Rész
1 IV | beszélek. Aztán majd szólhatsz. Tehát mind a ketten nõül akarjuk
2 IV | Nagylelkû? Nyomorú vagy!~- Tehát nem fogadod el ajánlatomat?...
3 VI | Évát a paradicsomból.~- Tehát csakugyan igaz? - szóla. -
4 VI | mentsd magadat. Hallgatsz? Tehát csakugyan megcsaltál...~-
5 VII | Ám legyen, ha úgy akarod. Tehát a fegyver: semmi... a hely:
6 VII | végezhetek...~- Menjünk tehát.~- Ternyei Boldizsár - kezdém
7 VII | bõrödet ama legények elõtt.~- Tehát hajthatatlan vagy?~- Az.~-
8 VII | vagy orromat... igen... tehát... víni fogok. De te híttál
9 VII | s folytatám -, jól van, tehát kardra! Mikor és hol?~-
10 VII | ha már meg kell lennie.~- Tehát holnap napfölkeltekor az
11 VII | nyavalyatört lelkednek tajtéka. Tehát holnap, napfölkeltekor,
12 VII | járt arcától.~- Válassz tehát! - szóla, a kardokat folyvást
13 VII | kell egyik sem - mondám.~- Tehát nem vívunk? - kérdé, s holt
14 VIII | van az arcán...~- Fátyol? Tehát hölgy?~- Igen, uram.~- Hölgy?
15 VIII | hogy elhagyjalak. Mátém, tehát... ah, nem merem kimondani
16 IX | gyermeknek életet adtam, tehát nevet is adok neki. És mi
17 XI | végképp elmellõzni. Várjunk tehát, és bízzuk magunkat az idõre.~
18 XI | jól hangzik-e vagy sem? Tehát isten veled, Bálintom, kisfiam,
19 XI | és csókoltam fejfáját.~- Tehát itt nyugszol, itt enyészel,
20 XII | asszony; leány vagyok... tehát ne szólítson asszonynak.~-
21 XII | szeretõje...~- Nincs.~- Tehát volt?~- Volt.~- Tán hûtelen
22 XIII | azok a csavargó komédiások, tehát elcsaptam a társaságot,
23 XIV | sóhajta fájdalmasan -, tehát csakugyan egészen elfajulsz?
24 XIV | minthogy maholnap végünk lesz, tehát lássunk hozzá és együnk,
25 XVI | kegyed hálámra!~- Igen? Tehát lesz, aki el fog temettetni...~-
26 XVII | szemû, barna fiú volt.~- Tehát ön az atyám? - kérdé hosszan,
27 XVII | unokája szavába vágott.~- Tehát, fiam, megbocsáss, hogy
28 XVII | anyám!~- Hogy tréfálnék?~- Tehát gúnyol?~- Mentsen isten...~-
29 XVII | fegyvert, úgy reszketett.~- Tehát tudod-e - folytatá -, hogy
30 XVII | boldogabban halni meg.~Ez az ember tehát sérthetetlen? - gondolám,
31 XVII | ismétlém magamban; ez tehát az õ Achilles-sarka.~- Hanem
32 XVII | többé?~- És ha meglátsz?~- Tehát eljössz?~- Mikor?~- Holnap...
33 XIX | kiálték föl örömmel.~- Tehát ismeri ön azt az embert?
34 XIX | nem válhatunk egyimástól, tehát te is velem fogsz jõni,
35 XX | folytatá fiam -, meglehet. Tehát, ha tûzbe jövök, akaratlanul
36 XX | tért le a sárba lova elõl, tehát, midõn melléje ért, ez a
37 XXII | Én is az vagyok...~- Tehát nem ellenzenéd, apám?~-
38 XXII | kötelességemet teljesítem. Tehát fordult már meg elmédben
39 XXII | ha ezen ember... - - Hah, tehát apádat is megölöm - kiálték
40 XXII | mondhatnám...~- Csakugyan való tehát? Hah, és mi itt henyélünk
41 XXII | Felelj, ne kérdezz.~- El...~- Tehát fölmegyek...~- És?...~-
42 XXVII| gyermek...~- Azt jól látom.~- Tehát bízzék bennem.~- Arca nemigen
43 XXVII| tenni, természetesen.~- Tehát, nesze, most ötvenezer forint.
44 XXVII| feleségem sem tudja...~- Tehát megházasodtál?~- Ezelõtt
45 XXVII| Szerencsétlen ember! Tehát nem tartasz szakácsnét vagy
46 XXVII| mennem kell. Isten veled. Tehát, amint mondám, hagyd el
47 XXVII| Szoktál kártyázni?~- Nem.~- Tehát kezdj el kártyázni; ez a
48 XXVII| hamvaira... béke hamvaira... tehát mindenedet eljátszottad?~-
49 XXVII| megvallom, nagyon féltettem.~- Tehát hol keressem, édes bátyám?...
|