Rész

 1 VI   |          atyai örömed, mi? Pedig aki nem jó apa, vajon lehet-e
 2 VII  |          vinni annak a leánynak, aki... aki nálam is volt néhányszor
 3 VII  |         annak a leánynak, aki... aki nálam is volt néhányszor
 4 VII  |        volt... nem én leszek az, aki meghal. Eszem ágában sincs,
 5 VIII |   kezedet halálos ellenségemnek, aki agyonverte lelkemet, óh,
 6 X    |           gyalázat! Szeret-e az, aki erre gondol? Szerettük-e
 7 XIII |     ihassam és felejtsek. És én, aki oly szótalan, csöndes, hideg
 8 XIII |          nedves. Szidni kezdtem, aki leöntött; s megtörlém tenyeremmel
 9 XIII |       torkom, felástam.~Így jár, aki mindig szomjazik,~Míg a
10 XIV  |   másként, mint:~- Pénztárnokom!~Aki ezt hallotta, s végignézett
11 XIV  |          egyiket, hol a másikat. Aki csak bejött a kocsmába boldog,
12 XVI  |     hálámra!~- Igen? Tehát lesz, aki el fog temettetni...~- Óh,
13 XVII |      hozta?~- Az a pimasz János, aki mindig ingerkedik velem -
14 XVII |           Melyik János?~- Ez ni, aki éppen most üti be azt a
15 XVII |      csúfol...~- Az is gazember, aki csúfolja! - kiáltott föl
16 XVII |    mindegy - válaszolt Jancsi. - Aki az én uramnak a fia, hát
17 XVII |     semmit, nincs kívülem senki, aki merészen játsszék... azért
18 XIX  |         vagy csaplár egy embert, aki szintoly rongyos, amilyen
19 XIX  |      csak azt az egyet, hogy én, aki annyira iszonyodtam a víztõl,
20 XX   |        megjegyezni szeretem azt, aki nem tetszik, hogy megismerjem,
21 XX   |    semmiházi, alávaló pimasszal, aki roppant zérus apja százezreinek
22 XX   |       apja százezreinek végén, s aki ezért oly fölfuvalkodott,
23 XX   |         elsõ száma; az a Deregi, aki iskolatársam is volt, s
24 XX   |          iskolatársam is volt, s aki, midõn elsõ voltam, hozzám
25 XXII | szerelemre lobbantam, s fiamban, aki sokkal tüzesebb természetû
26 XXII |       Egyedül maradtam Jánossal, aki hosszan kezdett beszélni
27 XXII |           szeretlek; ne öld meg, aki csak téged szeret; kegyelmezz!...
28 XXII |          Bálint, aztán Jánossal, aki sápadt volt, mint magam...
29 XXV  |        tudtak, egy férfiunokája, aki valami mesterséget tanult.~
30 XXV  |    Andorlaki...~- Az, Andorlaki, aki téged évek óta keresett,
31 XXVI |          halál... mert nem lesz, aki eltemessen. De mindegy:
32 XXVII|           csak egyetlen unokája, aki mesterséget tanult. Békétlenül