1702-becso | becsu-csibu | csika-elkap | elkar-fejed | fejek-gorom | griff-hivat | hive-kapva | kapzs-kobor | kocci-lelog | lelte-megla | megle-nekiv | nekom-palko | palla-sapka | sarar-szetr | szets-tipeg | tisza-vas | vasa-zuhog
bold = Main text
Kötet, Fejezet grey = Comment text
5517 4 | magyar gyomorba.~- Mán pedig neköm se így, se úgy nem köll -
5518 6, 5 | siheder legényke, csupa úri nembõl való, Tarjányiak, Mócárok,
5519 6, 7 | helybehagytuk a fûzfabokrokat, hogy némelyik tán még azóta se hajtott
5520 2, 10 | vitézt a fekete seregben a nemesek hadnagyának. De még nemeslevelet
5521 4, 5 | a tájékra egy felvidéki nemesember. Õsi fészkébõl kiüldözte
5522 2, 10 | nemesek hadnagyának. De még nemeslevelet is festetett neki: három
5523 4, 3 | akárhányszor megmosta az erdélyi nemesurak fejét:~- Haszontalan dibdáb
5524 5, 6 | világból is lesz kimúlásom:~németté lett magyar földön nincs
5525 6, 3 | Krsztpogocsin Vládó szerb nemzetbeli célszerû szegény ember,
5526 1, 11 | becsülni azt a királyt, aki nemzete ítéletét még akkor is tiszteletben
5527 1, 3 | világnak!~Sarkam alá én a nemzeteket hajtom:~Nincs a kerek földnek
5528 6, 8 | csak csatába mennének a nemzeti lobogó alatt, s reszketõ
5529 3, 8 | tarisznyájába, akármilyen nemzetiségbeli volt: hanem ha a magyar
5530 2, 15 | Õ lett az õse az Almássy nemzetségnek.~
5531 3, 5 | meg a terméstek, semmiházi népei!~Erre aztán a török uraknak
5532 1, 4 | jön az áldás,~addig, jó népem, itt székelj!~És lett e
5533 1, 6 | átmehetnénk a másik partra a népemmel? Aki kisegít a bajból, annak
5534 1, 6 | fejedelem, átvezetlek én minden népestül, úgy, hogy még a leghitványabb
5535 2, 19 | jártál még ilyen zsugori népnél életedben” - gondolta magában
5536 5, 2 | őket ettől az istentelen népségtől. Nagy Bercsényi Miklós volt
5537 5, 2 | mézet ettõl a derék magyar néptõl.~Így aztán csakugyan meg
5538 5, 2 | a subáján, és elkezdett neszelni.~- Jól megértsd, amit mondok,
5539 1, 9 | elé.~- Ilyen legényeket nevel az olasz föld, magyar urak! -
5540 5, 3 | fejedelem. - Olyan kurucot nevelj belõle, amilyen te vagy.~
5541 2, 2 | kezem alá, hogy írástudót neveljek belõled! Vagy jobban szeretnél
5542 6, 1 | sajnálják tõle azt a kis névelõt, ha már az õseink úgyis
5543 6, 1 | nem vitte annyira, az már névelõtlenül egyszerûen csak Ferde nád.
5544 6, 1 | Ferenc Jóska. Az is csak névelõvel járatos a szegény ember
5545 2, 2 | meg a király, hogy embert neveltet hû katonája árvájából.~A
5546 2, 10 | mosolyodott el a király a furcsa néven, s valami homályos emlék
5547 5, 4 | belefájdult az oldaluk a nevetésbe.~- Sohase eresztjük többet
5548 5, 2 | mikor egy reggel harsogó nevetést hallott a sátra elõtt. Valami
5549 2, 17 | tudott ott többet enni a nagy nevetéstõl, s attól fogva senki se
5550 2, 19 | a vacsoracsillag is ott nevetgélt a János-hegy tetejében.~
5551 5, 5 | Czötkénynek a földre, hogy jobban nevethessen.~- Jaj, lelkeim, nem ott
5552 6, 1 | szegedieknek ugyan nem volt nevethetnékjük, de azért becsületbõl úgy
5553 5, 2 | bajusza csak úgy röpködött a nevethetnéktõl.~- Eresszétek be! - parancsolta
5554 2, 18 | nem tudta érteni, hogy mit nevetnek most õrajta. Nagy mérgesen
5555 1, 10 | édesanyja, akit sohase látott nevetni. Sírva kelt, sírva feküdt,
5556 5, 2 | piros képpel a gyerek, s még nevetnivalóbb volt, ahogy vézna vállán
5557 6, 4 | hõse, ha egyszerre meg nem nevetteti valami.~Öreg vak koldus
5558 2, 17 | legmagasabbat máig is õróla nevezik János-hegynek.~Afféle mezítlábas
5559 2, 5 | fájának egy öreg almafát neveznek a mi falunk határában. Idegen
5560 2, 7 | is, hogy Algyõ Gyevinek nevezte el magát. Gondolta, hogy
5561 2, 12 | hoztál, Tamás mester?~A Tamás névre egy olasz hallgatott, ijedt
5562 1, 10 | Az ifjú Hervoja elment. Névtelenül beállt közkatonának Hunyadi
5563 2, 10 | embernek már magam is a szemébe nézek - mondta Mátyás kedvetelten,
5564 3, 2 | Gyönyörû állat volt, tûz a nézése, fejedelmi a tartása, erõ
5565 2, 14 | te gyerek?~A fiú állta a nézést, nagy fekete szemével bátran
5566 1, 6 | egyik fehér hajú, dacos nézésű öregember volt, a másik
5567 1, 9 | tenger húst.~Hát biz azt nézhette egész estig, ahogy Péter
5568 6, 6 | ilyenkor a Tisza vizében nézitek magatokat! Jaj, mi sose
5569 5, 4 | bosszúsan Doria.~Ahogy ott néznek egymásra tanácstalanul,
5570 6, 1 | lösz ez így, te lúd! Úgy nézöm, sose érjük el gyalogszörrel
5571 6, 7 | Kossuth Lajos katonája, úgy nézzetek rám! Nem is afféle hányt-vetett
5572 5, 1 | elõvette a hegedûjét.~- No, nézzsük, melyikünké a sebb muzsika -
5573 2, 10 | fõvezért.~- Gyere, Balázs, nézzünk körül a táborban. Hadd lám,
5574 1, 1 | híres-nevezetes fejedelem, akit Nimródnak hívtak. Száz gulyása, ezer
5575 4, 1 | és azért kapott tõlük egy növendék birkát, amelyet is a négy
5576 1, 1 | fiatalabbikat. Egyformán derék, jó növésû legény volt mind a kettõ.
