Rész

 1 I    | Végtelen magas a te lakásod, oh, isten!~Huszonhat esztendeig
 2 II   |     már hallottam; tovább?~- Oh, barátom!... - egyebet sem
 3 III  |    szeretned kell engemet... oh, ha ezt nem reméltem, nem
 4 V    |  lesz Róza, a tied sem lesz!~Oh, mennyi gyötrelmet okoztak
 5 V    |   egy gondolatom volt: Róza. Oh, mennyire szeretem õt! Ha
 6 VII  |      Hidd el, ha mondom...~- Oh, nagyon hiszem!... De mit
 7 VII  |    hogy ölöm meg Ternyeit.~- Oh, ezer örömmel!... Hanem
 8 XVII |     keblemhez szorítottam.~- Oh, ön most is oly jó, mint
 9 XX   |    inkább kitûnjék szépsége. Oh, ti komédiás majmaként felpiperézett
10 XXII | Legkevésbé sem, édes fiam!~- Oh, milyen jó vagy...~- Csak
11 XXII |    kik majd elhurcolnak...~- Oh, azt nem szabad bevárnod...~-
12 XXVI |      és így minden jól lesz. Oh, e szív, e szív! Szeretném,
13 XXVII|   nyomorban vetõdött hozzám (oh, ilyen nyomor képzelhetetlen!),
14 XXVII|    keressem, édes bátyám?... Oh, most már úgy gazdálkodom,