Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Móra Ferenc
Titulász bankója

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)


1702-becso | becsu-csibu | csika-elkap | elkar-fejed | fejek-gorom | griff-hivat | hive-kapva | kapzs-kobor | kocci-lelog | lelte-megla | megle-nekiv | nekom-palko | palla-sapka | sarar-szetr | szets-tipeg | tisza-vas | vasa-zuhog

                                                                 bold = Main text
     Kötet,  Fejezet                                             grey = Comment text
3013 4, 1(8) | mozlin): a mohamedán vallás híve~ 3014 3, 3 | Mondjátok hát, bölcs híveim, mi tanácsot adtok? Fejet 3015 4, 3 | Igazmondó Csûr Istók halálig híven szolgálta fejedelmét, fejedelemasszonyát.~ 3016 1, 7 | temetõhelyüket ma is Egerek mezejének hívja a nép.~ 3017 1, 7 | mintha csak a cimboráit hívogatná.~A vezérek csudálkozva nézték 3018 2, 3 | nefelejcsringató csörgõ patak szalad - hívogatta a királyt a harmadik.~- 3019 1, 1 | fejedelem, akit Nimródnak hívtak. Száz gulyása, ezer csikósa, 3020 4 | amelyet ti is csak úgy hívtok, hogy disznó.~- Tisztöltetem 3021 2, 10 | tudja úgy tartani a fejét.~- Hm - mosolygott Mátyás -, hát 3022 2, 3 | belemarkolt a szép fehér hóba, de jajgatva kapta vissza 3023 4 | TÜKÖRÉBŐL~Abban az időben, mikor Hóbiárt basa volt a polgármester 3024 2, 10 | tudod, hogy én ki vagyok? - hökkent meg Mátyás.~- Hát a király. 3025 1, 1 | utódaitoknak, honnan jöttünk, hogyan kerültünk ide ebbe a szép 3026 4, 1 | fülig hasadt szájú szerecsen hóhér.~- Vidd ezt a kutyát, és 3027 2, 8 | erre a jeles tudományra.~- Hol-e? - mondta kérkedve Vendel. - 3028 5, 2 | tartott ez a szép álom. A hold aranycsónakja úszkálgatott 3029 1, 1 | bújócskáztak, libegtek-lebegtek a holdfényben, mint liliomvirágok a szélben.~ 3030 4 | vagy, és én holdtöltétől holdfogytáig nem sütkérezhetnék elméd 3031 4 | leggömbölyűbb vagy, és én holdtöltétől holdfogytáig nem sütkérezhetnék 3032 2, 6 | parancsot adtál nekem!~Szép holdvilágon vígan ballagott haza a solymári 3033 6, 7 | beszélni. Aratás idején, szép holdvilágos éjszakákon kint a szérûn 3034 2, 7 | képe az egyik felén, gyûrûs holló a másikon, addig csak hallomásból 3035 2, 17 | a lába ujjáig. Még maga Hollós Mátyás is szívesen beszédbe 3036 2, 4 | beszéltél róla minapában holmi vándorló legénynek.~Elállt 3037 3, 4 | Aranyát, ezüstjét, drága holmiját odahurcolta mindenki, s 3038 2, 10 | hogy várják vitézeim a holnapot.~Biz azok nagyon nyugodtan 3039 2, 6 | nem lesz a budai Várban, holnapután ilyenkorra már a lábához 3040 6, 1 | az, hanem fogalom, akár a Holofernes király vagy a Ferenc Jóska. 3041 5, 7 | szabadság. Attól félt, tán még a holtak is megélednek tõle. Szerte 3042 1, 6 | hogy meg se mozdult többé. Holtan bukott Árpád lábához, megölte 3043 5, 1 | el nem hagylak halálos holtomig.~Nem is hagyta el. Az írás 3044 2, 2 | barna szeme csak olyankor homályosodott el, ha az apját emlegették.~ 3045 2, 7 | déligyümölcsben, lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész.~ 3046 2, 5 | le az öreg inge ujjával homloka verejtékét. - De ha nekem 3047 6, 6 | alját, õ rakta lázban égõ homlokára a kötést, s meg-megcirógatta 3048 6, 6 | volt, abban egy marék barna homok, egy-két száraz pipitérvirággal.~ 3049 1, 8 | ÁRPÁD, A HONALAPÍTÓ~Sokféle nép lakta a magyar 3050 1, 5 | fejedelem pedig megkezdte a honfoglalás nagy munkáját. Rendbe szedte 3051 1, 8 | esztendõvel azelõtt, mikor honfoglaló õseink ideértek. Legtöbbet 3052 1, 8 | felosztotta az országot a honfoglalók közt.~ 3053 6, 1 | Jobb lösz az, ha én tégöd a hónom alá vöszlek.~A ludacska 3054 3, 1 | is igaz volt, mert volt Hont megyében Tamás érseknek 3055 5, 7 | elhallgattak, s a tárogatót a hónuk alá szorítva, dacosan néztek 3056 6, 7 | bujdosott elõle a szegény honvéd, ki merre látott.~A mi falunkba 3057 6, 7 | régen vége volt már akkor a honvéddicsõségnek. Német lett az úr az országban, 3058 6, 7 | ragyogott a szemünk, ahogy a honvédek csatáiról beszélt, de senkinek 3059 6, 6 | szabadságharcosokkal a magyar honvédeket kell szembeállítani. S csakugyan, 3060 6, 4 | magabíró ember volt, az beállt honvédnak. Asszonyokon, gyerekeken, 3061 6, 7 | falumban, az mind elment honvédnek. Csak mink maradtunk otthon, 3062 6, 7 | király! Tanuld meg, mi az a honvédvitézség!~Szegény fiú ledobta a válláról 3063 6, 7 | amelyik olyan sebesen el tudná hordani az irháját.~Abban az esztendõben 3064 3, 1 | magának. Magam is hitelbe hordatom a bõrös pecsenyét a lacikonyhából, 3065 2, 2 | mind a két füle mellett hordhasson egy-egy kihegyezett lúdtollat, 3066 4, 3 | szokta mondogatni -, nem hordhatom mindig a fejemen.~No, de 3067 3, 3 | a fején még éjszaka is hordhatta a csörgõsapkát - az szent 3068 5, 2 | szegedi vár darazsait. Ne hordják el a mézet ettõl a derék 3069 3, 7 | Micsoda, hogy õk követ hordjanak, meszet oltsanak, vakolókanalat 3070 5, 7 | legnagyobb halászhajót, és hordjátok a tárogatókat.