Rész

 1 I    | teljesíteni... ha fenn van a nap, minek volnának akkor a csillagok?~
 2 III  |        így szólt többek között:~- Minek mondtad meg, hogy szeretsz?
 3 VI   |       templomba, az oltárhoz. Ah, minek siettem! Ötpercnyi késedelem
 4 VI   |          tovább is szenvedjem?... Minek szenvedjen az ember, mikor
 5 VI   |       kívánja, hogy még éljek. De minek éljek hát?... Minek? Hát
 6 VI   |            De minek éljek hát?... Minek? Hát nem vagyok-e apa? Igen,
 7 VII  |           beljebb egy szobával.~- Minek?~- Jössz, vagy nem?~- De
 8 XI   |            ah, még azt sem tudom, minek keresztelték? Mondja meg
 9 XI   |         az?~- Csak nyiss ajtót!~- Minek?~- Nyisd ki az ajtót, vagy
10 XI   |      kulcsát is.~- Házam kulcsát? Minek?~- Hogy bezárjalak!~- És
11 XII  |          Róza gyûrûje volt.~- Hát minek takarja el? - szóla ismét. -
12 XVII |        szüksége akadhat... eh, de minek?... Mindazáltal...~S felét
13 XVII |          kockáztatom, fiam... óh, minek hoztam magammal e kárhozatos
14 XX   |           hozzánk.~- Ugyan, úrfi, minek kínozza már azokat a szegény
15 XX   |       minapában kardjaimat?~- Már minek azok a kardok megint? -
16 XX   |       kérdé János elijedve.~- Hát minek a kard a becsületes ember
17 XXVII|           ásd föl itt a földet.~- Minek?~- Ne kérdezd. Tedd, amit