5577 6, 1 | macskaugrásnyira volt Bécshez, noha sokkal közelebb volt, mint
5578 4, 1 | Engem? Móra Balázsnak.~- Nohát, Móra Balázs, távozz békében
5579 3, 6 | búbjára egy barackot.~- Nagyot nõj, öcskös, ebben az esztendõben!~
5580 1, 5 | négykerekű ökrös szekereken a nők és a gyermekek. Ezek között
5581 3, 1 | töröknek a kontyát, hogy sose nõl ki többé.~- Dobzse! - billentette
5582 6, 1 | egy szárnyatollat a város nótáriusának, mint muszájból való írástudó
5583 5, 6 | szomorúan énekelvén az új nótát:~Édes hazám, szánjad válásom,~
5584 5, 2 | fegyvercsattogás, se jókedvû nótázás, se vidám kötõdzés sehol.
5585 2, 3 | galagonyabokrok meg kökénybokrok nõtték be az egész halmot, de olyan
5586 4, 2 | nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak.~- No, ez akkor
5587 6, 5 | erre-arráját annak a krumplis nudlin hízott keresztapátoknak,
5588 1, 1 | ezer csikósa, tömérdek nyája, ménese volt ennek a fejedelemnek.
5589 1, 5 | terelgették a szolgák az óriási nyájakat, marhákat, juhokat, amelyek
5590 1, 3 | akadozik.~- Ahogy ma hajnalban nyájamat terelgettem, uram királyom,
5591 4, 5 | hegyoldalakon, s fehér lelkû, nyájas, jó emberek laknak a fehér
5592 4 | ki a gondviselés.~Amely nyájaskodásra a magyar mester így szokta
5593 4, 1 | Móra Balázs, és lekapván nyakából az összekötözött bürgét,
5594 2, 3 | helyén, hogy belefájdul a nyakad, mire fölér a tekinteted
5595 4, 1 | bizony bürge az, amit a nyakadban cipelsz?~- Nem a’, hanem
5596 3, 6 | lenyisszantottam volna a fejedet a nyakadról, hogy nincs az az ostya,
5597 5, 5 | csengett a kolomp, kis árváim a nyakamba csimpeszkedtek...~A fejedelem
5598 4, 1 | hogy bürgét viszek-e a nyakamban?~Akkorát nevetett a Hóbajárt
5599 5, 3 | a labanccal.~El is bánt, nyakánál fogva húzta be az istenadtát
5600 6, 4 | Teleszórták a szelei asszonyok nyakba való gyönggyel, ezüst fülbevalókkal,
5601 2, 9 | olyan szorosra kötöttem a nyakravalótokat, hogy sose oldódzott meg
5602 6, 7 | két-három jó pajtásommal, s nyakunkba vettük a falut. Bezörgettünk
5603 3, 4 | nevették is, különösen nyaranta, mikor a mákot aratta az
5604 2, 9 | Szerencse, hogy szép, csillagos nyáréj volt, amit vétek lett volna
5605 3, 3 | a hosszú farkúak, amik a nyárfákon olyan éktelen zsivajjal
5606 5, 7 | gyerek tarkára faragja a nyárfavesszõt.~- No, most már jöhet a
5607 5, 4 | Heister generálissal, mikor nyargal be a kapun valami labanc
5608 5, 5 | be. A fejedelem éppen ott nyargalászott Bercsényivel a vár tövében,
5609 5, 1 | s elkezdett ész nélkül nyargalni vissza a tábor felé. Hiszen
5610 4, 1 | mindjárt ki akarja adatni a nyargalót.~- No, azon én is ott akarok
5611 2, 16 | tyúkkal-kaláccsal, de az csak nyargaltában szólt vissza, akkor is csak
5612 1, 11 | nyitva volt az is! El is nyargaltak úgy, hogy csak futtukban
5613 4 | állattal, kisütötte őket nyárson szép pirosra, de se nem
5614 2, 9 | udvari vadászok mindjárt nyársra húzták a vadat. Kristályvízzel
5615 4 | bicskával.~- Hát tégöd tán a nyavalya tör, te asszony?~- Törje
5616 5, 1 | termett, azért nem is sokat nyeggette a száraz fát. Egész nap
5617 2, 7 | se.) A gyevi bíró pedig nyekkent egyet, mint a megszúrt duda,
5618 2, 18 | karbunkuluskõvel kirakott a nyele. Azóta se evett magyar pásztor
5619 2, 19 | a király -, mert dél óta nyelem az éhkoppot.~Erre már a
5620 4, 4 | rákoppantott a csibukja nyelivel a szerecsen borotvált fejére.~-
5621 4, 4 | azt csak szem láthatja, nyelv ki nem mondhatja.~- No majd
5622 2, 18 | könyveket bújta. Értett olyan nyelveken, amiken semmi élõ ember
5623 6, 8 | a fûrészportól. Inkább a nyelvem haraptam volna le, mint
5624 2, 18 | utánuk, tudsz te a farkasok nyelvén is.~A kíséret elnevette
5625 5, 4 | mert az enyém - pattant nyeregbe a kuruc. - Hát kegyelmed
5626 6, 4 | csaták hõse hátrazökkent a nyeregben. A másik percben már kirántott
5627 5, 4 | teszek - akasztotta a kuruc a nyeregkapára az erszényt, azzal sarkantyúba
5628 1, 6 | Pereszkának lesz a legtöbb nyeresége.~Mire a nap áldozóban volt,
5629 1, 1 | vágtattak, minden legény a nyergébe kapott egy lányt, és azt
5630 1, 8 | lovat agyonüttetem, aranyos nyergét vízbe vettetem, a gyémántos
5631 1, 8 | Megvettük tõled az aranyos nyergû, gyémántos fékû fehér paripán.~
5632 2, 5 | fejét, ha egyszerre el nem nyeríti magát a lova.~- Mi bajod,
5633 1, 7 | hajladozott alattuk a föld, s nyers kacagásukat borzalom volt
5634 2, 8 | mondta bosszúsan a király. - Nyersen nem szeretem a tojást.~Úgy
5635 5, 3 | ráismert Kengyelára, mert vígan nyihogott elé. Meg is indult felé
5636 3, 3 | trónus?~Belevetette magát a nyikorgó bársonyszékbe, de kiugrani
5637 1, 7 | el magától.~- Hova lett a nyilamnak a húrja?~Hiába kapkodtak
5638 1, 7 | vitéz és hatalmas nemzet: a nyilazó besenyõké.~A besenyõ nép
5639 1, 9 | hacsak varjút, verebet nem nyilazott. Utoljára pedig azok is
5640 1, 1 | Magyart. Sok madarat halomra nyilaztak, dárdájuk számtalan vadat
5641 1, 7 | vitéz elõkapta a feje alól a nyílfegyverét, s mind megriadtan dobta
5642 3, 6 | borotváltatlak meg téged nyírfavesszõvel.~- Majd elválik, hány zsákkal
5643 3, 6 | megszólal Recsep basa:~- Nyisd ki a füled, te híres borbély.