~A halászok 3071 6, 5 | annyi volt az ámbituson hordóban, csöbörben, vödörben a méz, 3072 2, 2 | Csakhogy nem a fülem mellett hordom, hanem a süvegemen.~- Bizony, 3073 4 | olyan szép kopasz fejet hordott a válla közt, mint egy sütni 3074 3, 1 | nekem ez a korona!~- Ne hordozd, ha nehéz - nevettek a magyar 3075 6, 8 | király, aki olyan büszkén hordozná az ünneplõ koronáját, mint 3076 2, 6 | csak éppen a süveget kell hordoznod és fütyülgetned benne napszámra. 3077 6, 3 | Milica is a pajtását -, minek hordozza a vállán azt a nagy botot?~ 3078 5, 6 | aranyos zászlóját víg szelek hordozzák,~boldog leszel újra, te 3079 3, 7 | kõfallal. A követ már össze is hordtuk nagy fáradsággal, csak olyan 3080 4, 2 | hegyes fejû, kajla fülû, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem 3081 2, 8 | Aztat csak nem tudok - horgasztotta le nagy fejét a mindentudó. - 3082 6, 2 | miféle jöttment ott?! - horkant oda mérgesen Kereki. - Tán 3083 2, 9 | szólt arra semmit, hanem horkantott akkorát, hogy a király a 3084 5, 1 | oldalára fordult, sokan horkoltak, sokan lassú lélegzéssel 3085 2, 15 | Szaladnak aztán botért, hálóért, horogért, de mind nem ért az semmit, 3086 1, 9 | mindent leeresztgetett a horpaszába, alig látszott ki a csonthegyek 3087 2, 1 | János képmása, a törökverõ hõsé, Mátyás király apjáé.~Valamikor 3088 6, 6 | háborúban. A csata igazi hõsét, Szegesdi Bénit összevissza 3089 1, 10 | halott kezével szorította hõsi kardját.~Mikor a menet a 3090 2, 1 | az, aki fölkapta a halott hõsnek annyi csatában diadalmas 3091 4, 3 | kristálykulacsot, s kortyant belõle egy hosszat. Megkínálta a szegény embert 3092 2, 13 | az orra még egyszer olyan hosszúra nõtt, mint azelõtt volt, 3093 3, 2 | elmehetett volna paszulykarónak a hosszúságával, a csontja meg csak úgy 3094 1, 10 | vezérnek tette meg a fiatal hõst, akirõl senki se tudta, 3095 1, 9 | mondta nagy alázatosan:~- Tán hozhatnák is már azt az ökröt, mert 3096 2, 15 | azokat nem engedem másnak! Én hozom el felségednek Mátyás-napi 3097 1, 8 | vendégek kardot, buzogányt hoztak magukkal kés, villa helyett.~- 3098 2, 6 | míg fütyülõ csókát nem hoztok!~- Add írásban, uram királyom - 3099 2, 6 | megösmerkedni.~- Bizonyosan az adót hozza a tarisznyában - súgtak 3100 5, 6 | tekingettek észak felé: hozza-e már Rákóczi a lengyel hadat? 3101 1, 7 | Örült neki, hogy olyan hamar hozzáédesedett. Olyan otthon érezte magát 3102 2, 15 | közülük:~- Bottal is szabad hozzáérni?~- Ahogy csak jólesik, fiúk - 3103 3, 1 | az országot mindenki, aki hozzáfért, az ország nádorától az 3104 3, 5 | feneketlen sárban, mire hozzánk elér.~- Színét se láttam 3105 2, 3 | merne csak egy ujjal is hozzányúlni! Majd megtaníttatom én az 3106 2, 4 | hogy nincs õ az ilyesmihez hozzászokva, lesz neki a mûhely sarkában 3107 3, 6 | orvosságot fõzni - ez mind hozzátartozott a borbélyi tudományhoz.~ 3108 2, 7 | is mindjárt eszébe jutott hozzátenni, hogy: - kivéve a gyevi 3109 4, 3 | fejedelemasszonyról beszélsz? - hüledezett Apafi.~- De arról ám, arról 3110 4 | mint az Ali mög a Pali.~A hüvelykujjával is nyomtatékot adott a szónak, 3111 6, 3 | amiket a tiszta kék ég hullajtott rájuk.~A két apa szét akarta 3112 2, 1 | olyankor hány a Duna haragos hullámokat.~ 3113 5, 3 | látom, hogy fogsz hozzá.~Hullámos üstökû oroszlánfejét azzal 3114 5, 6 | Magyarország fölött, hanem aztán hullani kezdett a szárnya. Rákóczi 3115 5, 6 | el nem olthatta a kurucok hulló könnye.~Melegük lett a vezér 3116 1, 3 | égtek, a hadseregek földre hulltak.~- No, ez különös álom volt. 3117 4 | görlicék?~- Ki is sültek, ki is hûltek. Fenjön kend hamar kést, 3118 2, 7 | angyalbõrbe. Valami ilyen huncutság lehetett abban is, hogy 3119 1, 2 | hírt adnak magukról.~Volt a hunoknak egy szentnek tartott sasféle 3120 1, 1 | Ötven deli levente kísérte Hunort, ötven nyalka legény Magyart. 3121 2, 18 | cigánypecsenyét.~- No, most már hunyjunk egyet ebben a szép bársonyfûben, 3122 5, 5 | Hanem mikor hajnalban hunytam egy kicsit a hátán, akkor 3123 2, 10 | mikor a várfalak felõl nagy huppanás hallatszott. Mintha tele 3124 3, 3 | onnan leste egész éjszaka, hurcolkodik-e már a magyar király. De 3125 3, 3 | vagy a király, mért nem hurcolkodtál már odébb?~János király 3126 4, 1 | összekötve és a nyakába vetve hurcolna hazafelé, mindjárt a Latrán 3127 2, 18 | amik közül mindig magával hurcolt egyet-kettõt.~Most is úgy 3128 1, 7 | Hova lett a nyilamnak a húrja?~Hiába kapkodtak fûhöz-fához: 3129 1, 7 | Egytõl egyig valamennyinek a húrját elrágták a mezei egerek.~ 3130 5, 1 | reszkettek az ujjai, s a húrok csodálatos zengése egyszerre 3131 5, 2 | égõ sebét lemosta az ér hûs vizével, s megint csak megindult. 