Rész
1 III | égen, akár földön: csak veled lehessek... mert ugye, nem
2 III | mindegy! Kész leszek veled éhezni, fázni... csak szeress!~
3 IV | mit cselekszem. Isten veled!~Eszeveszetten rohantam
4 VI | uraim és hölgyeim. Isten veled, Máté barátom, boldog házasságot!~
5 VIII | szólj: miként hitessem el veled, hogy te vagy az egyetlen,
6 XI | bizonnyal. Isten önnel. Isten veled, szegény kisfiam, te...
7 XI | hangzik-e vagy sem? Tehát isten veled, Bálintom, kisfiam, isten
8 XI | Bálintom, kisfiam, isten veled. Ha megtanulsz beszélni:
9 XI | hadd szorítsam meg. Isten veled!~Megragadta kezemet, s csókja
10 XIII | haszon fejében kötöttem veled barátságot?~S efölötti bosszankodását
11 XV | Elmegyek-e? Hova ne mennék én veled!~Nemsokára kocsin ültünk
12 XVII | elhallgatott. - Meg vagyok veled elégedve...~- Meg? Apám!...
13 XVII | Jó. Hát nem önnel, hanem veled.~- És miért?~- Hogy oly
14 XVII | egymást. Isten önnel. Isten veled, Bálint fiam... de igaz,
15 XVII | mennyi beszélnivalóm lesz veled... mindent elmondok neked,
16 XIX | a nyomort, én megosztom veled a gazdagságot, mire ama
17 XXV | mondám. - Mást teszek veled, egészen mást. Fölakasztalak...
18 XXVII| elveszem!~- Most isten veled. Amint mondám, ha elfogy
19 XXVII| Jó. Légy boldog. Isten veled.~- Isten önnel, isten önnel...
20 XXVII| vagy akárhol. No, isten veled. - - -~Néhány hónap múltával
21 XXVII| Azonban mennem kell. Isten veled. Tehát, amint mondám, hagyd
|