Rész

 1 XI   |         ásóval, és szívedbe vájom tíz körmömet.~Rázártam a sírásóra
 2 XII  |            És kikapta. Szenvedett tíz esztendeig.~Milyen tíz esztendõ
 3 XII  | Szenvedett tíz esztendeig.~Milyen tíz esztendõ volt ez!~Láttatok-e
 4 XII  |           már katonavesszõzést? E tíz év napjai rám nézve két
 5 XII  |           közel burgonyaföld van. Tíz ujjammal kapartam ki néhány
 6 XIV  |    végignéztem magamon. Már közel tíz éve volt, hogy folyvást
 7 XIV  |         helyen. Nyugtalan voltam, tíz év óta elõször, s nem tudtam,
 8 XV   |   szorítsalak, e szívhez, melyhez tíz év óta nem közelített emberi
 9 XV   |      ínségben sanyarog, s kit már tíz év óta nem láttam.~- Ejnye,
10 XV   |   gyermekem és... Ternyei... hah!~Tíz év óta nem voltam itt.~Tíz
11 XV   |        Tíz év óta nem voltam itt.~Tíz év alatt mennyire megifjodott
12 XV   |     mennyire megifjodott e város! Tíz év alatt mennyire megvénültem
13 XVII |    csakugyan küldtem volna. Nekem tíz év óta csak az fájt, hogy
14 XVIII|         egykor megsértetett, s ki tíz év múlva bosszút állott
15 XX   |           éves vagyok, s még csak tíz párbajom volt... alig esik
16 XX   |        senki több sebet kettõnél. Tíz párbaj és két seb! Ez még
17 XXVI |          e szomorú magányban. Már tíz esztendeje, hogy magam vagyok,