1702-becso | becsu-csibu | csika-elkap | elkar-fejed | fejek-gorom | griff-hivat | hive-kapva | kapzs-kobor | kocci-lelog | lelte-megla | megle-nekiv | nekom-palko | palla-sapka | sarar-szetr | szets-tipeg | tisza-vas | vasa-zuhog
bold = Main text
Kötet, Fejezet grey = Comment text
8020 2, 18 | bicskámat!~Ezüst volt annak a vasa, arany a pántja, karbunkuluskõvel
8021 1, 7 | porladó csontokba, rozsdás vasakba, törött páncéldarabokba
8022 2, 4 | dolga is. Jött a szalontai vásár, arra készülõdött, kalapálva
8023 3, 4 | mert a debreceniekkel is jó vásárt csinált. Három teve hozta
8024 6, 5 | kavarodásban rávetették magukat a vasasokra, elkapkodták a fegyverüket,
8025 2, 4 | mester odabent kalapálta a vasat az üllõn.~- Szerencsés jó
8026 6, 4 | hanem harc, háború. Ki-ki vaslapátot, sulykot fogjon a kezébe,
8027 5, 3 | akkor térdelt a porban, s vasöklével a saját deres fejét veregette.~-
8028 3, 2 | míg a király a kalitka vasrostélyán keresztül kedvtelve nézegette
8029 1, 2 | arannyal fizetem, hanem vassal. Küldeni se küldöm, hanem
8030 3, 8 | megtakarított pénzét egy vászontarisznyába, s õ is a Tiszaparton keresett
8031 6, 6 | csákót: kettõs tetejében egy vászonzacskócska volt, abban egy marék barna
8032 6, 6 | érdemrendjét, s rátûzte a közember vászonzubbonyára. Az pedig minderrõl nem
8033 6, 5 | s marokra fogta a lóca végéhez támasztott rézfokosát.~-
8034 2, 10 | észrevenni egész az ebéd végéig. Csak akkor szólt oda nagy
8035 1, 9 | küldtek ki Lajoshoz egyezkedés végett. Nagy kísérettel jöttek
8036 1, 8 | megtarthassa az új hazát a világ végezetéig. Pusztaszer síkján tartották
8037 3, 8 | Nem garázdálkodott, szépen végezte a maga dolgát, és nem avatkozott
8038 1, 2 | én fajtámé marad a világ végeztéig!~Ezt a hun királyt, aki
8039 2, 9 | semmiben se legyen, a falatozás végeztével Nekemiás mester is odatelepedett
8040 1, 10 | garázdálkodást vitt benne véghez, hogy ezt már Zsigmond se
8041 2, 14 | tekingetett elõre-hátra, végig-végigsimogatta a térdén a nadrágot, de
8042 4, 1 | aztán mindezt fordítva végigcsinálni, egészen az ágyba való visszagubódzásig.
8043 6, 8 | vele a ráérõ emberek, mikor végigfurulyázta az utcákat. Erre õ megbillentette
8044 5, 2 | mint a pozdorját.~Illésen végigfutott a hideg. Azt hitte, rosszat
8045 4, 5 | S imádkozás után, mikor végigheveredett földre terített subáján,
8046 2, 9 | kisemmizték a bátyjai, hanem ahogy végignézett Mátyáson, egyszerre elrikkantotta
8047 5, 1 | hegedûjét, lábujjhegyen végigosont az alvó katonák közt, és
8048 5, 3 | hátára, és kantárjánál fogva végigvezette a lovat a táborban, harsány
8049 6, 7 | táborozik a sereg a falu végin, csak éppen te hiányzol
8050 6, 4 | szép bot. Farkasfej van a végire faragva.~Azzal odanyújtotta
8051 1, 1 | locsogós, mocsaras ingoványban végképp elveszett a szemük elõl.~
8052 1, 3 | világot, rengeteg erdõket, végtelen tengereket, fényes városokat,
8053 1, 7 | szeretné a fegyveremet, vegye el.~Ebben a percben egy
8054 4 | hogy minden huri5 lábáról ő vegyen mértéket - ezt szokta mondani
8055 3, 8 | volt már akkor errefelé. Vegyest laktak a falukban a magyarok
8056 6, 7 | kilépni. Mikor megint közénk vegyült, régen vége volt már akkor
8057 4, 3 | a fejedelem -, no, mire végzed?~- Fogadj isten, vadász
8058 2, 18 | köszöntés a száján.~- No, mire végzik? - azt mondja. - Hazafelé