3132 1, 8 | követ. - Az agyonütött húsát a mi kutyáink eszik meg, 3133 4, 3 | mendegélnek a terebélyes bükkfák hûsében, egyszer csak elõhúz a fejedelem 3134 3, 3 | Furfangos volt, mint a róka, de hûséges, mint az eb, az esze villám, 3135 1, 9 | csörgött már a csontja. Egyéb húsféléhez nemigen jutott az istenadta, 3136 4, 4 | kedvére a séta, egész nap bent hûsölt a bíborhálós szobában, csak 3137 2, 19 | szép fehér liszt, a pompás, húsos szalonna meg három friss 3138 2, 6 | tarisznyát hirtelen, azzal - huss! - úgy kirepült belõle a 3139 1, 5 | juhokat, amelyek tejjel és hússal látták el a vándorló népet.~ 3140 6, 6 | Béni még jóval innen volt a húsz esztendõn, mikor Damjanich 3141 2, 5 | aranyat hajított le az öreg huszárnak, aki hálálkodva csapta össze 3142 3, 5 | is.~Azt is kibélelte egy húszassal a szõregi bíró, s ettõl 3143 6, 1 | aranyból nem vett el, csak húszat, a többit becsületesen átszolgáltatta 3144 2, 12 | bolond nagy állat volt, huszonnégy ökör húzta föl a budai Várba. 3145 5, 3 | odaadom egy petákért azt a hûtlen párát, ha megkerül.~A peták 3146 4, 4 | mén, csak még egy kicsit hûtõdzik a Tiszában.~Úgy elfüstöltek 3147 2, 3 | bársonyabrosz felett: öreg bükkfák hûvös sátra.~- Térdig érõ fûben, 3148 2, 7 | elõrikkantotta a kisbírót, és hûvösre tetette a két diákot.~- 3149 2, 4 | királyné is csak húsvét napján húz a lábára.~Olyan jóízût nevetett 3150 4, 1 | felõl. (Mert a süvege a nagy huzakodásban lemaradt a fejirõl, amúgy 3151 3, 4 | szokás szerint a templomba húzódtak. Aranyát, ezüstjét, drága 3152 2, 16 | magukért. Bíbor ponyvából húztak sátrat a nagy templom elõtt, 3153 2, 9 | vadászok mindjárt nyársra húzták a vadat. Kristályvízzel 3154 5, 5 | süvegemet jobban a szememre húztam volna, hogy rám ne ismernének 3155 2, 9 | de még a takaródzót se húzzuk le egymásról.~No, az igaz 3156 3, 3 | kezével a király -, nincs idebent semmi helye a bolondnak.~- 3157 1, 8 | mikor honfoglaló õseink ideértek. Legtöbbet számított köztük 3158 4, 5 | le nem viheti? Õ elvész idefönt, anyácska meghalhogy 3159 2, 17 | Tegyünk egy próbát, urak! Idehozatom János remetét, hadd látom, 3160 3, 5 | színét-javát hozzátok az idei termésnek.~Alig porzott 3161 2, 12 | jöttem , hogy kétannyi ideig tart a csizma, ha rezet 3162 4, 1 | fõbírája volt Szegednek. Ideírhatnám, hogy mikor, de azért föl 3163 4 | hogy drótoztassa be a fejét idejekorán, mielőtt szétvetné a bölcsesség, 3164 4, 5 | kelyhével ingva-lengve a régmúlt idõkrõl suttogó esti szélben.~ 3165 2, 4 | mondta Mátyás -, mert nem idõzhetek tovább. Sietõs az utam, 3166 2, 2 | napjáig azt vallotta, hogy igazában õ találta ki a könyvnyomtatást. 3167 2, 10 | te asztalodnál!~- Megint igazad van, hívem - kacagott a 3168 1, 2 | nagy lesz Szittyaország.~- Igazatok van - mondták a hunok, és 3169 4, 1 | vánkosai közül, a többi igazhivõvel együtt õ is igyekezett a 3170 6, 5 | gyõzõdött bele az öreg úr az igazságba. - S ha odahozná az ördög, 3171 4, 3 | tarkóját Csûr Istók -, neked igazságod lesz, de nekem is igazságom 3172 4, 3 | igazságod lesz, de nekem is igazságom lesz, ha elagyabugyálom 3173 5, 6 | selyemmel van kivarrva a szent ige: a szabadságért? Amelyet 3174 3, 3 | bakancs!~- Szorít ám, bolond - igengetett a király -, sok a gondom, 3175 2, 18 | bojtárkodni?!~Tóbiás mester akkora igent bólintott, hogy az orrára 3176 4, 1 | szavahihetõségét évszámokkal? Egyébként ígérem, hogy ha a jóisten sokáig 3177 1, 6 | Pereszka Árpád elé.~- Az ígéret szép szó, nagy fejedelem! 3178 1, 2 | hanem magam viszem.~S amit ígért, állta is. Úgy zúdult a 3179 4 | Nem is szólt többé egy igét se, másnap is csak annyit 3180 3, 8 | Szakad róla a verejték a nagy igyekezetben.~- No, te is megkerültél, 3181 2, 18 | azt mondja. - Hazafelé igyekeznek?~- Igyekeznénk ám, ha kár 3182 2, 18 | Hazafelé igyekeznek?~- Igyekeznénk ám, ha kár nem ért volna - 3183 1, 11 | tisztességtudással.~- De bizony magam igyekeztem - csapta félre Zsigmond 3184 6, 6 | ki segédtisztjének.~- Úgy igyekezz, öcsém - veregette meg a 3185 1, 7 | erõddel a halál torkába igyekszel. A besenyõk annyian vannak, 3186 2, 6 | a bojtár -, a királyhoz igyekszem, mert szeretne velem megösmerkedni.~- 3187 6, 7 | Rögtön ott leszünk, ahova igyekszünk.~Azzal szép csendesen beleeresztette 3188 5, 3 | fejedre. Hanem tudod mit, igyunk erre a nagy ijedtségre.~ 3189 1, 10 | nekik ellenállni.~Nagyobb ijedelme nem volt a töröknek az ifjú 3190 6, 5 | földjén.~Negyvenkilencben nagy ijedelmet keltett ebben a házban a 3191 2, 16 | személyébõl.~Volt is nagy ijedelmük a gyöngyösieknek. Egymás 3192 3, 2 | megszólalt nagy dölyfösen:~- Ne ijedjen meg fölséged, én mindennap 3193 2, 9 | tûzpillangók nem voltak valami ijedõs teremtések. Annál nagyobb 3194 3, 5 | ezüstben, ki aranyban, de egyik ijedtebben, mint a másik. Mert jaj 3195 1, 3 | húzni, láng csap ki belõle.~Ijedtemben elszaladtam, és csak messzirõl 3196 2, 10 | oda - játszotta Mátyás az ijedtet -, még a fejemre esne valami 3197 3, 6 | egyszeriben kilelte a hideg ijedtiben. Fölsegítette a kisinas 3198 5, 3 | mit, igyunk erre a nagy ijedtségre.