Rész

 1 VII  |       ezzel távozám szolgámmal együtt.~- Te, Jancsi - szólék hozzá
 2 VIII |      Máté. Ma utolszor vagyunk együtt az életben, utolszor! Ah,
 3 XI   |       asszonyom, mert nevemmel együtt talán balsorsomat is öröklötte
 4 XIII |        és te most nagyanyáddal együtt nyomorogsz, mint apád. Hátha
 5 XIV  |     mégis ragaszkodott hozzám.~Együtt jártunk helységrõl helységre.
 6 XIV  |       Megismertem, hogy egykor együtt tanultunk, de azt rég elfeledtem
 7 XVII |    kártya. Eszerint az éjet ma együtt töltjük, nemde?~- Egy részét
 8 XIX  | fogadóba, hova megérkezésemkor együtt szállánk. Naponként kerestem
 9 XIX  |     maradj.~És elvégezõk, hogy együtt fogunk élni, halni.~Néhány
10 XIX  |      lopótököt sem ér; menjünk együtt faluzni...~- Mivégre?~-
11 XXV  |    örömem, mint az, hogy önnel együtt lehettem? És most, midõn
12 XXVII|         nemes jótevõm, lakjunk együtt...~- Én már elszoktam az