Rész

 1 VI   |       téged nem... - hebegém.~- Engem nem? Hanem hát mást, ugye?...
 2 VII  |        Ternyei; vagy te ölj meg engem, vagy én öllek meg tégedet.~-
 3 VII  |      meguntad életedet, és most engem is a pokolba akarsz rántani
 4 X    | kapcsolva, ki egyedül szeretett engem, annak halálára azt kell
 5 XI   |        meghozott magával; talán engem sem fog végképp elmellõzni.
 6 XII  |          nem tudtam bizonyosan, engem szólítanak-e?~- Hova utazik? -
 7 XII  |       befûttetett, s bevezetett engem magával. Beszélt összevissza
 8 XVI  |        mondják ezt magokról! Ha engem látnának, nem mondanák.~-
 9 XVI  |        kegyed az?~- És ön ismer engem?~- S kegyed engemet már
10 XVII |         Hiszen senki sem szólít engem úrfinak, csak õ...~- Már
11 XVII |         volna-e még valami, ami engem képes lenne nem föllázítani,
12 XIX  |            Hát? Hogy érdekelhet engem ez? - kérdém.~- Azt nem
13 XX   |      büntethetem. De ne féltsen engem, János bácsi; élet-halálra
14 XXII |         büntesse meg. Vagyonunk engem boldoggá nem tett; mit ért
15 XXII |  szemlélése okoz!... Te ismersz engem, apám, nem egyszer láttad
16 XXV  |        azóta, és kevesen láttak engem; s azok, akik láttak, nem
17 XXV  |      válaszolék.~- Kelmed ismer engem?~- Ternyei Boldizsárt ne
18 XXVII|            És õk téged?~- Õk is engem!~- És nõd?~- Egyedül értem