Rész

 1 II   |      remélem, nálad sem lesz az utolsó...~- Ne tovább, Boldizsár.
 2 VI   |          isten tudja, mit, csak utolsó gondolatomra emlékezem,
 3 XI   |         a temetõbe értem, a nap utolsó sugárait lövellé a keresztekre,
 4 XIII |         minden pénzét nálam; az utolsó itcét már ki sem tudta fizetni...
 5 XIII |   barátom - szólék -, ez már az utolsó itce ám, mert kifogytam
 6 XVII |       tudom Boldizsár, mert nõd utolsó éjjelét éltének az én karjaimban
 7 XVII |   tábláját. - Igen? Nálad tölté utolsó éjszakáját? Jól tette. Az
 8 XVII |   kártya ki-kihullott belõle... utolsó forintjaimat tettem föl...
 9 XX   |          s amint már csaknem az utolsó háznál valék, ott láttam
10 XX   |    kertecske van; abban állott, utolsó virágait szemlélve, mert
11 XXII |    kötél általi halál.~Életének utolsó éjjelét nála töltém, a siralomházban.~
12 XXII | gyermekével siralomházban tölté utolsó éjjelét: menjetek az ilyen
13 XXVI |                           XXVI.~Utolsó barátom, János, tán csak
14 XXVII|    összeg, melyet kaptál, de az utolsó is. Ennél több nincs birtokomban;