Rész

 1 VI   |      voltam, elfeledtem: miért mentem oda? Ismét útnak indultam,
 2 VI   |        Isten hozzád, világ!~És mentem a folyónak, hogy beleugorjam.
 3 VII  |   erõsebb volt, mint ez. Elõbb mentem Ternyeihez, mint fiamhoz.~-
 4 VII  |       estéjén Ternyei lakására mentem. Magammal hítam szolgámat.~-
 5 XI   | szürkület elsõ nyoma látszott.~Mentem, mentem, és már messze jártam,
 6 XI   |        nyoma látszott.~Mentem, mentem, és már messze jártam, mikor
 7 XII  | elszántam magamat. A fogadóhoz mentem, mely elõtt többen ozsonnáztak.
 8 XII  |    lesz egy kis könyörület. És mentem. Magas, termetes, piros
 9 XII  | pásztorok hagytak ott. Melléje mentem, s végtelen örömemre megpillantám,
10 XII  |     Madárijesztõ-váz közelében mentem el, mely kender között állt,
11 XVII |         gondolám, s vacsorálni mentem az étterembe.~Végezvén a
12 XIX  |  voltam. Amint egy lebuj elõtt mentem el, éppen akkor vetett ki
13 XXIII|        és letenni a mélybe. Én mentem Jánossal. Egész erõnkbõl
14 XXVII|       midõn e leánnyal eskünni mentem a templomba. Én azzal álltam
15 XXVII|  vettem, s távozám.~A temetõbe mentem, hol Róza feküdt, de nem