8059 2, 9 | hozzájuk Mátyás -, no, mire végzitek?~A jó emberek nagyon szûken
8060 2, 3 | föl a domb tetejére. Ott végzõdött egy düledezõ sárkunyhó füves
8061 1, 11 | csak még egyszer kardot vehessek a kezembe! - csikorgatta
8062 1, 9 | övé, hátha még hasznát is vehetjük valamikor.~Ettõl fogva aztán
8063 3, 1 | országban, mint nekem: ma is két véka ezüstöt láttam belõle.~A
8064 4, 2 | igaz, az igaz, az agárnak vékával kínálhatták volna a tallért,
8065 5, 2 | hallott a sátra elõtt. Valami vékony hang sipított odakint, s
8066 2, 2 | kívánkozok én arra a tájékra! Úgy vélem, nagyon zörgõs marad annak
8067 3, 2 | udvari népével.~Egyszer Velence városa valami hatalmas oroszlánt
8068 5, 1 | fejedelem azonban, mikor egyszer véletlenül a szeme elé került, rákiáltott:~-
8069 2, 10 | fejét -, ha így elereszted a vendégedet.~- Micsoda?! - ugrott fel
8070 1, 8 | állított be vendégségbe, s a vendégek kardot, buzogányt hoztak
8071 3, 8 | várta a házához a hívatlan vendégeket. Belerakta a megtakarított
8072 2, 16 | minden hónapban meg kell vendégelni a királyt egész udvarával? -
8073 2, 10 | udvarodon, de egyszer se vendégeltél meg.~- Hát te tudod, hogy
8074 2, 10 | a parancsba -, én téged vendégeltelek meg, nem az inasaidat.~Igazságos
8075 1, 8 | sokadmagával állított be vendégségbe, s a vendégek kardot, buzogányt
8076 2, 4 | konyhára, azt kérdi a kovács a vendégtõl:~- Hát aztán hogy mondja
8077 1, 8 | király -, szívesen látnám vendégül.~Csak akkor hûlt el szegény
8078 2, 8 | meg is kérdezte mindjárt Vendelt, hol tett szert erre a jeles
8079 2, 16 | cipó, mikor egy kopasz fejû vénembert meglátott a sokadalomban.~-
8080 3, 8 | közt tántorgott a száj, a vénhedt fa fekete odva. Pál gazda
8081 3, 8 | Katona volt valamikor, de vénségére könnyebb munkának találta
8082 3, 3 | szúnyogos tó olyan volt, mint a vér, ahogy a bíbicek nagy sivalkodással
8083 6, 7 | Rávetettük magunkat, mint a vércsék a galambfiókra. Örültünk
8084 6, 8 | haza, mint akinek az orra vére folyik, s még tán el is
8085 2, 19 | kerek kavicsot, amivel a verebeket szokta hajigálni, hogy ne
8086 1, 9 | ne kelljen neki tücskön, verében élni.~
8087 1, 5 | és hosszú pihenők közt a Vereckei-szorosig.~A rege szerint, mikor odáig
8088 5, 5 | éppen mintha csak az õ édes vérei volnának. Azt hitte, még
8089 1, 4 | megint megmentették a székely véreiket az ellenségtõl. Azután már
8090 3, 8 | Tahir bég. Szakad róla a verejték a nagy igyekezetben.~- No,
8091 6, 3 | csillagos ég! - törülgette verejtékes homlokát az apa. S egész
8092 2, 5 | öreg inge ujjával homloka verejtékét. - De ha nekem nem, a maradékaimnak
8093 3, 6 | generális egyebet se tud, csak verekedni. Vagy õt veri meg a másik,
8094 1, 5 | aztán megvágta karját, és vérét egy serlegbe folyatta, annak
8095 1, 11 | elgurult, újat meg nem lehet veretni, mert olyan rég nem látták
8096 5, 2 | tábort!~Valahogy talpra vergõdött, de nem ment egy hajításnyira,
8097 5, 7 | csak visszahanyatlott a vérharmatos gyepre.~- Álom volt! - sóhajtotta
8098 1, 9 | Most már nemcsak az éhét verhette el, hanem jól is lakhatott
8099 1, 6 | Pereszka, Pereszka, akkor is verjen meg az Isten, mikor meg
8100 5, 2 | elvesztek a labancok a maguk vermében. A zászlót, amit elvettek
8101 1, 1 | szeretnék én itt sátrat verni! - sóhajtott Hunor.~- De
8102 6, 3 | Piacon, utcasarkon karéjba verõdtek az emberek, s lángolt a
8103 6, 3 | hanem embert kaszálni.~Verõfényes áldott nyári délután volt,