~Haragos Kengyela elsápadt 3199 6, 5 | apó úgy, de úgy meg volt ijedve, hogy a nagyasszony sehogy 3200 6, 5 | nem Bánhidy Gergely uramat ijesztette meg, hanem a feleségét, 3201 4, 4 | szemét a törökre.~- Mért ijesztgeted a szegény embert, nagyságos 3202 3, 6 | keze se reszketett a nagy ijesztgetéstõl.~- Ember vagy, öcsém, akárki 3203 3, 3 | ahogy a sebesi vár kertjében ijesztgeti a fülemüléket a csörgõsapkájával, 3204 5, 1 | Csikaló. Hanem ha még egyszer ijesztgetni próbálsz a hegedûddel, akkor 3205 6, 5 | nemzetes urat már azért se ijeszthette meg a hír, mert nem is hallotta. 3206 5, 1 | Jaj, akkor inkább lóra ilek!” - gondolta Csikaló, de 3207 2, 18 | lábán, görbe bot a kezében, illedelmes köszöntés a száján.~- No, 3208 2, 19 | isten estét! - köszönt be illedelmesen.~- Edd meg, ha ! - mordult 3209 2, 9 | testvér, s már akkor csakugyan illegette a vállához a puskát.~A legkisebb 3210 3, 3 | kerekítse a palástot, s úgy illegjen-billegjen a tükör elõtt.~- Csak takaros 3211 5, 2 | együtt, mint a pozdorját.~Illésen végigfutott a hideg. Azt 3212 3, 2 | annál szûkebb lett Keszeg Illésnek a régi mente.~- Hej, Illés, 3213 1, 11 | Elvették tõle, mert nem illeti kard a rabot. S akárhogy 3214 4, 2 | fanyarul elmosolyodott.~- Illetlen tréfa volt, gyerek, de jól 3215 2, 5 | becsületes nevem.~- Vitézhez illõ név - mosolygott a király.~- 3216 4, 2 | nyulászni, mit küldöz nekem ilyeneket a padisah11? ‑ mondta kelletlenül.~ 3217 4, 2 | a fejedelem.~Az udvarnak ilyenformán sok bosszúságot szerzett 3218 2, 7 | csak hallomásból tudtak ilyenrõl Gyeviben.~Meg is szeppent 3219 2, 4 | király, hogy nincs õ az ilyesmihez hozzászokva, lesz neki 3220 4, 5 | emberszámot teszek én már!~S imádkozás után, mikor végigheveredett 3221 5, 6 | forró reménysége, hálaadó imádsága, a szabadság friss szele? 3222 1, 7 | hatalmas csatabárdjához. Az imádságban megriasztott sereg pedig 3223 6, 8 | dolgát. Belekerült a nagyanyó imádságos könyvébe, szagos mentalevelek 3224 5, 4 | tisztelgett a labanc. - Az imént vette száz aranyon a priboji 3225 5, 1 | CSIKALÓ~Csikaló Thököly Imrének, a dicsõséges kuruc királynak 3226 4 | kihullott szurokrágónak! - eredt inába a Pali az Alinak, dühösen 3227 2, 10 | vendégeltelek meg, nem az inasaidat.~Igazságos Mátyás király, 3228 3, 2 | okosat. Odaszólt egy másik inasának:~- Gyere csak, fiam, Keszeg 3229 4, 4 | szobában, csak a szerecsen inasától küldözgette ki még a parancsot 3230 3, 2 | Czinege Pál, kiveszlek az inasi sorból. Te ezentúl az oroszlánetetõ 3231 2, 10 | s odaszólt a fölszolgáló inasoknak: - Nosza, tegyetek ennek 3232 6, 8 | csúfolódó szó miatt rongyszedõ inast csináljanak belõlem. Lett 3233 5, 7 | haragszik meg az ilyen ártatlan incselkedésért. Inkább egy kis kérkedéssel 3234 1, 9 | pásztornak, de azt meg nem indította a könyörgés.~- Minden gulyánkat 3235 6, 3 | elveszett éppen a hadba indulás elõtt. Ég nyelte-e, föld 3236 5, 6 | válásom,~messze földre van indulásom,~úgy fordulhat, világból 3237 2, 15 | vállára Mátyás. - Hajnalra indulhatsz is a sereggel. Ha a karod 3238 6, 7 | fiú, szedd össze magad! Indulhatunk már, akár harapni lehetne 3239 1, 4 | addig, azután majd együtt induljunk!~Le is telepedtek Csabáék 3240 6, 3 | állva leste, lehet-e már indulni kegyetlen hadba.~Harmathullajtó 3241 2, 18 | ahogy jobban esik.~Már éppen indulóban voltak, mikor egyszer csak 3242 4, 1 | minden locspocsos idõben influenzára van ítélve, s különben is 3243 4, 5 | ért. Óriási sziklatábla ingadozott a lába alatt, arról kellett 3244 2, 5 | is! - törölte le az öreg inge ujjával homloka verejtékét. - 3245 4, 5 | kimozdította helyébõl a nagy ingó követ, s az most mennydörögve 3246 1, 1 | s egy locsogós, mocsaras ingoványban végképp elveszett a szemük 3247 4, 5 | szívvirág, arany kelyhével ingva-lengve a régmúlt idõkrõl suttogó 3248 2, 19 | akkorácska falu volt, hogy ha az innensõ végén elmiákolta magát a 3249 2, 14 | s bejárta kíséretével az ínséges tájakat. Vigasztalta, biztatgatta 3250 6, 5 | forgatta a fejét a néhai inszurgens, s körülnézett a fokosa 3251 6, 5 | el is szeleltek az ifjú inszurgensek úgy, hogy meg se álltak 3252 6, 5 | utolsó vizsgát tette a nemesi inszurrekció.~„Mindegy az - sóhajtozott 3253 1, 6 | fölött piroslott.~A magyarok integettek, kiabáltak neki:~- Elég 3254 4, 3 | az ország dolgát kellett intézni.~- Nehéz nekem a korona - 3255 4, 2 | fejû, kajla fülû, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem 3256 3, 7 | rajtunk, uram, hálával lennénk irántad.~- Farkas mondja: borjúláb - 3257 2, 6 | mindjárt a király keze írását tartották a követ orra alá:~- 3258 3, 3 | van az, fiam, basa, tegyük írásba az egyezséget, hogy meg 3259 2, 6 | csókát nem hoztok!