5644 5, 5 | Ejnye, bácsi, de nehezen nyitja föl kelmed a szemét! - zsörtölõdött
5645 2, 14 | HARMATOS ZÖLD FŰBEN...~Nyitra megyének kellõs közepén
5646 2, 14 | Isten a lába nyomát is!~A nyitrai kis faluban is minden ember
5647 1, 11 | Szaladtak a várkapura: hát nyitva volt az is! El is nyargaltak
5648 6, 7 | honvédtiszt?~- De... de van - nyögte a Kuckó király.~- Hol van,
5649 2, 15 | Mátyás az apródoknak.~Heten nyolcfelõl szaladtak volna érte, de
5650 2, 2 | addig-addig nézte a mester nyolclábú szarvasait, hogy utoljára
5651 3, 6 | hogy hármat is lépett egy nyomba, s egyszeriben ott termett
5652 3, 3 | elsõ dolga, hogy a fejébe nyomja a koronát, a vállára kerekítse
5653 6, 7 | faluban, megláttak az utcán, a nyomomban vannak!~Alig volt ideje
5654 1, 6 | pénz a mindene ennek a nyomorultnak!~Árpádnak tetszett az öregember
5655 1, 3 | sántít a fehér üszõ, és véres nyomot hagy a lába. Körülnézek,
5656 6, 6 | közbaka. Kétfejû sasos csákót nyomtak a fejébe, s elküldték vitézkedni
5657 2, 19 | király kiosont az ajtón, s nyomtalanul eltûnt, mint a füst. S a
5658 4 | Pali.~A hüvelykujjával is nyomtatékot adott a szónak, és az asszony
5659 2, 2 | mert még nem tudtak könyvet nyomtatni, hanem ha valami okos ember
5660 1, 5 | hanem a hegyszoroson át nyomuljanak be mai hazájukba. Árpád
5661 1, 3 | suhintott a karddal keletre, nyugatra, észak felé, délnek, és
5662 6, 3 | egészségére az éjszakai nyugodalmat, s hajnali pirosság, gólyakelepelés,
5663 6, 4 | elõre.~- Nincs baj, fiúk! - nyugtatta meg elsápadt tisztjeit. -
5664 2, 16 | Bálint tanítómesterem - nyújtott neki kezet Mátyás -, akkor
5665 4, 2 | bebújt a trónszék alá.~A nyúlfüleket a Berzenczey fiú tûzte a
5666 4, 2 | míg le nem kapott két nagy nyúlfület a fejedelem henyedolmányának
5667 6, 5 | hárságyon, de az öreg úr nem nyúlhatott érte. Ha most leteszi a
5668 6, 2 | darutollas süveget, valami nyurga fiatalember fején. Hosszú,
5669 4, 1 | Vidd ezt a kutyát, és nyúzd meg, nekem pedig a kicserzett
5670 6, 7 | egy rossz subán. Egy nagy ócska könyvbe volt beletemetkezve,
5671 6, 4 | engedelmet Damjanichtól, hogy odaadhassa az apai örökségét az osztráknak.~-
5672 6, 8 | ilyent hallok tőled, mindjárt odaadlak az öreg Titulászhoz inasnak.~
5673 5, 3 | Kuruc szavamra fogadom, hogy odaadom egy petákért azt a hûtlen
5674 5, 7 | de két szép levente fiát odaadta Rákóczinak. Ki is bujdosott
5675 6, 6 | A csákómat adjátok ide!~Odaadták neki a csákóját, s egyszerre
5676 3, 3 | gyönyörködjél benne egy kicsinyég.~Odaálltak az ablakhoz, s körülnéztek
5677 2, 10 | összébb húzta magán a gubát, odaballagott a tûzhöz.~- Jó estét, földi! -
5678 2, 12 | képedt el, mikor Mátyás odaborította vállára az üres zsákot.~-
5679 3, 5 | felkapkodták a sült tököt, s úgy odacsapkodták a szõregi követekhez, hogy
5680 1, 7 | ragadva egy égõ fenyõszálat, odadobogott a magyarokhoz. Azok pedig
5681 6, 8 | boltjába, s nagy kényesen odadobtam a boltos elé.~- Mi tetszik,
5682 1, 3 | ellobbant a láng, s mire odaértem, már kint volt a földbõl
5683 6, 5 | a Nagy utca. A fél város odagyûlt a Bánhidy-kúria elé, s verték
5684 2, 19 | Mikor aztán az éhit elverte, odahajolt a bogrács fölé, kivette
5685 6, 4 | mi drágasága volt, mind odahányta rakásra.~- A hazának adjuk,
5686 6, 5 | úr az igazságba. - S ha odahozná az ördög, akkor is majd
5687 4, 2 | ember mondókáját, aztán odahunyorított az ajtónálló apródnak, a
5688 3, 4 | ezüstjét, drága holmiját odahurcolta mindenki, s ájtatos énekszóval
5689 4, 5 | egy-két viskó: télidõben odahúzódtak a rossz idõ elõl azok a
5690 3, 2 | semmi. Utoljára a király odaintett egy csatlóst:~- Fiam, Lécz
5691 3, 4 | harmadikat pedig terhestõl odaítélték a mákos gazdának. Aki egyszerre
5692 5, 6 | embere volt. Míg Rákóczi odajárt, egyre-másra küldözgette
5693 2, 8 | vadkacsatojást a mocsárszélben, azt odakínálta a királynak.~- Süsd meg! -
5694 3, 3 | bíbic a fára!~Muhar basa odalépett az ablakhoz, kinézett rajta,
5695 6, 3 | gazdáikat.~A két haragos ember odalépkedett az árokpartra, s hirtelen
5696 5, 5 | Gergõ. Az bizony, Gergelyke odamászott az ölébe, s ugyan megrángatta
5697 1, 3 | hegye állt ki a földbõl. Odamegyek, ki akarom húzni, láng csap
5698 2, 10 | felségednek - szólt a fõvezér, s odament a kis emberhez. Sebesen
5699 4 | ti pokolra való bírátok odaméretné neked az igazságot, ahol
5700 2, 14 | mikor fölemelte a karját, és odamutatott az országútra, ahol a búzás
5701 5, 5 | szólalt meg a szíve, mert odasúgott neki:~- Szojít-e nagyon
5702 6, 8 | nevetett a szeme, ahogy odasúgta nekik:~- Gyertek be csak,
5703 4 | Ali Patlidzsánnal, mikor odasuhogott a ház elé az ünneplõ kaftánjában.~-
5704 2, 2 | cifraságom több is.~Azzal odaszaladt a vakablakhoz, s elejbe
5705 2, 19 | Mikor aztán a kalázi bíróék odaszaladtak nagy tamáskodva a bográcshoz,
5706 6, 5 | betyár Haynau akkor nem merne odaszemtelenkedni.~- Ez csakugyan legjobb
5707 3, 1 | megsokallta a dicsekvést, s odaszól szép csendesen az oláh vajdának:~-
5708 4, 3 | környéken. A hang után hamarosan odatalált, egy kis termetû székely
5709 2, 9 | végeztével Nekemiás mester is odatelepedett a király lábához, az udvari
5710 6, 6 | ruhájú tisztet. Utoljára odatévedt a tekintete a zubbonyán
5711 5, 6 | tűznél, amúgy is kegyetlenül odatűzött a nyári nap, megszomjaztak.