8104 6, 6 | tábornok már a magyar szabadság vértanúja lett. Szegesdi Béni pedig
8105 6, 1 | õseink úgyis életüket és vérüket ajánlották neki. Hiszen
8106 1, 5 | jeléül, hogy amit fogadnak, vérükkel, életükkel is megvédelmezik.~
8107 1, 10 | nagyúr ellen, hogy láncra verve vigyék eléje. Hervoja nem
8108 1, 7 | kigyulladtak az erdõk, és vérvörös világot vetettek a besenyõ
8109 5, 1 | meg nem becsültelek, vagy veslek én téged többet a két kezsembe,
8110 2, 1 | kergetõ magyar vitézek vannak vésve, tetején páncélos, sisakos
8111 5, 7 | de nyomát se találták a veszedelmes hangszernek. Tovább is faluztak
8112 1, 7 | mintha megfelejtette volna a veszedelmet. Végighevert a fûben, és
8113 6, 7 | hozzá nem teszek, se el nem veszek belõle.~Bizony a szabadságharc
8114 4, 2 | jobban csitították, annál veszettebben vonított és ugrált, s nem
8115 4, 4 | ember az, hogy ha a kezébe veszi a paprikás szalonnát meg
8116 3, 4 | siessünk, hogy a kivilágítással veszõdnünk ne kelljen.~A török urak
8117 4, 3 | favágó -, evvel a fával veszõdöm, ni, de nagyon életlen a
8118 2, 5 | mosolyodott el a király -, minek veszõdsz vele?~- Nono, tiszt úr,
8119 4, 1 | él is.~Abból lett aztán veszte szegény Móra Balázsnak,
8120 4, 2 | szolgám? Ezt ugyan meg nem vesztegetheti senki emberfia.~Erre aztán
8121 3, 5 | csak azt nem tudom, hol veszünk neki zsákot.~Jó szerencse,
8122 6, 2 | gondolták magukban -, és vet egy kis segedelmet a falunak.”~
8123 1, 9 | békességes, jó fiú?~- Nem vét az a légynek se, uram király,
8124 2, 9 | csillagos nyáréj volt, amit vétek lett volna szobában tölteni.
8125 2, 13 | másiknak kávésfindzsával vetekedett a szeme, a harmadiknak olyan
8126 3, 3 | kimeresztette a kávésfindzsával vetekedõ szemeit: ejnye, de goromba
8127 6, 3 | legszebben szóltak a ringó vetésben, Csókán is, Szanádon is
8128 6, 3 | összetalálkoztak, és eltévedtek a vetések közt.~Ahol az este rájuk
8129 5, 6 | kardot mer rántani, annak véteti fejét a császár.~Míg az
8130 2, 4 | nagyon is ormótlan foltot vetettél a csizmájára.~- Szó, ami
8131 4 | tiedben is járhatna!~- Vak veti világtalannak - heherészett
8132 5, 7 | hálót is citeraszó mellett vetik meg. Azért is szoktak a
8133 1, 3 | Odanyújtotta a királynak.~- Hol vetted ezt, te fiú? - kérdi ámulva
8134 4 | vállalja, s azzal szíves búcsút vettek egymástól, megállapodván
8135 1, 8 | agyonüttetem, aranyos nyergét vízbe vettetem, a gyémántos féket fûbe
8136 3, 2 | bizony volt úgy, hogy nem vettethetett rá foltot az udvari csizmadiával,
8137 6, 7 | pajtásommal, s nyakunkba vettük a falut. Bezörgettünk minden
8138 4, 1 | összekötve és a nyakába vetve hurcolna hazafelé, mindjárt
8139 6, 5 | összefogni a méheimet - vezényelte aztán Gergely apó. De hát
8140 1, 2 | hunok vezérei a magyarok vezéreinek:~- Az itt a hiba, testvérek,
8141 1, 7 | a cimboráit hívogatná.~A vezérek csudálkozva nézték a játszadozó
8142 6, 3 | Istenhez, hogy minél elõbb vezéreljen haza mindenkit a maga tûzhelyéhez.~
8143 5, 6 | Rákóczi fejedelem urunk vezérének, de megvette.~- Jöjjön tekegyelmed
8144 6, 6 | méhek elõl.~Az osztrák hadak vezérét Benedeknek hívták. Neki
8145 2, 15 | Tedd el, fiam, tied a vezérség - ütött a vállára Mátyás. -
8146 5, 1 | részük foglyul esett, a vezérükkel együtt.~Éppen jó reggelt
8147 6, 4 | mezõrõl:~- Jön az ellenség! A vezérüknek rettentõ nagy szakálla van.