~- Add írásban, uram királyom - borult 3260 6, 1 | ne legyen a dologból: nem írásra utalták ki a tollat, hanem 3261 3, 3 | szaladt János királyhoz az írással, Muhar basa pedig sietett 3262 6, 1 | nótáriusának, mint muszájból való írástudó embernek. (Hogy félreértés 3263 2, 2 | király a kezem alá, hogy írástudót neveljek belõled! Vagy jobban 3264 6, 3 | már az Isten legyen nekik irgalmas!~De hát a szanádiaknak sem 3265 2, 16 | kegyelemkérõ követség.~- Se irgalom, se kegyelem! - intette 3266 6, 7 | az arany csillagot piros irhából.~Aki csak épkézláb ember 3267 6, 6 | katonák ugyancsak hordták az irhájukat az olasz méhek elõl.~Az 3268 2, 6 | szaladt el a süveg elõl. Irhás subán hevert a szép kövér 3269 2, 11 | másik kettõ meg nem gyõzött irigyen settegni-suttogni: hogy 3270 6, 1 | íródeákját.~- Fiam, deák, írj valami vigasztaló levelet 3271 6, 8 | Kis táskát varrt piros irkából, azt beszegte fehérrel, 3272 2, 11 | tolta utána egy hajdú a sok irkafirkát.~- Ez az igaz, amit én írtam - 3273 2, 7 | elõ a tarisznyából, arra irkáltak-firkáltak; a nagyobb mondta, a kisebb 3274 5, 5 | Czötkényre, úgy összevissza volt irkálva sebhelyekkel az ábrázata. 3275 4, 1 | évszámokat, és csak úgy találomra írna ide helyettük valamit. Márpedig 3276 6, 1 | maga elé parancsolta az íródeákját.~- Fiam, deák, írj valami 3277 2, 16 | megíratta a törvényt az íródeákjával, arany papírra, ezüst betûkkel, 3278 2, 11 | Szeretnének beszegõdni õfelségéhez íródeáknak.~- Hja, deák urak, azt meg 3279 2, 11 | király. - Akit én megfogadok íródeákomnak, annak okosabbnak kell lenni, 3280 6, 1 | füle az egész udvarnak, az íródeáktól a futárig. S azt is mondják, 3281 4, 1 | fiam, molláh10, fogd az írónádad, és írd föl ennek a kutyazsírral 3282 2, 16 | õ igazgatta valamikor az írónádat.~- Bizony, neked köszönhetem, 3283 6, 3 | borulva, mint az oltáron az írott angyalok. Marika szanádi 3284 2, 7 | nagyobb mondta, a kisebb írta.~- Mégiscsak deákfélék lesznek - 3285 6, 3 | magyar szabadságharcról írtak. Hát még a megíratlan történet 3286 6, 8 | ütöttek az asztalra, hogy Isaszegnél se szólt nagyobbat az ágyú.~- 3287 2, 2 | csúffá tett palástot.~- Nem ismered te Busa deákot, uram király! 3288 5, 5 | félni. Az édes szülõanyja se ismerhetett volna Czötkényre, úgy 3289 3, 2 | Nevették is pajtásai, mikor ismerkedni kezdett az oroszlánnal.~- 3290 5, 5 | húztam volna, hogy rám ne ismernének ezek az ördögfiókák!~De 3291 5, 5 | lepittyesztette a száját.~- Hiszen ismerni ismerem õkegyelmét, de bizony 3292 4, 2 | kijárást nem most találták föl, ismerték azt már Erdély aranykorában 3293 2, 7 | nem volt vele senki az ispánján kívül, aki alatt a nádor 3294 5, 4 | lovat pedig kössétek az istállómba.~A lovat még el sem vezették, 3295 3, 5 | tengelicekké változtak tõle az istenadták.~Nevetett is a Perec basa 3296 1, 10 | nélkül kellett felnõni az istenadtának, és öröm nélkül. Nem állt 3297 3, 1 | birtokát úgy hívták: Parasztya. Istenáldotta föld, mezeje búzatermõ, 3298 6, 4 | neki szerencsét a magyarok istene!~Adott is.~A bicskei csatában 3299 3, 6 | Mi lesz ebbül, teremtõ istenem?~Hát az lett, hogy egyszerre 3300 6, 3 | igaz szívvel könyörögtek az Istenhez, hogy minél elõbb vezéreljen 3301 1, 7 | mezítelen kard képében imádta az Istent. Nevét rettegte minden szomszédja, 3302 5, 2 | mentse meg őket ettől az istentelen népségtől. Nagy Bercsényi 3303 4, 3 | Hát ez a Csûr Istók miféle istenteremtése megint?~- Favágó itt az 3304 6, 1 | mert ha el nem hallgatsz, istenuccse, sülve adlak át a Mária 3305 1, 7 | szemeit az égre.~- Urunk, Istenünk, te vagy a mi kardunk, te 3306 4, 3 | megemlegethesselek róla?~- Csûr Istóknak hívnak - mondta a favágó -, 3307 4 | magyart hívták Pali Pál Istvánnak. Azt mondani se kell, hogy 3308 5, 5 | Nem is azért vette le az iszákját a hátáról, hogy ennivalót 3309 5, 5 | akarta a fejét ereszteni az iszákra.~- Ohó, bátya - kiáltott 3310 2, 7 | bor?~- A török császár se iszik olyant.~- Kivéve a gyevi 3311 6, 5 | Harmosok, Makárok, mind iszonyúan fölfegyverkezve, ki rossz 3312 3, 3 | övé, az bizonyos. Ételben, italban dúslakodhatott, szép tarkabarka 3313 5, 2 | megpihentek, hogy föl se ébrednek ítéletnapig. A kurucok ott lepték õket, 3314 4, 1 | locspocsos idõben influenzára van ítélve, s különben is egészen biztos 3315 2, 7 | ettek kakastejes kenyérrel, ittak piros bort is, meg is 3316 1, 2 | Szittyaországban Hunor és Magyar ivadékai. Úgy elszaporodtak, mint 3317 1, 6 | jutalmam.~- Beszélj!~- Minden ivadékomat szeretném boldoggá tenni, 3318 5, 6 | Mind a két vezér nagyot ivott a kis patakvízből.~Hogy 3319 2, 8 | nézni.~Hát még a drága íze! Nem is gyõzött a király 3320 3, 4 | bégnek reszketés állt minden ízébe.~- Ne bolondozz, ember! - 3321 4 | borsozta, mert ő csak a maga ízében szerette a bús gerlicét. 3322 6, 7 | legény! Kossuth Lajos azt izente, elfogyott a regimentje! 3323 2, 19 | szalonna. Az adja meg az ízét a kõlevesnek.~Ki se mondja 3324 2, 2 | szépen lekörmölgették ízrõl ízre, betûrõl betûre.