Ötszáz esztendeje volt már,
hogy a hunok elváltak a magyaroktól, és elindultak új hazát keresni. Ötszáz
esztendő alatt a magyarok is megszaporodtak Szittyaországban, és elég
erősnek érezték magukat arra, hogy Attila örökét meghódítsák.
Mielőtt elindultak volna
a nagy útra, a nép öregjei, vezérei, táltosai összeültek tanácsot tartani.
Hét törzsből állt akkor
a magyarság. Mindegyiknek megvolt a maga külön vezére, és egyik se avatkozott a
másik dolgába. Bizony, ez nem volt jó olyan nemzetnek, amely harccal, háborúval
akart új hazát szerezni.
A darumadarak is vezért
választanak maguknak, mikor útra kelnek, mondták a nép bölcsei, nekünk is egy
fejedelem kell, akinek mindenki szót fogadjon. - A hét törzs hét vezére közül
Álmost választották meg a magyarok fejének, aki legöregebb és legbölcsebb volt
köztük. A hét vezér aztán megvágta karját, és vérét egy serlegbe folyatta,
annak jeléül, hogy amit fogadnak, vérükkel, életükkel is megvédelmezik.
Álmos aztán öregsége miatt
fiára, Árpádra bízta a főhatalmat. Elindultak, s el is jutottak hegyeken,
vizeken, ellenséges országokon keresztül, egészen addig a földig, amely Attiláé
volt valaha. Lassú és sokáig tartó út volt ez. Elöl lovagoltak a fegyveres vitézek,
utánuk következtek a négykerekű ökrös szekereken a nők és a
gyermekek. Ezek között terelgették a szolgák az óriási nyájakat, marhákat,
juhokat, amelyek tejjel és hússal látták el a vándorló népet.
Amely ország népe
barátságosan fogadta őket, azon békességgel haladtak át, ahol ellenük
szegültek, ott karddal nyitottak utat maguknak.
Így értek el a sok harc és
hosszú pihenők közt a Vereckei-szorosig.
A rege szerint, mikor odáig
értek, seregestül csaptak le rájuk a táborukat kísérő turulmadarak, s karmaikkal,
csőrükkel vagdalkozva, kényszerítették őket, hogy ne kanyarodjanak
észak felé, hanem a hegyszoroson át nyomuljanak be mai hazájukba. Árpád seregei
Munkács váránál ereszkedtek le a síkra, ott tartottak pihenőt. Álmos itt
meghalt, eltemették; Árpád fejedelem pedig megkezdte a honfoglalás nagy
munkáját. Rendbe szedte seregét és népét, erről nevezték a helyet
Munkácsnak.