8148 4, 3 | tudok belõle kitalálni. Vezess el az útra, adok a fáradságodért
8149 6, 5 | kívánságuk, hogy Gergely bácsi vezesse õket a hadba, mint katonaviselt
8150 2, 4 | megkérem vitéz uramat, ne vezessen engem addig õfelsége színe
8151 5, 3 | Akkorra gyönyörû paripát vezetett elé a fejedelem két õrt
8152 1, 3 | vitézek egy pásztorfiút vezetnek a király elébe. Különös
8153 5, 4 | istállómba.~A lovat még el sem vezették, mikor már jött Doria generális,
8154 5, 4 | labanc vitéz, a kötõféken vezetve egy gyönyörû pej lovat.~-
8155 1, 4 | lábuk alatt a föld a nagy viaskodásban, s a székelyek öregjei sóhajtoztak:~-
8156 5, 2 | sápadt lett az arca, mint a viasz. Elszégyellte magát, megfordult,
8157 1, 10 | Sírva kelt, sírva feküdt, s viaszsárga orcával, mint az árnyék,
8158 4, 5 | szülõjével együtt az egész vidék szeretetében.~Nevét ma is
8159 6, 3 | mennyi, amit csak egyes vidékek szájhagyománya õrzött meg!
8160 2, 13 | ablakon akart kimenni.~Annál vígabban táncoltatta az orrát a harmadik
8161 5, 3 | Este már tábortüzek mellett vigadoztak a kurucok. Haragos Kengyela
8162 2, 8 | oda Vendel, mint a labda, vígat rikkantott, mint a rigó.~-
8163 2, 18 | király. - Tóbiás mester majd vigyáz a lovakra, míg mi szundikálunk.~
8164 1, 9 | egyik kiment a konyhába, vigyázni, hogy elkészítik-e az egész
8165 5, 5 | Isten? Bizonyosan jobban vigyázott, mint õ, aki feléjük se
8166 5, 5 | megvannak-e még mind a hatan? Vigyázott-e rájuk az öreg dajkájuk meg
8167 5, 4 | Ettõl fogva nem is igen vigyáztak a labancok Támadira. Maguk
8168 2, 14 | a lelkemre kötötte, hogy vigyázzak rá, mint a két szememre,
8169 2, 8 | a! - mutatott rá Vendel vigyorogva a mocsárra, s könyökig feltûrte
8170 4, 5 | Nap égette, esõ verte, vihar tépázta. Fehér orcája lesült,
8171 4, 5 | csodatevõ virágot, ha le nem viheti? Õ elvész idefönt, anyácska
8172 6, 7 | pihékben, majd kiverte a szeme világát az embernek. Mikor a Tisza
8173 6, 5 | benne, az annyi felé repül a világba! Akkor pedig õ nem kerülhet
8174 2, 13 | A BÉCSI DIÁKOK~Világbíró Mátyás királyhoz egyszer
8175 2, 12 | nagyeszû ember is, volt világcsaló is, s a Mátyás éles szeme
8176 6, 3 | szanádi szerbeknek soha világéletükben semmi bajuk nem volt egymással.
8177 3, 8 | hova tudta, aztán mentek világgá. Az ellenség nem talált
8178 4, 1 | hitû pogánynak is, soha e világi életben semmi baja vele
8179 1, 4 | megmaradt az égen, s ma is ott világít. A Tejút az, amelyet a székely
8180 3, 4 | felgyújtott házakkal szoktak világítani, a karcagiak tehát siettek
8181 4, 5 | sebek, s csúcsán szinte világítottak a szívvirág arany szirmai.~
8182 4 | hörögte a török, aki most már világosan látta, hogy az õ magyar
8183 2, 12 | húzta föl a budai Várba. Világra is szólt a híre Mátyás bõkezûségének,
8184 6, 4 | támaszkodnék azután, szegény világtalan? Nekem lesz mire támaszkodnom,
8185 4 | is járhatna!~- Vak veti világtalannak - heherészett a török. -
8186 1, 8 | buzogányt hoztak magukkal kés, villa helyett.~- Mit akartok? -
8187 1, 4 | rettenetes égzengéssel, villámlással. Égi tûz hozott üzenetet.
8188 2, 15 | hallatszott erre, pedig nem is villámlott. Kinizsi Pál ütött az asztalra.
8189 1, 9 | király udvarában, s késnél, villánál egyébbel nem tudott hadakozni.
8190 5, 2 | tábor. Csak egy-egy fegyver villant meg a napsugárban, s föl-föllebbent
8191 2, 17 | Mátyás -, inkább a kést, villát forgassuk helyette.~Azzal
8192 2, 5 | kezét a sapkájához.~Az öreg vincellér azonban akkorát rikkantott,
8193 2, 5 | Most csak afféle szegény vincellérember vagyok - szúrta az ásóját
8194 5, 6 | valamikor a majtényi síkon vinne keresztül az utatok, úgy
8195 3, 5 | volna, ha inkább a helyébe vinnénk a vacsorát a kegyelmes Perec
8196 1, 10 | várkert hatalmas fái, pompás virágai. Lehányták levelüket a szomszéd
8197 1, 10 | De a várkert egyszerre virágba borult, ahogy a kapun befordult
8198 4, 5 | szakítok abból a csodatevõ virágból! - pirult ki a gyerek arca
8199 2, 2 | dirib-darab fából éppen olyan virágokat, madarakat, szarvasokat
8200 6, 3 | kis bicebóca Mariska volt, virágszemû kislányuk a csókai bíróéknak,
8201 2, 3 | rajta felejtette a szemét a virágtengeren, hogy eszibe se jutott többet
8202 2, 3 | meg lehetne-e úszni ezt a virágtengert.~Megkerülték a halmot, s
8203 2, 3 | kastélyának. S tövükben ma is virágzanak a kökények és a galagonyák,
8204 5, 5 | famíliámnál, a rongyos kastélyban. Virágzottak a szilvafák, csengett a
8205 4, 5 | szeretet tanúja. Csúcsán ma is virít egy-két szívvirág, arany
8206 1, 10 | de Hervoja várában nem virított ki soha többé a virág. Borzadva
8207 6, 2 | elõször a kevély Kerekit. Arra virradóra, mikor a falujok porrá égett.