5712 1, 9 | egész ökröt. A másik meg odaült a nagy étkû Kórogyi mellé,
5713 6, 8 | mindig rázörgetett az öreg, s odaültette az ágya szélére. Furulyázott
5714 6, 8 | egy öreg tulipántos láda. Odavánszorgott, kivett belõle egy kis ládát,
5715 6, 7 | utána a vak éjszakában.~Odaveszett mind a három. Észre se vették,
5716 3, 5 | zsákot.~Jó szerencse, hogy odavetõdött az öreg kukoricacsõsz is,
5717 6, 7 | amért igazat mondtál. Ha odavezetsz bennünket, akkor másikat
5718 5, 7 | úr.~Akkorra Lõrinc úr is odavitette magát egy ladikon, és lecsillapította
5719 3, 3 | mért nem hurcolkodtál már odébb?~János király elõhúzta az
5720 3, 2 | kitüntetést, s ahogy a király odébbment, a vállára ütött az oroszlánetetõnek.~-
5721 5, 2 | kötõdzés sehol. Szótlanul õdöngtek a kuruc vitézek, maga Bottyán
5722 3, 8 | száj, a vénhedt fa fekete odva. Pál gazda nem sokat gondolkozott:
5723 3, 8 | elõkeríteni a zacskóját a fa odvából, csak azután adta meg a
5724 2, 2 | Hát mért gácsérfarkú ez, öccse? - kérdezte a király.~-
5725 4, 4 | se kisebb rajta, mint az öklöm.~Többet is lehetett látni
5726 3, 3 | csak szitkozódni, asztalt öklözni, kardot csörgetni, s amikor
5727 6, 3 | ellenséghez álltak! - rázták az öklüket a csókai magyarok. - Mink
5728 3, 8 | bég malmára, akkor mindig ökölbe szorult a keze.~- Hej, ha
5729 1, 10 | szidalmazzák ég felé emelt ököllel a szerencsétlen rab magyarok,
5730 2, 12 | nagy állat volt, huszonnégy ökör húzta föl a budai Várba.
5731 1, 9 | csinált vagy harminc fogást az ökörbõl. Sütötte pecsenyének, fõzte
5732 1, 5 | következtek a négykerekű ökrös szekereken a nők és a gyermekek.
5733 5, 2 | szörnyûködtek el mély sebe láttára. Ölbe kapták, úgy vitték a fejedelem
5734 5, 1 | magukat, mint az édesanyjuk ölében. Még a fejedelem sátra elõtt
5735 6, 6 | szorongatták az ifjú vezért ölelésükkel a régi bajtársak.~- Hozott
5736 5, 4 | többet vissza kegyelmedet - ölelgették a generálisok.~- De el sem
5737 6, 3 | csókai bíró meg Milicát ölelte magához, s egymás kezét
5738 6, 2 | hanem azt megkívánta, hogy õelõtte mindenki lekapja a fejénvalót,
5739 2, 4 | én elnagyjáztam rajta az öltést. De nem csuda, mikor a királyné
5740 1, 7 | Isten velünk, ki ellenünk? - öltötte fel páncélját nyugodtan
5741 5, 5 | legyen mibõl kuruc gúnyába öltözködni a hét Czötkénynek.~
5742 2, 2 | hogy ilyen cifra gúnyába öltöztél a tiszteletemre?~Mivel pedig
5743 2, 7 | lánynak gondolja, és ne öltöztesse angyalbõrbe. Valami ilyen
5744 2, 1 | illet az ilyen gonosztevõt. Öltöztessétek darócba, aztán kergessétek
5745 2, 11 | tudott.~Azon nyomban fel is öltöztették Zsombor deákot meggyszín
5746 4 | kavarodott föl egy kicsit az önérzete a Latrán utcai papucsosnak. -
5747 4 | annál nagyobb a becsülete önmaga előtt.~- Büszke vagyok rá,
5748 3, 8 | Koldusnak, vándorlónak mindig öntött egy kis fehér lisztecskét
5749 2, 12 | puskamûvesnek, aki az elsõ ágyút öntötte, annyi aranyat adott, amennyi
5750 4 | Törje ki kendöt avval az ördögfajzotta barátjával együtt! Hát nem
5751 5, 5 | rám ne ismernének ezek az ördögfiókák!~De hiszen nem kellett attól
5752 6, 5 | hozzátok le a padról.~- Ördögöt már, no - intette le szigorúan
5753 2, 12 | a fejét.~- Ohó, micsoda ördöngös mesterség ez?! Olyan közel
5754 2, 11 | gondolta magában. - Az öregapám se tudná ezt megmondani,
5755 1, 10 | elhagyatott várban pedig a szegény öregasszony egyre várta, jön-e már az
5756 6, 4 | ötleten, s odafordult egy öregasszonyhoz, aki már rég ott ácsorgott
5757 6, 1 | kicsit a szegediek, mikor az öregbírójuk, Miller Sebestyén felolvasta
5758 3, 5 | okos beszéd volt, hogy az öregbírót egyszerre elfogta az irigység.~-
5759 1, 1 | fiára. Hunornak hívták az öregebbiket, Magyarnak a fiatalabbikat.
