Rész

 1 VI   |       lépett amaz asszonyokhoz, s alig érthetõleg kérdé:~- Kié
 2 VIII |          de erõvel be akar törni; alig tartóztathattam vissza.~-
 3 XI   |       létezett volna. Csak távol, alig hallható távolban zengett
 4 XII  |  Elhagytam a várost, tántorogtam; alig bírtak lábaim; nem csoda,
 5 XVI  |       évesnek véltem.~- Pedig még alig múltam huszonöt. Ifjan vénültem
 6 XVII |        Szép ember - szólott fiam, alig gyõzve engemet nézni -,
 7 XVII | készakarva nem lõtt agyon, holott alig bírta a fegyvert, úgy reszketett.~-
 8 XX   |           fiam érkezett meg. Lova alig látszott a tajtéktól és
 9 XX   |         csak tíz párbajom volt... alig esik minden két esztendõre
10 XXII |       kinek hirtelen megérkezése, alig negyedórányi távollét után,
11 XXV  |           csak idelövellte volna. Alig hallható távolban meg-megdördült
12 XXV  |       feküdt a földön és nyögött, alig bírva lélegzetet venni...
13 XXVII| viseltetik irántam, az egész este alig pillantott rám, s ha hozzám