8208 1, 7 | királyom. Csak az õrök virrasztanak a tábortüzeknél. Hátha keresztülvághatnánk
8209 2, 5 | terem, amelyiknek gondját viselik.~
8210 1, 9 | a magyar király udvara. Viseljétek gondját, hogy panasza ne
8211 2, 16 | mondta szabadkozva. - Ki viselné akkor gondját a méhecskéimnek
8212 3, 1 | Szegények vagyunk mi hadat viselni, jó vajda - búsította Tamás
8213 6, 8 | Furcsa név biz ez, de a viselõje még százszor furcsább ember
8214 3, 3 | ennek a fura méltóságnak a viselõjét. Furfangos volt, mint a
8215 2, 14 | s egész életében gondot viselt Birinkei Bénire. Nagy úr
8216 3, 2 | a velencei követ - csak viseltesse neki gondját, mert száz
8217 3, 2 | fölséged jobban gondját viseltetni ennek a remek állatnak?!~-
8218 3, 2 | Inkább nagyon is gondját viseltettem - sóhajtozott a jámbor király -,
8219 4, 5 | völgyekben kucorgott egy-két viskó: télidõben odahúzódtak a
8220 2, 14 | bíró macskája, a legszélsõ viskóban is hideg rázza az egereket.
8221 3, 4 | sasok a pénzemet.~Azzal visszaballagott Karcagra, s ki se ment belõle
8222 4 | magyar mester így szokta visszacirógatni igazhitű muzulmán szaktársát:~-
8223 3, 8 | ennek lenni.~Azzal szépen visszaeresztette az odúba mind a két zacskót,
8224 1, 4 | vezér, hogy hadával tüstént visszafordul segítségükre, ha azt üzenik,
8225 4, 1 | végigcsinálni, egészen az ágyba való visszagubódzásig. Hát ezt igazán nem lehet
8226 5, 7 | kuruc vitéz, de aztán csak visszahanyatlott a vérharmatos gyepre.~-
8227 5, 1 | szúnyog-muzsikásoknak, s visszahemperedett a szép, bodor levelû papsajtok
8228 5, 2 | mégis visszanézett: hátha visszahívják azok a kényes kuruc leventék?~
8229 6, 3 | az árokpartra, s hirtelen visszahökkent mind a kettõ. Az árok fenekén,
8230 2, 15 | szabad a szõnyegre lépni.~Visszahõköltek a fiúk, és megzavarodva
8231 2, 4 | kivitte az üres tálat, meg visszahozta tele mazsolás kásával. Csakhogy
8232 5, 5 | mégpedig hetedmagammal. Visszahoztak a méheim.~- De úgy látom,
8233 3, 4 | már meg kell várnom, még visszahozzák ezek a bolond sasok a pénzemet.~
8234 5, 5 | kisurranhatott a táborból. Úgyis visszahúzta a szíve, és meg kellett
8235 2, 4 | királyi gazdájától, az ajtóból visszaintetté Mátyás:~- Hej, de csak eszefelejti
8236 2, 16 | annyit:~- Ne félj, bíró, visszajövök még!~Vissza is jött, de
8237 5, 5 | Igaz, hogy abban a nyomban visszakapta a fejét, mert a tábori lobogók
8238 3, 8 | törököt!~Amire csendesen visszakattogott az alvégi:~- Magyar Pál,
8239 3, 8 | rátalál õ, ha valamikor visszakerül.~Ahogy kémlelõdött ott a
8240 3, 8 | megõrizze a pénzecskémet, míg visszakerülök erre a tájra.”~Azzal levágott
8241 4, 2 | ügyes-bajos emberek nemsokára visszakívánták az agár tanácsost.~
8242 6, 2 | meg.~- Ha én mindenkinek visszaköszönnék: mindig járna a karom, mint
8243 5, 7 | magát, a magyar határról visszaküldte a muladi tárogatósokat.~-
8244 6, 7 | csapatot. Olyan gorombán visszalökte õket, alig bírtak tõle haladni.