5760 1, 4 | magyarok közt. Szépen meg is öregedtek, szemüket is lehunyták örök
5761 3, 7 | épkézláb embernek. Csak az öregek maradtak otthon meg a gyerekek
5762 1, 1 | is ment a két testvér az öregekhez. Nimród fejedelem helyben
5763 6, 4 | fegyverre, katonára!~Az öregemberek ritkaságképpen tartogatott
5764 6, 4 | Asszonyokon, gyerekeken, öregembereken kívül senki se maradt otthon
5765 3, 6 | mint a gazdáéban meg az öreglegényében! De nem ért az semmit, még
5766 3, 6 | Kegyelmes basa, inkább az öreglegényemet küldöm el magam helyett.
5767 1, 5 | megvédelmezik.~Álmos aztán öregsége miatt fiára, Árpádra bízta
5768 6, 5 | baj, mi? - riadt föl az öregúr, s marokra fogta a lóca
5769 6, 5 | mérgét, lesétált a kertbe az öregúrhoz. Olyan édesen szunyókált
5770 3, 2 | mert Mátyás hagyta raja örökbe, hanem már a csizmája sokszor
5771 1, 4 | meghallgatták hírmondásukat Attila örökérõl, és végre azt mondták nekik:~-
5772 1, 5 | magukat arra, hogy Attila örökét meghódítsák.~Mielőtt elindultak
5773 3, 1 | magyar nép azon emlegeti örökétig.~Zsarolta az országot mindenki,
5774 4, 0(5) | Huri: gyönyörű, örökifjú nő a mohamedán Paradicsomban~
5775 1, 10 | sohase fogyott ki a vendég. Örökös dínomdánom volt ott az élet.
5776 6, 4 | Micsoda kelmednek az apai öröksége? - nézett nagyot Damjanich
5777 1, 4 | arra, hogy átvegyünk akkora örökséget. Sokasodnunk kell még arra.
5778 6, 4 | hogy odaadhassa az apai örökségét az osztráknak.~- Micsoda
5779 2, 8 | tudományt magadnak.~Nagy örömben ment el Vendel, hogy a király
5780 2, 16 | Csaptak is a kibékülés örömére olyan lakomát, hogy belefáradt
5781 3, 5 | kengyelfutója megjelent a faluban az örömhírrel:~- Holnap ilyenkorra mind
5782 5, 2 | a várba, s megviszem az örömhírt. Hanem megállj csak, te
5783 6, 3 | közé.~De lett is erre olyan örömriadal, hogy a szanádi varjak mind
5784 5, 3 | Haragos Kengyela elsápadt az örömtõl, mint a gyerek, hogy fakupáját
5785 2, 7 | kûszent lábánál, akiknek nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben,
5786 1, 1 | fejedelem. - Én már csak annak örülök, hogy nem kell már azokat
5787 6, 7 | vércsék a galambfiókra. Örültünk neki, hogy valahára igazi
5788 2, 10 | vadkörtés ember!~- Az ám, ni! - örvendett Mátyás, s odaszólt a fölszolgáló
5789 1, 6 | átúszni pedig nem lehetett az örvények sötét torkán keresztül.
5790 1, 6 | kipótolta mélységben. Olyan örvényeket vetett, hogy az is elszédült,
5791 5, 5 | a méheimet. Majd rám sem ösmernek szegények.~- De még meg
5792 3, 3 | szemedbõl, ha nem akarsz rám ösmerni.~- Megváltoztál egy kicsit
5793 6, 7 | mink magunkon segíteni. Összeálltam két-három jó pajtásommal,
5794 6, 7 | vették, hová jutottak, mire összecsapott fejük fölött a víz.~Az aranypénzt
5795 3, 8 | betakargatta száraz falevéllel, összecsattantotta a papucsát, s úgy megindult,
5796 1, 10 | egyszer megrázom magamat, összedõl a trónod.~Zsigmond király
5797 6, 5 | No, most már segítsetek összefogni a méheimet - vezényelte
5798 3, 1 | azt mondja -, ha mi ketten összefogunk, úgy leszedjük a töröknek
5799 6, 8 | utánarikoltozott:~Öreg Titulász~összefurulyáz~ringyet-rongyot,~rossz pokrócot,~
5800 2, 10 | szemvillanásig. Aztán megint összegörnyedt, s alázatosan adta ki a
5801 1, 4 | Attila országán, Csaba vezér összegyûjtötte a megmaradt hunokat, és
5802 6, 8 | százforintos bankó.~A boltos összegyûrte a pénzt, és a markomba nyomta: -
5803 4, 5 | lesült, gyenge lábát szikla összehasogatta, selyemhaját szélvész megkuszálta,
5804 6, 3 | léptekkel marsoltak elõre, s összehúzott szemöldökkel lesték, feketéllik-e
5805 2, 16 | neki.~Bálint barát pedig összehúzta a szemöldökét, aztán azt
5806 2, 18 | minden levelet, s utoljára is összekarmolászva, megtépett gúnyában borult
5807 5, 3 | Állom.~Azzal kezit-lábát összekötötte a labancnak, felhajította
5808 4, 1 | és lekapván nyakából az összekötözött bürgét, megcsóválta azt
5809 4, 1 | amelyet is a négy lábán összekötve és a nyakába vetve hurcolna
5810 1, 7 | nyugodtan a szent király, és összekürtöltette fegyvereseit.~Mire Várad
5811 3, 3 | hajtsunk-e a pogánynak, vagy összemérjük vele a kardunkat?~Csak akkor
5812 3, 6 | az az ostya, amelyiktõl összeragadt volna.~Recsep basát egyszeriben
5813 2, 17 | nagy zúgás, maga Mátyás is összeráncolta a homlokát, a püspök pedig
5814 5, 2 | egy hajításnyira, megint összeroskadt. Arcát, égõ sebét lemosta
5815 1, 10 | panaszt tenni.~Másnap Hervoja összeszedte a csatlósait, berontott
5816 6, 4 | kicsit meg van hasadva, de ha összeszorítja az ember a kezével, nagyon
5817 2, 7 | a kisbíró, mutogatva az összeszorított markát, mint az égett sebet.~-
5818 6, 6 | kezében a véres, poros, összetaposott csákót. Mikor pedig azt
5819 5, 7 | muladi bíró.~- Uram - lihegte összetett kézzel -, segíts megmenteni
5820 3, 8 | Szét se váltak többet. Összetették a pénzüket, ketten építettek
5821 2, 11 | magát a deák is -, mert úgy összetörtem a fejemet a palotád márványfalán,
5822 5, 7 | tárogatót égetni. Minden bokrot összetúrtak, minden tetõt megbontottak,
5823 1, 5 | öregjei, vezérei, táltosai összeültek tanácsot tartani.~Hét törzsből
5824 6, 5 | elkapkodták a fegyverüket, s összevagdosták mind a hatot, s mindjárt
5825 3, 6 | Jakab mesternek a térde is összeverõdött féltiben, ahogy leborult
5826 6, 3 | Öreg este lett, mire megint összeverõdtek a népek, s akkorra beesteledett
5827 2, 9 | puskát. A három legénynek összevillant a szeme, s mindjárt közelebb
5828 6, 1 | félteni, nagy jó uraim! Nem öszi meg a lúd Szépenlépõ Hevér
5829 4 | úgy tud ám, hogy olyat nem öszik a római császár a saját
5830 4 | békességben, de az egyiköt én öszöm mög, ha addig élök is!~-
5831 5, 4 | elmulattatta õket bohókás ötletekkel, hogy belefájdult az oldaluk
5832 6, 4 | Damjanich jót nevetett a furcsa ötleten, s odafordult egy öregasszonyhoz,
5833 1, 1 | lánya mulatott, mind a kettõ ötven-ötven lánypajtásával. Táncoltak,
5834 6, 1 | Huszonöt arany a fáradságomért, ötvenet helyezzen kelmed a levélbe.~
5835 6, 7 | Alacsony kis házacska volt az övéké, mégse ütöttem a fejemet
5836 6, 2 | akinek kevesebb a garasa az övénél. Arra aztán õ is rávicsorította
5837 4 | nagyon éhös, még az idén nem övött török pecsenyét.~- Mi-it
5838 2, 12 | s külsõ országokból is özönlött a budai Várba a sok feltaláló.
