Rész
1 II | kizsákmányolt tündérvilágnak minden csillagát és virágát körülöttünk
2 II | nincs addig. Ha valaki minden vagyonomat elrabolná, meg
3 II | kalendáriuma van, melyet minden évben újjal cserél föl.~-
4 III | ekkor újra elhagyott minden bátorságom. Bánni kezdtem
5 VI | mikor oly könnyû menekülni minden bajtól? De nem gyávaság-e
6 VIII | éppen sebemre, melynek eddig minden érintés fájdalmat okozott.
7 VIII | megédesülne hetvenéves életem minden keserû emléke, ha most hallanám.~-
8 VIII | most... de most már késõ minden ha.~Lankadtan csüggeszté
9 X | sorsot - válaszolék -, mert minden hibámat jóvá tettem volna...~-
10 XI | messzire megyek, de visszatérek minden bizonnyal. Isten önnel.
11 XI | fejfájára támaszkodva. Minden véle töltött órám emléke
12 XI | Hah - kiálték föl -, minden sír nyitva, csak a tiéd
13 XI | tiéd nem, Róza; a világ minden halottját látom, csak tégedet
14 XI | mely illatosabb volt Arábia minden fûszerénél... mindezek helyett
15 XI | sírból, és hánytam ismét be. Minden hantnál, mely a koporsóra
16 XIII | Hiszen még tennap itta el minden pénzét nálam; az utolsó
17 XIV | Politika, történet, költészet s minden, mivel egykor foglalkoztam,
18 XV | az éjjel kártyáztam, és minden pénzünket elvesztém.~- Mind,
19 XV | Megveszem Magyarország minden borát, és foglalót adok
20 XVI | pléhkanál s maradék étel. Minden nyomort átszenvedtem már,
21 XVII | Fölkutattam a fogadóban minden zeget-zugot. Nem találtam.
22 XIX | mindenese lett. Fölmentém õt minden szolgai munkától; de õ arra
23 XIX | a kutatással, elvesztvén minden reményemet meglelhetésérõl.
24 XIX | holtodig, s én teljesítem minden kívánságodat. Csak egyre
25 XIX | holtomig, ha nem teljesíted is minden kívánságomat; de azt a nagy
26 XX | emberi hang, harangszó, minden másforma, mint különben...
27 XX | meglátná ön õt, hát önnek minden hajaszála, mely már elhullott,
28 XX | elhullott, újra kinõne, és minden hajaszála, mely már megõszült,
29 XX | irigység, hogy a kertésznõ minden ott termett virágnál százszorta
30 XX | párbajom volt... alig esik minden két esztendõre egy! Szégyellem
31 XXII | lassanként vált komoly indulattá. Minden érzelemrõl inkább lehet
32 XXII | halálánál, mely a mártírok minden szenvedésénél nagyobb, s
33 XXIII| gyöngéden bántam vele, mintha minden kemény érintésem fájt volna
34 XXV | völgy levegõje, mintha a nap minden sugarát csak idelövellte
35 XXVI | akkor verni szívem, és így minden jól lesz. Oh, e szív, e
36 XXVII| hogy elnyertem kártyán minden vagyonát. Õ azért akasztófára
37 XXVII| volt, de fényûzés nélkül. Minden takarékosságra mutatott
38 XXVII| Hallatlan! Nem mondtam, hogy minden inkább légy, mint zsugori.
39 XXVII| Láttam, öcsém, láttam; minden szavából, minden tekintetébõl
40 XXVII| láttam; minden szavából, minden tekintetébõl kitetszik.~-
41 XXVII| s az élvek, mulatságok minden oldalról kínálkoznak számára.~-
42 XXVII| de abba is hagytam, mert minden csak rövid, futó élvezetet
43 XXVII| homályosan láttam, de láthatám minden mozdulatáról a kétségbeesést
|