8245 5, 2 | katona. - Én még ma éjszaka visszalopódzom a várba, s megviszem az
8246 5, 1 | cigány hajnal szõkülésén visszalopódzott a táborba.~S attól fogva
8247 1, 7 | csúfondárosan a besenyõ, s visszament az üzenettel a többiekhez.~
8248 5, 2 | messzire elhaladt, mégis visszanézett: hátha visszahívják azok
8249 2, 14 | nagy fekete szemével bátran visszanézte a nagy urat.~- Az nem lehet,
8250 3, 8 | nyúlt a pénzért, de hirtelen visszarántotta a kezét, mert megdobbant
8251 6, 7 | s csak a kapujokból mert visszaszólni:~- Várjatok csak, majd megfizetek
8252 5, 6 | bízta.: várják meg, míg õ visszatér a lengyel segedelemmel,
8253 2, 10 | megkerülték az egész tábort, s visszatérõben voltak, mikor a várfalak
8254 1, 8 | Hamarosan azonban megint visszatért.~- Mit hoztál már megint? -
8255 2, 16 | hogy Mátyás alig bírta visszatessékelni a helyére.~- Jaj, uram király,
8256 3, 8 | Elszégyellte magát a molnár, visszatette helyére az idegen zacskót.
8257 2, 10 | a hörcsög. De aztán csak visszaült a körte mellé, s nyugodtan
8258 6, 4 | kutya nem sértõdött meg a visszautasításra, inkább örült neki. Víg
8259 1, 4 | a magas bércek közt, és visszavár bennünket.~Azokat, akik
8260 6, 6 | magát -, már csak a csákómat visszaveszem tõled!~Azzal sarkon fordult,
8261 6, 5 | hallatszik az, hírt meg nem visz abba a vadonba a madár se.~
8262 3, 3 | gondolatom.~- Majd fölmegyek én, viszek egy tarisznyával.~- Sose
8263 4, 1 | aki nem vak: hogy bürgét viszek-e a nyakamban?~Akkorát nevetett
8264 1, 2 | Küldeni se küldöm, hanem magam viszem.~S amit ígért, állta is.
8265 2, 19 | országútra. Nem bánta õ, Pomázra viszi-e vagy Kalázra, csak vacsorához
8266 4, 4 | mogyorófahájjal, még ha nem viszketett is a katonák talpa.~- Jaj,
8267 2, 16 | többé meg se válok tõled! Viszlek magammal Budára udvarmesternek.~
8268 2, 3 | én élek, egy nádszálat se visztek el a gunyhómból! Annyi nekem
8269 2, 7 | szaporábban mehetünk, legalább nem viszünk terhet - nevetett a király.~
8270 2, 13 | kellett neki külön kocsin vitetni.~Azóta se fõzték le a bécsi
8271 2, 10 | Hadd lám, hogy várják jó vitézeim a holnapot.~Biz azok nagyon
8272 1, 7 | paripájáról, és példát mutatva vitézeinek, könyörögve emelte fel szemeit
8273 1, 8 | a gyémántos féket a mi vitézeink találják meg.~Megfúvatta
8274 1, 7 | és hadirendbe állította vitézeit. - Most már aztán kard ki,
8275 2, 5 | Balázs a becsületes nevem.~- Vitézhez illõ név - mosolygott a
8276 6, 5 | neki a Bánhidy Gergely uram vitézkedése történetét.~- Fogjatok hamar,
8277 6, 5 | Még harcban, háborúban is vitézkedett valaha, de az nagyon régen
8278 1, 7 | követnek szokás.~A besenyõ vitéznek könnyû volt ráismerni a
8279 6, 6 | néztek a kigyulladt orcájú vitézre. Nem tartott ez csak egy
8280 2, 10 | a percben megtette Máté vitézt a fekete seregben a nemesek
8281 1, 1 | paripájára Magyar is. Hajrá, száz vitézükkel utána a csodaszarvasnak!
8282 5, 5 | kis legény is, rettentõ vitézül hadonászva egy száraz kóróval.~
8283 1, 1 | a fejedelem fiai a száz vitézzel visszatértek a szigetre,
8284 1, 4 | éjszakán utolsó csatájukat vívták. Reszketett, dobogott lábuk
8285 5, 6 | folydogálván a kanyargó Kraszna vizébe.~Pálffy János intett az
8286 1, 10 | HAZATÉRÉSE~Közel a Dráva vizéhez, rengeteg erdõk közt, magas
8287 1, 5 | el is jutottak hegyeken, vizeken, ellenséges országokon keresztül,
8288 6, 8 | micsoda cifra papír úszkál a vízen! Nemhiába, hogy a Kossuth
8289 1, 9 | hazakerülnénk! Kiinnád rájuk a Duna vizét! Gyere velünk, atyámfia,
8290 5, 2 | sebét lemosta az ér hûs vizével, s megint csak megindult.