5839 2, 14 | édesanyád?~- Gyapjúnyíró özvegyasszony.~- No, fiam, Béni, tiszteltetem
5840 2, 11 | Szeretnének beszegõdni õfelségéhez íródeáknak.~- Hja, deák
5841 2, 4 | elõkelõség vagy, aki a király õfelségével mártogat egy tálba. De ha
5842 6, 1 | adlak át a Mária Terézia õfölséginek!~S mire a nap tüzet rakott
5843 3, 5 | szõregi tanács már kint õgyelgett a földeken. Összetette az
5844 2, 2 | sebes munka-e az az írás?~- Ojjé - mosolygott boldogan a
5845 3, 8 | liszteszsák, liszteszsák!~Nagy oka volt annak, hogy így feleselgettek
5846 2, 4 | vendéget, s jó példaadás okáért úgy belekanalazott a tálba,
5847 5, 4 | generális.~- Doria uram õkegyelméé - tisztelgett a labanc. -
5848 3, 6 | fiam, borotváld meg a basa õkegyelmességét! Sose láttam olyan finom
5849 5, 5 | Hiszen ismerni ismerem õkegyelmét, de bizony kár vele dicsekedni.~-
5850 3, 2 | aranyat az erdélyi vajda õkegyelmétõl, majd megtérítjük neki kamatostul,
5851 5, 2 | pásztoruk nélkül. Úgyse tud okosabbat tenni a pásztoruk se. Hanem
5852 2, 11 | megfogadok íródeákomnak, annak okosabbnak kell lenni, mint én vagyok.~-
5853 4 | levelével, és én addig nem okosodhatnék az ékes beszédödtül.~- Bizony,
5854 6, 1 | tökéletesen ám, hogy minden oktalan állat beleveszett a vízbe,
5855 4 | csirizestálba.~Az asszonyi állatok oktalansága volt az eszmecserék állandó
5856 2, 11 | belõle, hogy a márványba olaj van belekövesedve, azért
5857 6, 6 | sok kárt ne tegyenek az olaszban. Mikor pedig ezt is megunták,
5858 6, 6 | sarkon fordult, szembe az olaszokkal, akik meghökkenve néztek
5859 6, 6 | elküldték vitézkedni a szép Olaszországba.~- Ha eddig a szabadságért
5860 2, 1 | nagy márványkõ koporsót. Oldalaiba törököket kergetõ magyar
5861 4, 5 | szakadékok tátongtak az oldalain, mint fekete sebek, s csúcsán
5862 2, 9 | ez az aranyos kard az én oldalamon ragyogott, s ezzel álltam
5863 2, 9 | legény oldozgatta le az oldaláról az aranyos kardot.~- Mit
5864 6, 4 | érzi, hogy valami töri az oldalát.~- Ugyan mi lehet ez? -
5865 2, 3 | Megkerülték a halmot, s a másik oldalon csakugyan találtak egy keskeny
5866 5, 4 | ötletekkel, hogy belefájdult az oldaluk a nevetésbe.~- Sohase eresztjük
5867 5, 7 | suttogta Lõrinc úr. - Oldjátok el a legnagyobb halászhajót,
5868 2, 9 | nyakravalótokat, hogy sose oldódzott meg többet.~Nekemiás mester
5869 2, 9 | egyik kormos képû legény oldozgatta le az oldaláról az aranyos
5870 6, 7 | Ijedten tette le a gyapjúnyíró ollót, ahogy becsörtettünk nagy
5871 3, 4 | két tarisznyát az aranyos oltárra. Senki se törõdött vele,
5872 3, 4 | Mézes Gergely lekapott az oltárról egy égõ gyertyát, és odatartotta
5873 5, 6 | lángokat vetett, hogy el nem olthatta a kurucok hulló könnye.~
5874 3, 7 | követ hordjanak, meszet oltsanak, vakolókanalat szorongassanak?!
5875 2, 18 | Most is úgy belemerült az olvasásba a galagonyabokrok alatt,
5876 6, 7 | szeretem én itt a kuckóban olvasgatni a Toldi Miklós történetét.~
5877 4, 4 | a saját szemével. El is olvashatja, ami rá van írva a kõküszöbére:
5878 2, 7 | fogadja a király õfelsége! - olvassa a kisebb deák.~- Kivéve
5879 4, 3 | Százesztendõs öreg könyvben olvastam ezt a történetet, amit most
5880 6, 4 | ijedten rezzent össze.~- Pedig oly szép farkasfej. Érzem a
5881 4, 3 | ábrázatából, hogy valami olyasféle az úr. Aztán legalább meg
5882 1, 10 | favágók, erdõkerülõk, ha olykor találkoztak az erdei rémmel,
5883 4, 5 | Tiborc várának ma már csak az omladékát lehet látni az erdélyi havasokon,
5884 1, 10 | a neve van meg. Egy-két omladékfal, egy-egy rakás kõ, benõve
5885 2, 8 | szeplõs, vörös arcán csak úgy omlottak a s könnyei, eltört a mécsese
5886 5, 6 | magyar szabadságot, akit õnagysága Rákóczi Ferenc fejedelmünk
5887 6, 8 | rongyból lesz a millió.~ ~.oOo.~
5888 5, 3 | tudományokban, hogy Kengyela már az õrállást is rá merte bízni. Megcselekedte
5889 1, 7 | magunkat!~- Nincs még itt a mi óránk - nézett fel a király a
5890 2, 12 | nem eresztette. Annak az Orbán nevû öreg puskamûvesnek,
5891 5, 1 | Magyarország,~de szomorú a te orcád,~könnyel sózod a kenyered,~
5892 3, 6 | napot, ha a Recsep basa orcáját megkarmolászod.~- Nini,
5893 1, 10 | sírva feküdt, s viaszsárga orcával, mint az árnyék, bolyongott
5894 4 | hordjon el benneteket! - ordította el magát a török, és esze
5895 4 | Latrán utcába, és kiadta az ordrét az asszonynak, hogy másnap
5896 6, 4 | haraggal vagdosta vele az orgonabokrokat, mikor egyszerre csak megharsant
5897 2, 7 | az Eselovics-Palacsivinyi õrgróf engedélye. (Mert így könnyebb
5898 5, 3 | meglépett a lóstrázsa az õrhelyrõl. Elveszett szõrén-szálán.
