Rész

 1 IV  |          Barátod? Ellenséged!~- Ej, pajtás, a mennykõbe is,
 2 IV  | megragadva öltönye gallérját.~- Ej, hisz ez nem tréfa...~-
 3 VI  |      keresztelõhöz! - mondám.~- Ej, az isten szent szerelmeért,
 4 XI  |     tudja.~- Ön tréfál, uram.~- Ej, hát már oly rég halt meg
 5 XII |        ismét. - Csak nem lopta? Ej, azt nem hiszem, mert ha
 6 XIII|         megragadá palackomat.~- Ej! atyafi - kiálték föl -,
 7 XVII|         is hálálkodni készül.~- Ej, az a cudar János! - kiáltá
 8 XVII|   lyányka, akiért megvívtunk... ej barátom, mint sajnáltam,
 9 XX  |      állatot, s ekképp szóla:~- Ej, ej! Bálint úrfi megint
10 XX  |  állatot, s ekképp szóla:~- Ej, ej! Bálint úrfi megint azon
11 XX  |        megint? - kérdé János.~- Ej, e szót ne használja - felelt
12 XXII|      még pedig minél elébb...~- Ej, ha még élne nagyanyja -
13 XXII|            Fájdalom, azzal...~- Ej, akasztófára való gazember