Rész

 1 II   |      kiálték föl újra.~- Nos? - kérdé õ.~- Barátom!~- Ezt már
 2 III  |        ember képét...~- Szél? - kérdé Róza mosolyogva.~- Kegyetlen
 3 VI   | asszonyokhoz, s alig érthetõleg kérdé:~- Kié e gyermek?~- Egy
 4 VII  |   mondám.~- Tehát nem vívunk? - kérdé, s holt arca éledni kezdett.~-
 5 VII  |             Mi? Mi jogod van? - kérdé akadozva.~- Erõsebb fegyverrel
 6 VII  |    kezembõl.~- Hány lépésrõl? - kérdé.~- Sehányról, majd csak
 7 X    |     jóvá tette volna hibáját? - kérdé gyermekem nagyanyja kétkedõ,
 8 XI   |     mert kijött.~- Ki az hát? - kérdé, amint az ajtót nyitá. -
 9 XII  |     elmenõt -, uram...~- Nos? - kérdé az.~Hallgatva álltam mellette.~-
10 XII  |      mellette.~- Mi kell hát? - kérdé ismét.~- Semmi, semmi, uram...~-
11 XII  |  szólítanak-e?~- Hova utazik? - kérdé a kocsiból a hölgy.~- Majd
12 XII  |        ilyen idõben hazulról? - kérdé a hölgy jószívû szemrehányással.~-
13 XIII |     üveget.~- S ki fizeti ki? - kérdé a kocsmáros.~- Ki fizeti
14 XIV  |          Szeret ön kártyázni? - kérdé tõlem.~- Nem is tudok -
15 XIV  |       mindegy!~- Nos, jön ön? - kérdé azon úr.~- Ha úgy tetszik...
16 XVII |            Tehát ön az atyám? - kérdé hosszan, merõn, lelkesen
17 XVII |   karjaimban tölté...~- Igen? - kérdé, annyira sem indulva meg,
18 XX   |         azok a kardok megint? - kérdé János elijedve.~- Hát minek
19 XX   |     kivel kötözködött megint? - kérdé János.~- Ej, e szót ne használja -
20 XXII |         úrfi...~- Nos, János? - kérdé fiam.~- Mondanék valamit...~-
21 XXV  |         fergetegben itt kinn? - kérdé tõlem.~- Akasztani fogok,
22 XXVII|       velem - mondám.~- Hova? - kérdé.~- Ne kérdezze, csak jõjön.~-
23 XXVII|     erdei völgyembe.~- Mi ez? - kérdé, amint meglátta fiam szobrát.~-
24 XXVII|      vagyok; most mit tegyek? - kérdé.~- Vedd föl azt az ásót.~-