5899 2, 9 | közepén úgy lobogott, mintha óriások lobogtatnának valami piros
5900 2, 9 | máglya körül: azok meg igazi óriásoknak tetszettek a piros fényben.~-
5901 1, 11 | fejét a rab király. - Engem õriz a becsületem. Tisztelnem
5902 6, 7 | egyikük kiállt a kapu elé, õrködni, ketten pedig beszállásolták
5903 3, 8 | malmot, hogy a király se õrleti különben a vasárnapi kalácsnak
5904 1, 10 | rengeteg erdõk közt, magas hegy ormán meredt az égnek Hervoja
5905 2, 4 | kisebbet. Tán nagyon is ormótlan foltot vetettél a csizmájára.~-
5906 2, 17 | a legmagasabbat máig is õróla nevezik János-hegynek.~Afféle
5907 4, 5 | leszédül arról a meredek oromról, azért a neve: Átok-szikla.~-
5908 3, 2 | lett már a keszegbõl, az oroszlánból meg agárkutya. Hanem majd
5909 3, 2 | udvari cselédséghez. - Hát az oroszlánetetõi méltóságot ki akarja elnyerni?~
5910 5, 3 | fogsz hozzá.~Hullámos üstökû oroszlánfejét azzal nevetve meghajtotta.
5911 3, 2 | ULÁSZLÓ OROSZLÁNJA~Nagyon siralmas dolgokat
5912 6, 4 | mentette meg aznap a hadak oroszlánjának életét.~
5913 3, 2 | fölvigyázójának az ellenõrzõje. Az oroszlánnak nem maradt belõle befaló
5914 3, 2 | mikor ismerkedni kezdett az oroszlánnal.~- Hej, te csúnya féreg,
5915 3, 2 | Velence városa valami hatalmas oroszlánt küldött ajándékba a királynak.
5916 1, 6 | elnyelte a fejét, mégis csak az orrán keresztül bírt még egy kis
5917 2, 13 | vígabban táncoltatta az orrát a harmadik bécsi diák.~-
5918 2, 13 | akkorát szippantott a takaros orrával, hogy csak úgy lebegtek
5919 2, 2 | ebben a percben egy nagy orrnak az árnyéka nem vetõdik a
5920 2, 13 | a fél szemével. - Olyan orrom van, hogy a hetedik határból
5921 2, 19 | Pergett a bíróné, mint az orsó, mert majd megette a kíváncsiság,
5922 1, 11 | eszébe se jutott a tulajdon országa. Akkor is csak azért jutott
5923 1, 4 | népek megosztoztak Attila országán, Csaba vezér összegyûjtötte
5924 1, 4 | elfoglalni Attila apánk országát.~Föl is kerekedett erre
5925 2, 6 | tenyerében meg valami külsõ országbeli tarkabarka madárka fütyörészgetett,
5926 2, 18 | nádor lovára, a nádor az országbíróéra, az országbíró a tárnokmesterére,
5927 1, 10 | török hadak kitakarodtak az országból, s mikor látta, hogy szidalmazzák
5928 2, 12 | az én házam ez, hanem az országé - mondogatta a nagy király. -
5929 3, 3 | törököt:~- Hát eljöttél az országért, fiam, basa? Jól tetted,
5930 3, 1 | többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak
5931 4, 3 | királyoknak a fejedelem. De még az országgyûlésen is akárhányszor megmosta
5932 1, 8 | síkján tartották az elsõ országgyûlést, amely érdem szerint felosztotta
5933 1, 8 | hogy most már tisztulj az országodból, ha eladtad nekünk.~- Hogy
5934 1, 11 | jobban is szeretett külsõ országokban élni, mint itthon.~Egyszer
5935 2, 12 | Mátyás bõkezûségének, s külsõ országokból is özönlött a budai Várba
5936 1, 5 | hegyeken, vizeken, ellenséges országokon keresztül, egészen addig
5937 1, 4 | Harmadszorra már hetedhét országon túl jártak, mikor jeges
5938 3, 7 | olyan nagy parádé, hogy országra szólt a híre. Volt a fõbírónak
5939 1, 11 | magyar urak, fehér szakállú országtanácsosok, tüzes szemû harcos daliák.~-
5940 3, 3 | a fejét, úgy kérdezte az országtanácsot:~- Mondjátok hát, bölcs
5941 2, 19 | csak vacsorához jusson.~Az országút meg egyenesen Kalázra vitt,
5942 3, 7 | hajdúk hadnagya. - Szabad országútja ez a szegény város minden
5943 1, 4 | nélkül, ki merre látott. Egek országútján robogó lelkekkel ki tudna
5944 5, 2 | kuruc! - kiáltott rá az õrszem. - Fogtál-e labancot az
5945 5, 1 | keresztüllopódzott vele az alvó õrszemeken.~- Drágám, gyenyerím! -
5946 2, 1 | Kamuti, s bekiáltott az õrszobára: - Hé, hajdúk, ugorjatok
5947 5, 1 | Nemsokára kigyulladtak az õrtüzek, ki is aludtak nemsokára.
