Rész

 1 VI   |     mit én bánom! S hátha még nagyobb gyávaság tûrni a szenvedést,
 2 VIII |       sebemmel.~Orvosom minél nagyobb nyugalmat tanácsolt; azért
 3 XIII |   jöttem, mert ön nagy férfi, nagyobb, mint én, kinek pedig neve
 4 XIII |     indulat, mellyel nálamnál nagyobb tehetségek irányában mindenkor
 5 XIII |         Miben? Abban, hogy ön nagyobb mester, mint én... az ivásban.~-
 6 XXII | mártírok minden szenvedésénél nagyobb, s melyet az örökélet üdvessége
 7 XXII |       ínséget látnánk, s hogy nagyobb helye lenne a fájdalomnak,
 8 XXV  |       Én a kunyhó zugából még nagyobb bunkósbotot ragadtam elé,
 9 XXV  |   légy... és kérdem tõled: mi nagyobb büntetés e nyomoréknak,
10 XXVII|   utoljára Ternyei unokája, s nagyobb levertséggel, mint valaha.~-