Rész

 1 II   | szobájában vagyok.~- Barátom! - kiálték föl.~Õ szokás szerint nyájasan
 2 II   | nyájasan idvezelt.~- Barátom! - kiálték föl újra.~- Nos? - kérdé
 3 III  |     szívemet. Most vagy soha! - kiálték föl magamban, és... melléje
 4 III  |     Róza, én szeretlek téged! - kiálték föl magamon kívül. - Szeretlek!~
 5 IV   |       Felcsókolnám könnyeidet - kiálték föl ellágyulva -, felcsókolnám
 6 IV   |            Ternyei Boldizsár! - kiálték, amint megláttam õt.~- Ah,
 7 XI   |       emberrel... Ternyeivel? - kiálték föl többszöri, hosszú gondolkodások
 8 XI   |    enyészel, édes idvességem! - kiálték föl.~Újra elolvasám nevét...
 9 XI   |  csontjaik koccanásait.~- Hah - kiálték föl -, minden sír nyitva,
10 XIII |      palackomat.~- Ej! atyafi - kiálték föl -, nem azért kínáltam,
11 XVI  |     rongyos.~- Hála istennek! - kiálték föl. - De ön asszonyom,
12 XVII |   kezdtem a dolgot.~- Jancsi! - kiálték föl elérzékenyedve.~- Uram,
13 XIX  |         Ah, hiszen ez Hiripi! - kiálték föl örömmel.~- Tehát ismeri
14 XXII |       tehát apádat is megölöm - kiálték föl -, csak jõjön be a vén
15 XXIII|   világot vittem volna.~- Hah - kiálték föl útközben -, nem hagytuk
16 XXVII|          S elment.~- Megállj! - kiálték utána. - Megállj. Meg ne
17 XXVII|            Gyámoltalan ember! - kiálték föl. - Ennyi vagyonnal unatkozni!
18 XXVII|         nyugtassa meg.~- Mit? - kiálték föl. - Meghalt nagyapád?~-