Rész

 1 IV  |              akartál velem tennap? - szóla.~- Mit akartam?... párbajra
 2 VI  |              fognak önök bocsátani - szóla -, hogy hivatlan létemre
 3 VI  |              Tehát csakugyan igaz? - szóla. - Mentsd magadat, most
 4 VII | visszaszaladt.~- Ez nem jót jelent - szóla, amint utolért a kapunál.~-
 5 VII |          arcától.~- Válassz tehát! - szóla, a kardokat folyvást tartva.~-
 6 VIII|          Milyen halvány vagy, Máté - szóla, amint fölemelé fejét keblemrõl -,
 7 VIII|              az ideje, hogy menjek - szóla -, hogy elhagyjalak. Mátém,
 8 XII |              Úgy hát annál inkább! - szóla gazdám, s átadá kalapomat.~
 9 XII |              Hát minek takarja el? - szóla ismét. - Csak nem lopta?
10 XV  |         ejnye, hogy gyermeked van! - szóla Hiripi fejcsóválva. - Hát
11 XVII|             jó, mint azelõtt volt! - szóla zavarodva.~- És te még jobb
12 XVII|              válnunk kell, barátom - szóla Ternyei -, sietek játszótársaimhoz...
13 XIX |         fontos arccal jött hozzám, s szóla:~- Tudod mit? Gondoltam
14 XX  |             olyan sárgák.~- Egykor - szóla János -, egykor fekete volt
15 XX  |             fáradt állatot, s ekképp szóla:~- Ej, ej! Bálint úrfi megint
16 XX  |           becsületes ember kezébe? - szóla fiam. - Ha nem azért, hogy
17 XXII|              ha még élne nagyanyja - szóla közbe János -, mint örülne
18 XXII|              fiam.~- Nyergelve van - szóla János belépve.~- Imhol e
19 XXV |       zivatar elõl, isten jó nap’! - szóla belépve.~- Menedéket? Mindenkinek