~Mivel pedig 3325 2, 2 | emberek szépen lekörmölgették ízrõl ízre, betûrõl betûre.~Mivel 3326 2, 5 | a fáról szedi a legjobb ízû almát, amit az apja ültetett.~ 3327 4 | férfiút boritalon ér, annak izzasztó mogyoróhájjal keneti meg 3328 5, 5 | a kötés, bácsi? Lám, így jáj az, aki a kujucsokat bántja!~ 3329 2, 15 | szerencsével jársz.~Két hét múlva Jajcában ostromolta a törököt Mátyás, 3330 2, 19 | bográcsot katlanostól, s akkorát jajdult, hogy elhallatszott a hetedik 3331 6, 4 | kezüket, s bizonyára már a jajgatásukkal elijesztik az ellenséget, 3332 5, 6 | Ropogott a máglya, mintha jajgatna, s olyan óriás lángokat 3333 3, 3 | Ugyan miféle madarak ezek a jajgató jószágok? - kérdezte a török.~- 3334 5, 1 | pillanatban már zokogott, jajgatott, harsogott az éjszakában 3335 5, 2 | végighevert rajta. Bíbicek jajgattak, sirályok sikongtak a feje 3336 2, 3 | belemarkolt a szép fehér hóba, de jajgatva kapta vissza a kezét, mert 3337 2, 14 | s fölhallatszott a nagy jajszó a király udvarába is.~Így 3338 5, 1 | kurucs seretnék lenni - jajveszékelt Csikaló. - Nem barátkozsok 3339 3, 6 | csinálhattak volna mást a jámborok? - Jakab mester beszegõdött 3340 2, 8 | Mátyás szíve megesett a jámborokon.~- Tudod mit, Vendel? - 3341 4, 4 | Egyéb szép úgyse volt a jámboron, csak a neve. Karcsú dereka 3342 6, 8 | Az elõbb vitte el a Késik Jani, egyebet már nem tudtam 3343 2, 19 | vacsoracsillag is ott nevetgélt a János-hegy tetejében.~No, az éjszakától 3344 2, 17 | legmagasabbat máig is õróla nevezik János-hegynek.~Afféle mezítlábas remete 3345 3, 6 | köpölyözni, borotválni, csillagok járásából jövendõt mondani, esõt csinálni, 3346 6, 3 | szabadságnak ellensége támadt, a járásbeli emberek mind a két faluból 3347 2, 13 | isten a dolgukat. Bársonyba járatod, kaláccsal eteted õket.~- 3348 6, 1 | Jóska. Az is csak névelõvel járatos a szegény ember történelmi 3349 4 | munkájára, mikor a tiedben is járhatna!~- Vak veti világtalannak - 3350 5, 6 | keresztül az utatok, úgy járjatok azon a porcfüves legelőn, 3351 2, 17 | megsántulva, hogy kocsin járjon.~- Lenyelem a fejem, ha 3352 6, 2 | visszaköszönnék: mindig járna a karom, mint az óra sétálója - 3353 3, 1 | a kutyáim is gyöngyösen járnakfeszítette ki a mellét 3354 5, 6 | legelőn, mintha temetőben járnátok. És nézzétek meg azt a homokos 3355 4 | tetőled mívelt papucsban járnék. Azért nem értöm én azt 3356 1, 10 | hallgatott a parancsára. Kétheti járóföld mind õt vallotta gazdájának. 3357 3, 6 | Jakab mesternek egyheti járóföldön. Nem is borotvált volna 3358 1, 4 | lovagoltak el Csabáék egynapi járóföldre, rettentõ szél zúgatta körülöttük 3359 4, 2 | Öregember vagyok már én, nem járok nyulászni, mit küldöz nekem 3360 2, 4 | kalapálva a sok patkót, járomszöget, kocsivasalást. Ahogy javában 3361 2, 18 | Nem találkoztál vele jártodban-keltedben, ember?~- Színét se láttam - 3362 6, 4 | mindenféle ügyes-bajos dologban járultak eléje. A szelei bíró például 3363 2, 2 | serdült, de mindig csak a játékon járt az esze. Nagy, barna 3364 6, 7 | Nem szeretem én az ilyen játékot - mondta Palkó kedvetlenül.~- 3365 1, 7 | vezérek csudálkozva nézték a játszadozó királyt, végre a fehér hajú 3366 1, 10 | utolsó szolgagyerek se. Egy játszótársa volt csak, szomorú édesanyja, 3367 1, 9 | fitogtatására vitézi tornát is játszottak a mezõn, dárdát hánytak, 3368 2, 4 | járomszöget, kocsivasalást. Ahogy javában dolgozgat, egyszer csak 3369 3, 1 | hanem mégis inkább azt javallom, eredj el vacsorára Tamás 3370 3, 5 | cselekedtek, ahogy a csõsz javallta. Ahogy megérkeztek a szegedi 3371 6, 1 | hogy õ is tudjon róla. Azt javasolnám, küldjünk neki valami szegedi 3372 4 | eszét. (Móra Balázs azt javasolta neki, hogy drótoztassa be 3373 6, 7 | távolast egymástól. Síkos a jég, ha elcsúszik is valamelyikünk, 3374 6, 7 | halászoknak. Léket vágtak a Tisza jegén, hogy halászni lehessen 3375 2, 15 | fiúnak - hosszú szõke fürtû, jegenyenövésû, szelíd szemû legényke volt - 3376 6, 7 | másnap reggel a lék szélén, a jégre dobva. Az ellenség pénzét 3377 3, 2 | Nagyon siralmas dolgokat jegyezett föl a történelem arról az 3378 1, 11 | magyar királyról föl van jegyezve a történelemben, hogy vándorlegénynek 3379 5, 1 | muzsikása. Az írás csak annyit jegyzett fel róla, hogy együtt ette 3380 1, 7 | annak a hegyében.~- Rossz jel! - súgtak össze László vitézei, 3381 6, 7 | Generális úrnak alássan jelentem, Kasza Palkó még hiányzik 3382 2, 10 | mikor egy esztendõ múlva azt jelentették neki a budai Várban, hogy 3383 1, 3 | különös álom volt. Ugyan mit jelenthet? - tûnõdött a király, s 3384 5, 7 | gazdája.~- Várj, fiam, majd jelt csinálunk a hajóra azon 3385 4, 1 | szívesen, de a felsõvárosi Jerikó utca messze van az alsóvárosi 3386 6, 1 | Márpedig a királyasszony nagy jóakaratját úgy kellene megköszönni, 3387 1, 11 | egyek voltak a királlyal jóban, legyenek egyek a rosszban 3388 2, 12 | rajta ki s be a szegény jobbágy csakúgy, mint a zászlósúr.