Rész

 1 III  |        Rózám!~- Szülõim? A szülõk azért vannak, hogy az áldást adják
 2 III  |          igen gazdagok...~- Éppen azért...~- Ne is beszéljünk errõl -
 3 VII  |     erejével vívni akar velem, de azért sem éri célját, hahaha!~
 4 VIII |      nagyobb nyugalmat tanácsolt; azért meghagyám szolgámnak, hogy
 5 VIII |             Ah, Róza, te hát csak azért jöttél még egyszer hozzám,
 6 IX   |         szemrehányást akart tenni azért, hogy életet adtam neki?~-
 7 X    |          fogja önt láthatni, csak azért, hogy térdeit átkulcsolhassa,
 8 X    |     kíváncsi vagyok tudni okát.~- Azért, hogy Bettinek tudtára adjam,
 9 XI   |           balra fekszik-e leánya, azért mind a két oldalon sorra
10 XI   |    õrülteknek óriás erejök van... azért adj ásót, kapát!~Félelembõl-e,
11 XII  |       Mindegy különben; nem éppen azért mondtam, hogy meghallgassa.
12 XII  |         szeretõje!~- És miért ne? Azért, hogy ilyen szegény? Néz
13 XII  |   fiatalember!... Fogadni mernék, azért ilyen boldogtalan: bánatában
14 XIII | rágondolás mindinkább háborított, azért mindenáron menekülni iparkodtam
15 XIII |       atyafi - kiálték föl -, nem azért kínáltam, hogy csakugyan
16 XIII |           csakugyan igyék! Csupán azért, mert szokás.~- És az én
17 XIII |     barátom, annyi, mint a köles. Azért, kocsmáros úr, áldja meg
18 XIII |     hevertél, nem bárson takarón; azért kérdéseid hangzanak ily
19 XV   |           soha nem tetted.~- Csak azért kérdeztem, hogy vajon nem
20 XV   |    pénzemet.~- Miért, te balga?~- Azért mert elõször játszottál,
21 XVII |          Jancsi? - kérdém.~- Csak azért, mert ön visszajött, s ha
22 XVII |      elsietett... kétségkívül nem azért, mintha csakugyan sürgetõs
23 XVII |        neki a süteményeket. Hanem azért Tóni mégiscsak a második,
24 XVII |         még ma, anyám - szólék -, azért távozom. Holnap reggel látni
25 XVII |          aki merészen játsszék... azért megbocsáss, kedves, édes
26 XVII |       boldogtalanul, azé a pokol. Azért iparkodjék mindenki minél
27 XVII |       nálad, se máshol?... De nem azért mondom, mintha nem akarnék
28 XVIII|     legyen, s ki most, ha leveti, azért veti le fényes bársony öltözetét,
29 XX   |            hátrafelé, mint a rák; azért észre sem vesszük, mikor
30 XX   |  lakásukról ítélve... de tán csak azért tette a sors szegénnyé,
31 XX   |            itt mutogatni magamat; azért kilovagoltam a városból,
32 XX   |              szóla fiam. - Ha nem azért, hogy a gazemberek arcára
33 XXII |  szerelmébe valaha beleavatkozni; azért nemigen kérdezõsködém tõle
34 XXII |         töröltem le; megöltem õt, azért nekem is halnom kell, mert
35 XXVI |          barátom, János, tán csak azért élt eddig, hogy a gyilkolástól
36 XXVII|        kártyán minden vagyonát. Õ azért akasztófára juttatá fiamat,
37 XXVII|    mintegy lekötve tart e helyen; azért itt maradok... de nem mondom,
38 XXVII|      pénzért, mely még nálam van. Azért hallgass... a magad java
39 XXVII|        hogy pénzed már elfogyott, azért hoztam ismét ötvenezer forintot...~-