8291 1, 6 | Most már, hogy a tudós vízi mérnökök összevissza méricskélték,
8292 3, 8 | egymással akkoriban a becsei vízimalmok. Török világ volt már akkor
8293 3, 8 | is, ha nem négyszáz, két vízimalom õrölte a becseiek búzáját
8294 3, 8 | külön csizmadiájuk. Még vízimolnárjuk is, aki megõrölte a kenyérnekvalót.~
8295 3, 8 | találta a hadakozásnál a vízimolnárságot.~Áldott jó ember volt máskülönben,
8296 4, 2(12)| Exámen: vizsga~
8297 6, 5 | Napóleon elõtt az utolsó vizsgát tette a nemesi inszurrekció.~„
8298 2, 19 | szemét a szobában.~- Mit vizslálkodsz, földi? - kérdezte tõle
8299 3, 8 | koronájával ott bólogatott a vízszélen, mintha elmondaná:~- Ne
8300 5, 6 | előttük csörgött egy tiszta vizű erecske. Éppen középen hasította
8301 6, 1 | üresen adni át a levelet a vízvette civitásnak, hát belecsúsztatott
8302 1, 4 | vannak.~- Üzenhettek tûzzel, vízzel, hírmondótok lehet a levegõ
8303 3, 5 | bárányt, megivott rá egy vödör bort, s mikor ettõl jókedve
8304 6, 5 | ámbituson hordóban, csöbörben, vödörben a méz, hogy alig tudtak
8305 2, 17 | meg az Úristen?~- Hegyet völgy nélkül õ sem teremthet -
8306 4, 5 | csattogva-csörögve zuhogott le a völgybe.~A nagy zajra elõfutottak
8307 1, 7 | azokat László király a Mátra völgyeiben telepítette le. Ott aztán
8308 1, 7 | vezette kis seregét a Berettyó völgyéig.~Éppen napszállat idején
8309 4, 5 | bölények komor tanyái. Csak a völgyekben kucorgott egy-két viskó:
8310 6, 1 | ha én tégöd a hónom alá vöszlek.~A ludacska ebbe is belenyugodott,
8311 2, 12 | öreg, ha ilyen öreg nem volnál, magadat is bevennélek a
8312 5, 5 | mintha csak az õ édes vérei volnának. Azt hitte, még most is
8313 4, 3 | kiféle ember kegyelmed voltaképpen?~- Udvari vadász vagyok
8314 4, 2 | csitították, annál veszettebben vonított és ugrált, s nem is csöndesedett
8315 2, 3 | Az is szép mesterség - vonogatta a vállát a gazda -, én meg
8316 3, 5 | tíz körmérõl a gazdát, s vonószakadtig hegedült rajta mogyorófa
8317 5, 1 | kincsét, s már elõhúzta a vonót is, mikor hirtelen elsötétedett
8318 3, 5 | hegedült rajta mogyorófa vonóval, hol frisset, hol sebeset,
8319 2, 2 | nagyhasú, az f a félnyakú, az x meg a Hendók mester formájú.~
8320 5, 5 | mikor labanc is lehetne. Zabkenyeret eszik, mikor tyúkon-kalácson
8321 1, 4 | támadt az égboltozaton. Zabla csörgött, kard csattogott,
8322 3, 6 | zacskó aranyat - az van a zacskóban, hallik a csengése -, s
8323 6, 6 | pipitérvirággal.~Mikor eltemették, a zacskócskát a feje alá tették. A gajtói
8324 3, 8 | mikor kihúzta. Ez nem az õ zacskója! Megint belenyúlt, s addig
8325 4, 5 | zuhogott le a völgybe.~A nagy zajra elõfutottak a pásztorok,
8326 1, 6 | Úgy szétszórták a magyarok Zalán király tótjait, bolgárjait,
8327 2, 18 | nevetett a király -, itt hagyom zálogba a bicskámat!~Ezüst volt
8328 1, 8 | országot akarják, amelybõl már zálogot adott víz, föld és fû képében.
