Rész
1 I | Talán jobb, ha olvashatatlan lesz, mert az iszonyú!~ ~
2 II | lennie, vagy...~- Vagy más lesz nõd.~- Soha, esküszöm.~-
3 II | S remélem, nálad sem lesz az utolsó...~- Ne tovább,
4 II | iránta.~- Jó, ne félj, nem lesz rám panaszod... de hát szép-e
5 IV | És aztán?~- Hogy jobb lesz lemondanod Rózáról. Mondj
6 IV | azt, hogy ha az enyém nem lesz Róza, a tiéd sem lesz!~Felelni
7 IV | nem lesz Róza, a tiéd sem lesz!~Felelni akartam neki; de
8 V | V.~- Ha az enyém nem lesz Róza, a tied sem lesz!~Oh,
9 V | nem lesz Róza, a tied sem lesz!~Oh, mennyi gyötrelmet okoztak
10 VII | kártyázni. Úgy hivém, könnyû lesz õt ily alkalommal annyira
11 VII | Szívesen, uram, s mi dolgom lesz új hivatalomban?~- Semmi,
12 VII | és ruhatáram pedig a tiéd lesz; megérdemled, mindig jó
13 VIII | Hölgy? Hm; bizonyosan Betti lesz... ereszd be szegényt; és
14 VIII | szerint... de nem, ha nem lesz is igaz, ha hazudsz is,
15 VIII | még kezeden van?~- És ott lesz mindhalálig, Rózám! - mondám
16 VIII | sírba. Óh, e gyûrû csillagom lesz a föld sötét éjjelében.
17 VIII | fogom hallani, bármi mélyen lesz is ásva sírom, és feljövök
18 X | hogy önnek neje sohasem lesz, hogy ön nem fogja õt elvenni,
19 XI | uram. Engedje meg, könnyebb lesz a lelkemnek.~- Nem, nem,
20 XI | kívánod, Jancsi, nehezen lesz belõle valami. No, isten
21 XI | fogod hallani, bármi mély lesz is sírod, és feljössz hozzám,
22 XII | nézek be, ebben talán csak lesz egy kis könyörület. És mentem.
23 XII | Itt elõttem jó helye lesz, ni. Így. Most már mehetünk.~
24 XII | vacsoráravalója, ugye? Vagy ha van, jó lesz reggelire... Tegye el ezt
25 XIII | ebben a kocsmárosban nehezen lesz annyi emberség, hogy ezt
26 XIII | viselünk. Dicsõ jövendõnk lesz, nemde? Boldogan fogunk
27 XIII | helységig tart.~- S ott?~- Ott lesz pénz, barátom, annyi, mint
28 XIV | napról napra romlottabb lesz a világ! Látom, hogy maholnap
29 XIV | Látom, hogy maholnap meg lesz hazudtolva Gvadányinak ez
30 XIV | minthogy maholnap végünk lesz, tehát lássunk hozzá és
31 XIV | pénzét; mert valóságos rablás lesz... mindegy!~- Nos, jön ön? -
32 XV | hiszen most már két hétig sem lesz szükség arról gondoskodnom,
33 XVI | kegyed hálámra!~- Igen? Tehát lesz, aki el fog temettetni...~-
34 XVII | holnapra, különben majd lesz virgács.~Ezeket õrölte le
35 XVII | Mindjárt nem; de jobb helyen lesz itt kegyednél.~S átadám,
36 XVII | barátom, mennyi beszélnivalóm lesz veled... mindent elmondok
37 XIX | ha már semmi dolga nem lesz, legalább ruháimat hadd
38 XIX | függõben...~- Azt könnyû lesz tennem, mondám; egy szó
39 XIX | a ruhát...~- No, semmi, lesz más, amennyi kell. És most
40 XX | beszél, hogy fiatal; de majd lesz még ön is ilyen vén...~Ezt
41 XX | arra lovaglok, s ha kinn lesz, kérek tõle mást. Amint
42 XXII | volna tenni, ha majd szükség lesz rá? Nagyon csalatkozott,
43 XXV | fiam halála megtorolva nem lesz.~És ez mindennapos imádságom
44 XXV | nemsokára csak egyikünk lesz meg, és végre nem lesz egy
45 XXV | egyikünk lesz meg, és végre nem lesz egy sem! - mondám, s elhallgatánk
46 XXVI | utolér a halál... mert nem lesz, aki eltemessen. De mindegy:
47 XXVI | szívem, és így minden jól lesz. Oh, e szív, e szív! Szeretném,
48 XXVII| csak keress föl engemet, és lesz ismét.~- Jöjjön ön velem,
|