Rész

 1 II   |      nevére. Õ volt életem átka, igaz, de egyetlen boldogsága
 2 II   |   Boldizsár barátom, te nem vagy igaz barátom, mert egyátaljában
 3 III  |      rossz néven õszinteségemet? Igaz, hogy, úgyszólván, csak
 4 VI   | paradicsomból.~- Tehát csakugyan igaz? - szóla. - Mentsd magadat,
 5 VII  |          cselédem voltál. Hanem, igaz, úgy temess el, hogy senki
 6 VIII |     barátom, kedvesem; mondd meg igaz lelked szerint... de nem,
 7 VIII |           de nem, ha nem lesz is igaz, ha hazudsz is, csak mondd,
 8 XI   |        Mit is kívánok csak? Úgy, igaz! Adj nekem ásót, kapát...~-
 9 XI   |  csakugyan zsivány...~- Nem, nem igaz, nem vagyok zsivány, nincs
10 XII  |  ingerelve kíváncsiságom. Hanem, igaz, én nem vagyok asszony;
11 XII  |    szeretõkben. Válogatok is. Az igaz, hogy nem vagyok olyan boldog,
12 XII  |     sírtam érte. Istenem, ha egy igaz szeretõm akadna, tán még
13 XIII |    Lehetetlen...~- Való és szent igaz. Ön jobban tud inni, mint
14 XIII | kétharmad részével önté le.~- Az igaz - folytatá -, hogy most
15 XIV  |       Magadra is rád fér...~- Az igaz; de elõször te, azután én.
16 XV   |        fortuna raro bona...~- Az igaz, azt tartják, hogy az elsõ
17 XV   |           csak álmodom, hanem az igaz, hogy majd olyan szép álom,
18 XV   |        valamicskét a számára; az igaz, hogy meglehetõs rendesen
19 XVII |         veled, Bálint fiam... de igaz, hisz én pénzt is hoztam.
20 XIX  |        az ember?~- Éppen oly jó, igaz barátom, mint te vagy...~-
21 XIX  |  meginnom; magyarázd meg hát, ha igaz; ne tarts így függõben...~-
22 XXVII|     öcsém. Nos, hogymint vagy... Igaz, beszéltél-e valakivel felõlem?~-
23 XXVII|            nem éppen alávaló, az igaz, de nem olyan, mely hozzád