Rész

 1 II  |             Vagy más lesz nõd.~- Soha, esküszöm.~- Jaj, barátom,
 2 II  |          kincsétõl fosztana meg, soha, soha!~- Könyvekbõl beszélsz,
 3 II  |    kincsétõl fosztana meg, soha, soha!~- Könyvekbõl beszélsz,
 4 III |          meg szívemet. Most vagy soha! - kiálték föl magamban,
 5 III |         többé?~- Elválni? Tõled? Soha!... Óh, de...~- De? Mi de?...~-
 6 VII |         a hely: sehol... az idõ: soha. Aztán, remélem, pontosan
 7 VIII|          idõ múlva -, te engemet soha nem szerettél, nem szerethettél!~-
 8 VIII|      többé, Máté...~- Talán...~- Soha... soha többé!~- Magad nem
 9 VIII|               Talán...~- Soha... soha többé!~- Magad nem akarod?~-
10 IX  |       sarjat fog hajtani?... Ah, soha! Mert ahhoz századok kellenének.~
11 X   |         szót: fiam! Nem hallotta soha, és hetekig szenvedett,
12 XI  | láthassalak, kit jobb lett volna soha nem látnom!~Így panaszkodám
13 XII |    holtomig az elsõ szeretõmmel, soha másra nem is gondoltam volna;
14 XIII|        Asszonynak és lónak hinni soha nem kell; tele vagynak ezek
15 XV  |        álmamat kérdezed? Még ezt soha nem tetted.~- Csak azért
16 XIX |        megszoktam, s pénzszomjas soha nem voltam; így magamra
17 XX  |      ekkor mi is része leszünk a soha nem mozduló örökkévalóságnak. - - -~
18 XX  |         vallanom, hogy ilyet még soha nem láttam.~- Ezt sem elõször
19 XXII|     azután nem fogom látni többé soha, soha. Nem hiszem, hogy
20 XXII|          fogom látni többé soha, soha. Nem hiszem, hogy éljünk
21 XXII|          szemébõl könnyet ontani soha nem szerettem. - - -~Így
22 XXV |        most hagynám el önt? Nem, soha! Ön elkorbácsolhat magától,