~- 3389 3, 1 | három úr minden birtokostul, jobbágyostul elférne benne.~Ez is igaz 3390 5, 5 | de most már elõvettem a jobbik eszem. Éppen átszökõfélben 3391 2, 10 | megszégyellte magát, és megkérte a jobbján ülõ nádort:~- Nádor uram, 3392 5, 4 | közé valónak számították. Jöhetett-mehetett a várban szabadon. Ha a 3393 3, 7 | fölavatást. Csak mentül többen jöjjenek nagy uraimék, hogy annál 3394 5, 6 | aranypatkós szögparipáján? Csak jönne vele Bercsényi Miklós is!~ 3395 5, 2 | csak most kezdett észhez jönni a gyerek.~- Háborúban se 3396 2, 12 | szegényembereset, királyom. Arra jöttem , hogy kétannyi ideig 3397 1, 1 | elmesélitek utódaitoknak, honnan jöttünk, hogyan kerültünk ide ebbe 3398 3, 6 | borotválni, csillagok járásából jövendõt mondani, esõt csinálni, 3399 1, 10 | hogy minél elõbb láthassa jövetelét.~Jött is nagy pompával, 3400 3, 7 | szalontai bíró is.~- Kéréssel jövök, Tejföl uram. Sokat sanyargat 3401 1, 4 | elvezetlek oda, s együtt jövünk vissza, újra elfoglalni 3402 1, 10 | égnek Hervoja vára. Most már jóformán csak a helye meg a neve 3403 4, 1(10)| móllá): mohamedán hit- és jogtudós~ 3404 2, 17 | urak a János remetéhez való jóindulatát.~- Miért van az, urunk, 3405 4, 1 | Egyébként ígérem, hogy ha a jóisten sokáig köhögtet, írok én 3406 2, 2 | lehallatszott volna a Mátyás jóízû nevetése, ahogy Hendók mestert 3407 2, 3 | képit egyszerre elöntötte a jókedv. Akkorát csapott a király 3408 3, 6 | töltöztek mindenféle földi jókkal, hogy maguk is sokallták. 3409 6, 6 | Hozott isten, Béni pajtás, de jókor jöttél! Érett a búza, csak 3410 5, 6 | Rákóczi Ferenc urunk is jónak látta külsõ segítõtárs után 3411 2, 9 | teszi a katonát, hanem a jóra való katonának a király 3412 3, 5 | ejtette volna a nevét minden jóravaló ember.~Maga is kegyetlen 3413 3, 2 | Mivel szolgáljam meg a jóságodat? Van-e még valami elajándékoznivaló, 3414 6, 1 | Holofernes király vagy a Ferenc Jóska. Az is csak névelõvel járatos 3415 3, 8 | az idegen pénzzel? Talált jószág, nekem szánta az isten. 3416 3, 3 | miféle madarak ezek a jajgató jószágok? - kérdezte a török.~- Ezek, 3417 6, 1 | Megrezzentette a legelõ jószágot:~- Nem lösz ez így, te 3418 2, 14 | szegény ember.~Áldotta is jótevõjét a nép, mint az Isten angyalát. 3419 4, 2 | se használt, ha az agár jóvá nem hagyta.~- Minket most 3420 6, 6 | CSÁKÓJA~Szegesdi Béni még jóval innen volt a húsz esztendõn, 3421 1, 10 | A Hervoja fia vagyok. Jóvátettem az apám bûnét.~Az elhagyatott 3422 2, 12 | aranycsinálás titkát, a Mátyás józan elméje azonban nem hitt 3423 2, 8 | Mind így készíti a szegedi juhász a hirtelen-hamarjó vacsorát.~- 3424 2, 8 | csak iskola az a szegedi juhászoké?~- Uram királyom, se iskola 3425 5, 1 | húzta végig a lószõrt a juhbélen.~Mire harmadszorra húzta 3426 1, 5 | óriási nyájakat, marhákat, juhokat, amelyek tejjel és hússal 3427 2, 3 | telemaradt a tenyere tüskével.~- Juj, ilyen havat se láttam még 3428 2, 13 | Mátyás kegyesen. - Olyan jutalmat adok a tudományodért, amilyent 3429 2, 12 | zsákot.~- Nesze, mester, a jutalom. Használd egészséggel.~- 3430 2, 12 | Ekkora tudományt méltó jutalomban kell részesíteni. Hamar 3431 2, 1 | buggyant a könnye.~- Jaj, mire jutottál, szegény Magyarország! - 3432 5, 4 | ha nagy Bercsényi Miklóst juttatja nekik a hadiszerencse.~- 3433 2, 4 | Megáldaná kelmedet az Isten, ha juttatna szegény fejemnek valami 3434 3, 2 | meg fölséged, én mindennap juttatok egy kövér borjút az oroszlán 3435 6, 6 | mekkora hõs!~Azzal levette kabátjáról a maga gyémántcsillagos 3436 5, 3 | istenadtát a táborba. Ott nagy kacagással fogadták a vitézek, csörgetve 3437 3, 5 | tudott hová lenni a nagy kacagástól.~- Látom, jóember. Várnak 3438 1, 7 | alattuk a föld, s nyers kacagásukat borzalom volt hallgatni.~ 3439 6, 4 | Guruj kutyát.~Az emberek kacagtak, a Guruj kutya neve hallatára 3440 4, 3 | mögül. A fejedelemasszony kacagva fordult hozzá:~- No, fejedelem 3441 2, 19 | bíró háza se volt valami kacsalábon forgó kastély, hanem volt 3442 2, 1 | német. Levakarták még a kacskaringósra faragott, nagy, furcsa betûk 3443 4, 0(4) | Kadin: közrendű török asszony~ 3444 4 | Pál István pedig a török kadinoknak4.~Mert az mindig úgy volt, 3445 4 | eszmecserék vagy a várbeli kafanában folytak le, vagy a palánki 3446 4 | odasuhogott a ház elé az ünneplõ kaftánjában.~- asszony, itt lakik-e 3447 4, 2 | volt a Cicke, hegyes fejû, kajla fülû, horgas inú, de azért 3448 3, 8 | gondolkodóba:~„Rúgja meg a kakas, mitévõ legyek most ezzel 3449 3, 8 | õrleti különben a vasárnapi kalácsnak valóját.”~S már nyúlt a 3450 2, 4 | éjszakára.~A kovács letette a kalapácsot, beletörülte a kezét a bõr 3451 2, 19 | szorgalmatoskodott, hogy görbe szögeket kalapált egyenesre az ablakdeszkáján.~- 3452 2, 4 | ahogy a mester odabent kalapálta a vasat az üllõn.