Rész

 1 II  |                 eredeti ártatlanságához; ekkor láthatni, mily tisztán kerül
 2 III |                 Halkan megfogám kezét... ekkor újra elhagyott minden bátorságom.
 3 VI  | szerencsétlensége. Jobb lett volna neked ekkor, itt halnod meg, szegény,
 4 VI  |                be volt fagyva. Jutott is ekkor eszembe: tél van-e vagy
 5 VII |                akarja vágni, hogy nyert; ekkor kikapom kezébõl, és ízrõl-porra
 6 X   |                nem engedheté, hogy éppen ekkor férj legyen ön. Leányomnak
 7 XIII|         megtörlém tenyeremmel képemet, s ekkor láttam, hogy az nem vizes,
 8 XVII|                másnap délig egyhuzomban. Ekkor fölkeltünk. Ternyei kereste
 9 XX  |            gödörbe, melynek neve sír, és ekkor mi is része leszünk a soha
10 XXII|                 nézve különösen hamar, s ekkor hozott virágokat és csókokat.
11 XXII|            semmit, mert a kelõ nap éppen ekkor lövellte szét elsõ sugárait...
12 XXIV|               behunytam, hogy elaludjam; ekkor hangos kopogást hallék ablakomon,
13 XXV |                és õ a tûzben lett volna. Ekkor jutott valami eszembe.~-