Rész

 1 III  |         Ki van itthon? - kérdém egyszer Rózáék cselédjét.~- A kisasszony -
 2 IV   |     járt hozzá, tudtomon kívül.~Egyszer azzal az újsággal lepett
 3 VI   |         habok alatt, s most még egyszer fölmerült, hogy aztán örökre
 4 VII  |       igazat kimondjam...~- Még egyszer mondom: fülednél fogva viszlek
 5 VIII |     következtében vagyok beteg.~Egyszer késõ este jött be hozzám
 6 VIII |       hát csak azért jöttél még egyszer hozzám, hogy gyötörj? Ez
 7 XI   |      bosszúeszmét! Megvíjak még egyszer vele? Életemet nem szabad
 8 XI   |      vissza. Az utca sarkán még egyszer visszanéztem... õ kalapjával
 9 XI   |       várni az éjfélt, hogy még egyszer láthassalak, kit jobb lett
10 XI   |     késel? Miért nem jössz? Még egyszer látnom kell téged, szívem
11 XI   |    szívem kitépett gyökere! Még egyszer látnunk kell egymást. És
12 XII  |        szeretõm akadna, tán még egyszer tudnék úgy szeretni, mint
13 XIII |        ivótársaimmal.~Így ültem egyszer egy nyomorú csárdában szótlanul,
14 XIV  |      tele pince az õ patikája.”~Egyszer lélekszakadva rohant le
15 XIV  | keserûnek tetszett. Ha az ember egyszer lesüllyed, bármi mélyen
16 XVII |         Jancsi, Jancsi vedd még egyszer, még százszor köszönetemet.
17 XVIII| szõnyegeket? Én vagyok-e az, ki egyszer madárijesztõvázról vett
18 XVIII|      soká nem találkoztam vele.~Egyszer utaztam. A legelsõ állomáson,
19 XIX  |   álltam boldogságom gyilkosán.~Egyszer Jancsi a következõ újsággal
20 XIX  |          barátom...~- De hiszen egyszer voltál ott, amint hallottam...~-
21 XIX  |    sohasem tarthattam magamnál. Egyszer betegen érkezett hozzám,
22 XX   |        észre sem vesszük, mikor egyszer hanyatt esünk, bele a gödörbe,
23 XX   |      halvány arcáról, midõn még egyszer visszapillanték. Itt nekieresztém
24 XXII |      Elváltunk egymástól... még egyszer kezet szorított velem Bálint,
25 XXII |        ismersz engem, apám, nem egyszer láttad a harmatot, mely