~- Szerencsés 3453 2, 4 | vásár, arra készülõdött, kalapálva a sok patkót, járomszöget, 3454 5, 1 | volt még akkor a hal, hogy kalappal lehetett fogni.~- Jobb állni, 3455 6, 3 | tûzhelyéhez.~Mire azonban kalászok aranyát lengette a szél 3456 2, 19 | máig is kõlevesnek hívják Kalázon.~ 3457 2, 19 | is éppen a bíró házának. Kalázról ma se lehet azt mondani, 3458 1, 11 | gondolata, hogy lehetne ebbõl a kalickából kiszabadulni.~- Hiszen csak 3459 3, 2 | cselédség, míg a király a kalitka vasrostélyán keresztül kedvtelve 3460 2, 12 | szakállú tudósok, a nagy szavú kalmárok, a csendes mesteremberek. 3461 6, 1 | kopertába.~Kapja a levelet a kamarás, viszi a kincstartóhoz.~- 3462 3, 2 | lyukas csizmájú király a kamarásához:~- Szaladjatok már, fiaim, 3463 2, 13 | hamar! - kiáltotta oda a kamarásainak. - Hozzatok egy fehér cipót 3464 6, 1 | aranyat is, aztán bekocogott a kamaráshoz.~- Huszonöt aranyat kapok 3465 3, 2 | õkegyelmétõl, majd megtérítjük neki kamatostul, ha több lesz az ország 3466 6, 7 | Alig volt ideje beosonni a kamraajtón, már akkor ott volt az ellenség. 3467 2, 17 | volna ám szegény János, ha kanala lett volna, csakhogy azt 3468 2, 19 | fövésben, bele se fért már a kanalamba.~Mikor aztán a kalázi bíróék 3469 2, 17 | becsületes ember megeszi a kanalát - hunyorított oda a királyra.~ 3470 2, 19 | legrózsásabb tányérját - abból kanalazta le Mátyás király fakanállal 3471 4, 3 | ám, arról a minden lében kanálról. Õ hordja a koronát a jámbor 3472 5, 4 | egész nap aludt a medvebõrös kanapén, este együtt poharazgatott 3473 5, 2 | míg el nem aludt a kis kanász. Álmában fényes kard villogott 3474 6, 4 | reggel azzal szaladtak haza a kanászgyerekek a mezõrõl:~- Jön az ellenség! 3475 5, 2 | ennek ugyan megadtam!~A kis kanászt éppen a szíve fölött érte 3476 2, 8 | A MINDENTUDÓ~Kancsófülû, lapátfogú, hosszú, sovány 3477 2, 13 | fülei voltak, mint a túri kancsónak, a másiknak kávésfindzsával 3478 5, 3 | felhajította a Morcos hátára, és kantárjánál fogva végigvezette a lovat 3479 5, 6 | csobogással folydogálván a kanyargó Kraszna vizébe.~Pálffy János 3480 1, 5 | kényszerítették őket, hogy ne kanyarodjanak észak felé, hanem a hegyszoroson 3481 1, 10 | Mikor a menet a várútra kanyarodott, az erdõbõl lihegve törtetett 3482 5, 6 | hosszú fehér szalag gyanánt kanyarog a zöld mezőben: azt mondja 3483 4, 4 | Egyszer csak hirtelen felé kap a szegény ember a halbicskával:~- 3484 6, 8 | szerettem volna a kezem közé kaparintani. De úgy õrizte azt nagyapó, 3485 2, 2 | Busa deák pedig a kezébe kaparította a somfa botot, elõvette 3486 2, 4 | biztatás, mert még ki is kaparta a tálat.~- Jólesik, szolgám? - 3487 6, 5 | hatot, s mindjárt el is kaparták õket a buckák alá.~- No, 3488 4 | a magyarok tarka bírója kapatta le a tíz körméről. (Azt 3489 2, 1 | magyar, Esztergom város kapitánya. Neki szánta a kardot Privoda, 3490 3, 3 | kiütötte a szemét a kõvári kapitánynak:~- Uram király, ki menti 3491 6, 7 | csak elejbem ugrik az egyik kapitányom.~- Generális úrnak alássan 3492 4, 4 | hogy Báli bégnek hívták a kapitányt. De csak Pali bégnek mondták 3493 2, 2 | Hendók nagyon zavarodottan kapkodta össze magán a csúffá tett 3494 2, 7 | Kivéve a gyevi bírót - kapkodták le a népek a fejrevalójukat.~ 3495 6, 3 | sem tudták érteni, miért kapnak annyi rúgást.~A piros hajnalsugarak 3496 4, 4 | dereka mellett akármelyik káposztáskád elszégyellhette volna magát. 3497 2, 1 | cimborái -, elhúzza az azt a káposztatorzsából faragott karodat.~- Ne tanítsátok 3498 1, 9 | mártással, gyömbérrel, kavarta káposztával, keverte mindenféle fûszerszámmal. 3499 4, 4 | hányja befelé a szõlõt, hogy káprázik bele a szeme az embernek.~ 3500 2, 3 | érõ havat nyáridõben.~- Káprázott a szemed ebben a nagy melegben - 3501 5, 4 | adod a lovat, amit most kaptál ajándékba.~- De már olyan 3502 4, 1 | kend, vagy lopta kend.~- Kaptam.~- No, azt mögéri. Erõvel, 3503 3, 2 | lett volna, ha egy ökröt kaptunk volna ajándékba - sóhajtozott 3504 6, 7 | hidege, de azért váltig a kapuban leselkedett: jön-e már a 3505 5, 1 | utcának, hogy még csak a kapufélfától se búcsúzott el.~Hetekig, 3506 1, 9 | Nápolyba, s kinyitották a város kapuit a magyarok elõtt. Olyan 3507 3, 7 | kettõ, s éppen Szalonta kapujában szaladtak egymásnak. De 3508 1, 11 | át a páprádi vár nyitott kapuját. Igaz, hogy akkor vállukon 3509 6, 7 | kapta a zsákot, s csak a kapujokból mert visszaszólni:~- Várjatok 3510 2, 7 | emberek beszélgettek a leveles kapukban. A fejedelem délceg alakján 3511 1, 11 | kulcscsörömpölés, ajtócsapkodás, kapunyikorgás után elszéledtek a magyar 3512 2, 9 | talpra Mátyás, s kezébe kapva a puskáját, szép csendesen


1702-becso | becsu-csibu | csika-elkap | elkar-fejed | fejek-gorom | griff-hivat | hive-kapva | kapzs-kobor | kocci-lelog | lelte-megla | megle-nekiv | nekom-palko | palla-sapka | sarar-szetr | szets-tipeg | tisza-vas | vasa-zuhog

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License