5948 5, 2 | fejüket csóválgatták a tábori orvosok, de segíteni nem tudtak
5949 1, 11 | azt kérdezte tõle, hogy ki õrzi õket ebben a záratlan tömlöcben.~-
5950 4, 5 | szeretetében.~Nevét ma is õrzik a romok, emlékét pedig a
5951 6, 3 | egyes vidékek szájhagyománya õrzött meg! Erdõ az, nem berek,
5952 2, 10 | mezõben.~Így lett Máté vitéz õsapja a nemes és nemzetes Körtési
5953 2, 15 | égszínkék mezõben. Õ lett az õse az Almássy nemzetségnek.~
5954 4, 5 | egy felvidéki nemesember. Õsi fészkébõl kiüldözte a török,
5955 4, 1 | Balázsról, akit hajlandó vagyok õsömnek elfogadni, de persze csak
5956 4, 5 | falucskák helyén mindenütt õsrengetegek ringatták a koronájukat,
5957 2, 14 | Hullott az ember, mint õsszel a légy, s fölhallatszott
5958 6, 4 | tisztjeit. - Csak megütött az az ostoba golyó, de egyéb kárt nem
5959 5, 2 | várat. De lassan ment az ostrom, nem akartak engedni az
5960 1, 9 | Három hétig tartott Nápoly ostroma, mikor a szorongatott olaszok
5961 2, 2 | király katonája volt. Szabács ostrománál találta szíven egy török
5962 3, 6 | nyakadról, hogy nincs az az ostya, amelyiktõl összeragadt
5963 2, 10 | s közeledett a táborhoz. Õszbe csavarodott bajuszú, kis
5964 5, 4 | tanáccsal szolgálni.~Egy szép õszi délben is ott beszélgetett
5965 2, 17 | Mátyás is megbánta a nagy õszinteséget. Tréfával akarta elütni
5966 5, 6 | lábbal mentek át rajta az oszladozó kurucok, szomorúan énekelvén
5967 3, 2 | oroszlán mellett. Igazi oszlop lesz már a lécbõl.~- Nekem
5968 4, 3 | bevitték a királyné elé a nagy, oszlopos szobába.~- No, Csûr Istók -
5969 2, 10 | már vagy megérem, vagy se, osztán nem akarnék éhen menni a
5970 2, 2 | jártál ott, ahol a tudományt osztogatják - pirongatta Hendók mester.~
5971 6, 7 | háború, s nem medvecukrot osztogatnak a csatatéren.~Hanem azért
5972 6, 8 | zsebében, s azt mind miköztünk osztogatta el, akármennyit haszontalankodtunk
5973 2, 15 | az országot, éppen azokon osztozott Mátyás a vezéreivel.~- A
5974 6, 4 | odaadhassa az apai örökségét az osztráknak.~- Micsoda kelmednek az
5975 6, 4 | Oda várták vacsorára az osztrákot, s ugyan igyekeztek, hogy
5976 6, 6 | másik után fordult vissza, õtõlük az ellenség is bátorságra
5977 5, 5 | Mi keresetetek van nektek ottan, szép öcsém?~- Be akarunk
5978 2, 1 | elvitte a tatár, amit a tatár ottfelejtett, elhordta a német. Levakarták
5979 2, 10 | csemegét, pedig ott könnyen otthagyhatta volna a fogát.~A király
5980 3, 6 | képemet.~Szappant, borotvát otthagyott az öreglegény, s csak úgy
5981 6, 6 | híre se volt a mezõn; ki otthagyta a fogát, ki elfutott, amerre
5982 6, 5 | otthon számolunk, apókám!~Otthon-e? Mire hazaértek, annyi volt
5983 4, 2 | az ebet. Persze csak úgy óvatosan, ujjheggyel, mert mit lehet
5984 2, 6 | veled megösmerkedni.~- Én is õvele - bólintott rá a legényke
5985 2, 11 | settegni-suttogni: hogy hát õvelük már most mi lesz?~- Menjetek
5986 2, 16 | együtt kergette a Mátrában az õzeket.~- Gyertek, urak, nézzétek
5987 2, 3 | népével, valami sebes lábú õzike elcsalogatta õket egész
5988 5, 7 | nélkül csattogtak a harci pacsirták, mikor egy labanc katona
5989 2, 19 | bíróné is megszólalt, aki a padkán üldögélve valami rongyos
5990 6, 3 | is leszedték az emberek a padlásablakból a kaszát, ki is fenték élesre,
5991 2, 6 | fejét. Bujkáltak elõle, ki padlásra, ki pincébe. Nem kívánkozott
5992 6, 5 | az én apókám. Elõkeresi a padlásról a kardját, s le se teszi
5993 6, 5 | a kardomat hozzátok le a padról.~- Ördögöt már, no - intette
5994 6, 7 | mindig a könyvön járt, semmi pajkosságunkban soha részt nem vett.~Hanem
5995 2, 3 | vagyok.~- Én a király jó pajtása vagyok - fûzte tovább a
5996 6, 8 | Nincs már cukor. Elhordták a pajtásaid. Nincs már furulya se. Az
5997 6, 3 | édesapám - utánozta Milica is a pajtását -, minek hordozza a vállán
5998 5, 4 | mert máskülönben igen jó pajtások voltak.~- A macska bánná
5999 6, 7 | Összeálltam két-három jó pajtásommal, s nyakunkba vettük a falut.
6000 6, 6 | sasos csákó, de a legjobb pajtásukat nem akarták cserbenhagyni.
6001 3, 1 | rozsdásodva kard, nyíl, pajzs, dárda. Hanem katona egy
6002 6, 5 | úgy, hogy meg se álltak Pákáig. Már akkor inkább csak Haynauval
6003 6, 5 | õk meg akarják állítani Pákánál, s az a kívánságuk, hogy
6004 4 | kafanában folytak le, vagy a palánki görög kocsmájában, vagy
6005 4, 1 | barátoktól, s Balázs még a Palánkig se ért a bürgével - a belsõ
6006 4, 1 | belsõ várost hívták akkor Palánknak -, mikor már tizenkettedszer
6007 2, 19 | hajigálni, hogy ne koptassák a palánkot, s azt nyájasan letette
6008 2, 2 | deák meglebegtette rajta a palást két szárnyát.~- Jó étvágyat,
6009 2, 2 | mestert meglátta a tuli-tarka palástban.~- Nini, mester, tán be
6010 3, 7 | hajdúk városa. Beterítette palástjával Bezzegh uramat.~- Mondjad
6011 2, 2 | tenné az még a te királyi palástod is, ha a keze ügyébe kerülne.~-
6012 3, 7 | Engedd meg, hogy a te palástodba fogódzhasson Szalonta városa.~
6013 3, 6 | szépen megborotválsz; száz pálca, ha megkarcolod patyolat
6014 2, 16 | köszönhetem, hogy most királyi pálcát forgatok a kezemben - húzta
6015 4, 3 | kenegessenek meg mogyorófa pálcával?~- Jaj, királyném - vakarta
6016 6, 7 | harmadmagammal elvágtattam Kasza Palkóékhoz. Alacsony kis házacska volt
|