Engesztelés.

Miért haragszol olly igen?
Kis leány! tekints ide;
Ki itt elõtted esdekel,
Nem a te híved-e? -
De ûl durcásan, és reám
Csak nem tekint a kis leány.

Füzök hajadnak selymibe
Virágos szalagot;
Csak oh tekints szemem közé,
Csak szûnjön haragod. -
De ûl durcásan, és reám
Még sem tekint a kis leány.

Jól áll piciny kacsóidon
A gyûrü, kis leány,
Arany gyürût adok neked,
De pillants már reám! -
Csak ûl durcásan, és reám
Most sem tekint a kis leány.

Gyöngysorra vágysz? szép gyöngyöket
Hozok nyakadra én,
Szemednek hajnalcsillagát
Ha fölveted felém. -
Durcás mindegyre, és reám
Csak nem tekint a kis leány.

Tehát jobban szeresselek?
De oh az nem lehet!
Határ- és végtelen, hogy én
Szeretlek tégedet.
S még is haragszol, és reám
Még sem tekintesz, kis leány?...

De mért is e töprenkedés?
Babám, isten veled!
Lesz más leány, ki rám tekint,
Kettõ is egy helyett...
Tudtam, tudtam, hamis leány,
Hogy még mosolygasz is reám!