a csõsz javallta.
983 2, 15 | való. Az övét eltesszük csemegének.~Háromfelõl is fenyegette
984 2, 10 | nevetés.~- Uram király, ma nem csemegézel vadkörtét. Azt mondta az
985 5, 3 | meg kell találni, hé! - csendesítették a cimborái.~- Mit?! - csapta
986 2, 4 | megindultak a királyhoz nagy csendességben. Csak akkor szólalt meg
987 1, 7 | üvöltés verte fel a napszállat csendjét, hogy maga László király
988 3, 6 | van a zacskóban, hallik a csengése -, s megszólal Recsep basa:~-
989 5, 5 | Ohó, bátya - kiáltott rá csengõ hangon a legnagyobb fiú,
990 6, 4 | ujjai közül az ezüstpénz csengve hullott a köpönyegre. De
991 1, 10 | aranyhajú gyermek legénnyé cseperedett, egy reggel odaállt az édesanyja
992 3, 3 | meglátta, micsoda társaságba cseppent bele. Mind ott voltak az
993 6, 6 | legjobb pajtásukat nem akarták cserbenhagyni. Egyik magyar ezred a másik
994 4 | papucsosmester soha többé nem cserélt eszmét egymással, és eldöntetlen
995 1, 9 | aranyalmát, mint más ember a cseresznyét szokta. Hanem azért mire
996 3, 3 | akkor is mondtam, hogy ne cseresznyézz te egy tálból a török császárral,
997 5, 1 | a fülemülék csattogtak a cserjék bogán, mikor a cigány legelõször
998 1, 10 | vadászok nem engedtek, nagy csetepaté támadt, s a vajda emberei
999 3, 7 | bástya tetejérõl nézte a csetepatét nagy lelki gyönyörûséggel,
1000 2, 2 | Vagy jobban szeretnél olyan csetlõ-botló katona lenni, mint az apád
1001 4, 4 | Báli bég rákoppantott a csibukja nyelivel a szerecsen borotvált
1002 4 | görög kocsmájában, vagy csibukozás, vagy ürmöskóstolgatás közben.
|