Rész
1 VIII | karom keresztül van lõve.~- Milyen halvány vagy, Máté - szóla,
2 VIII | fölemelé fejét keblemrõl -, milyen halvány az arcod...~- Mint
3 VIII | boldogságban!~Óh, istenem, milyen rég volt ez, milyen messze
4 VIII | istenem, milyen rég volt ez, milyen messze van tõlem ez az este,
5 X | szenvedésének, istennek hála. Óh, milyen nyomorú az én életem!...
6 XI | bágyadt halovány arccal, milyen a szenvedõ hûség.~- Megtaláltam
7 XII | Szenvedett tíz esztendeig.~Milyen tíz esztendõ volt ez!~Láttatok-e
8 XII | Sokan nem is gondolják, milyen jólesik néha az utcán csontot
9 XII | jóllaktam sületlen burgonyákkal, milyen jólesett utána az álom!~
10 XII | Szegény ember!... És még milyen fiatal!... Aztán milyen
11 XII | milyen fiatal!... Aztán milyen szép aranygyûrûje van, ni...
12 XII | telt. Nem is képzelheti, milyen jólesik nekem, ha segíthetek
13 XIII | szerettem volna látni, milyen lehet piruláskor azon arc,
14 XVI | fog temettetni...~- Óh, milyen szép volt akkor kegyed -
15 XVI | gondolatától eltérítsem -, milyen szép volt akkor kegyed!~-
16 XVII | Csakhogy itt vagy valahára! Óh, milyen jólesik, hosszú távollét
17 XX | tevém hozzá -, egykor milyen zöldek valának e levelek,
18 XX | mit mondok? Leányt!... Ah, milyen bosszúság, hogy nincs szó,
19 XXII | Legkevésbé sem, édes fiam!~- Oh, milyen jó vagy...~- Csak apai kötelességemet
20 XXII | már énelõttem sem szép, milyen lehet olyan szemek elõtt,
21 XXII | legszebb szempont Lujza keble. Milyen leány ez, apám! Azt véltem,
22 XXII | életért! S ez nem kérdés: milyen életet milyen életért?~Fiam
23 XXII | nem kérdés: milyen életet milyen életért?~Fiam elhallgatott,
24 XXII | gondold - szólék hozzá- milyen bolond képzelõdéseim vannak?
25 XXIII| teher vállain, az tudja, milyen nehéz a világ... nekem úgy
26 XXVI | megnézzem; hadd látnám: milyen az a kis húsdarab, mely
|