8329 1, 11 | hogy ki õrzi õket ebben a záratlan tömlöcben.~- Hát kit-kit
8330 5, 2 | németet, elvette az ellenség zászlaját. Diadalmas harc után vállukra
8331 6, 4 | lobog a szélben, mint a zászló.~Az asszonyok jajveszékelve
8332 5, 6 | még hazád! Csak éppen a zászlóidat szedeti el a kegyelmes császár.~
8333 5, 6 | császár.~Micsoda, a Rákóczi zászlóit? Azokat a dicsőséges lobogókat,
8334 5, 6 | még a kurucság,~aranyos zászlóját víg szelek hordozzák,~boldog
8335 1, 11 | Most Gara Imre állt elõ, a zászlós bajuszú országbíró.~- Az
8336 2, 12 | jobbágy csakúgy, mint a zászlósúr.~- Nem az én házam ez, hanem
8337 5, 2 | labancok a maguk vermében. A zászlót, amit elvettek tõlük, maga
8338 2, 1 | mind elkallódott a régi zavaros világban. Amit a török meghagyott,
8339 2, 4 | királyné asszony is egyre zavarta hozzám az inasát: hogy hát
8340 5, 7 | magyart, csendes hálaadás zendül föl, ha öröme van.~
8341 5, 1 | úgy, hogy mikor elunta a zenebonájukat, akkor elõvette a hegedûjét.~-
8342 5, 1 | ujjai, s a húrok csodálatos zengése egyszerre talpra riasztotta
8343 4, 5 | megerõsödött a szíve. A melle zihált, a halántéka lüktetett,
8344 2, 4 | Nagyszalontára. A cudar téli zimankó bekergette az embereket
8345 6, 8 | azt beszegte fehérrel, zölddel: abban tartogatta a bankót
8346 6, 5 | elgondolja magában, egyszer csak zörgetnek a kapun. Tíz-tizenkét félegyházi
8347 6, 8 | szél fölkapta a papirost, zörgette, forgatta, de utoljára neki
8348 2, 2 | tájékra! Úgy vélem, nagyon zörgõs marad annak a csontja, aki
8349 2, 2 | Hendók mester, s csakugyan zörögtek a csontjai, mikor rákiáltott
8350 5, 1 | a másik pillanatban már zokogott, jajgatott, harsogott az
8351 3, 1 | azon emlegeti örökétig.~Zsarolta az országot mindenki, aki
8352 6, 2 | sárga csikó fickándozik a zsebemben. Éppen most eresztették
8353 6, 2 | ménesbõl õket.~Azzal ráütött a zsebére úgy, hogy megcsendültek
8354 2, 4 | segített telerakni a kovács zsebét arannyal, hogy csak úgy
8355 2, 12 | király. - Én magam csak zsellér vagyok benne. Kötelességem
8356 6, 2 | határban, ahol a nagyapám zsellérkedett. Házainak, pusztáinak, majorságainak
8357 6, 6 | szabadságukért. Zúgott, zsibongott az egész olasz föld, mint
8358 6, 5 | meglassúdott, mert nagyon zsibongtak a kas oldalán a méhecskék.
8359 6, 5 | méhecskék. S mintha mind azt zsibongták volna:~- Ha a rajt elereszti
8360 2, 9 | álmodtam az éjszaka! Még a zsinórja is csupa ezüst volt, mint
8361 6, 6 | Béni pedig sárga-fekete zsinóros közbaka. Kétfejû sasos csákót
8362 4 | próféta azt mondja, hogy zsíros zacskóba kötötte az eszét,
8363 3, 3 | nyárfákon olyan éktelen zsivajjal vannak? - mutatott rá Muhar
8364 5, 5 | nyitja föl kelmed a szemét! - zsörtölõdött a kisgyerek.~Czötkény fél
8365 5, 2 | kopott subáját leterítette a zsombékra, és fáradtan végighevert
8366 2, 19 | te se jártál még ilyen zsugori népnél életedben” - gondolta
8367 6, 6 | odatévedt a tekintete a zubbonyán levõ rendjelre. Ebbõl mindent
8368 2, 8 | venni.~- Mást is tudom. Zümmögöm, mint a béka, vartyogom,
8369 5, 1 | akkorra már hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok. Arra aztán
8370 2, 17 | alázatosan János.~Lett erre nagy zúgás, maga Mátyás is összeráncolta
8371 4, 5 | felelt volna a bükkerdõ éji zúgásában:~- Meg, fiam, meg vagyok!~
8372 1, 4 | járóföldre, rettentõ szél zúgatta körülöttük az erdõt, hozta
8373 5, 2 | senki se járt. Ki a Maty‑ér zúgó nádasai közé, nádi farkasok,
8374 2, 17 | remetét? - kérdezték tõle zúgolódva.~- Azért, mert több esze
8375 2, 4 | szegény fejemnek valami kis zugot éjszakára.~A kovács letette
8376 6, 6 | talpra a szabadságukért. Zúgott, zsibongott az egész olasz
8377 4, 3 | benneteket a komoly munkától.~Zúgtak, morogtak is az urak eleget,
8378 3, 5 | fejünkhöz.~- Ez az igaz! - zúgták rá a többi követek, s egyszerre
8379 4, 5 | fakadt, s csattogva-csörögve zuhogott le a völgybe.~A nagy zajra
|