Rész
1 1 | kislyánynak karcsu termetére,~Szép hosszú hajára, gömbölyû
2 1 | Kilátszik a vízbõl két szép térdecskéje~Kukoricza Jancsi
3 1 | Ezeket mondotta szõke szép Iluska,~S a ruhákat egyre
4 4 | volnék én halovány,~Mikor szép orcádat utószor látom tán...”~„
5 4 | Utószor látlak én, szivem szép tavasza!~Utószor szólt itten
6 4 | könnye kicsordult.~„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes
7 6 | a lelkiismeretem. -~Édes szép Iluskám, csak viseld terhedet,~
8 7 | prüsszögtek,~Kényesen rázták szép sörényes fejöket.~Mikor
9 11| egyeben jára:~Visszaemlékezett szép Iluskájára.~~
10 12| Nyájasdadon így szólt a szép királylyányhoz:~„Menjünk,
11 14| állott,~Hogy a faluban egy szép kis szõke lyány volt.~Ennek
12 14| módjára.~Iluska is, az a szép kis szõke leány,~Nem tettetett
13 14| ugysem szegjük mi meg.~Azért szép királylyány ne tarts reám
14 16| haladva;~De jó messze volt még szép Magyarországtól,~Mert Franciaország
15 16| mondanának,~Jó hírt Iluskáról, szép Iluskájáról,~S oly régen
16 17| És ez elég neked, drága szép Iluskám!~Tudom, hogy nehezen
17 18| sírhalomra.~Végiggondolta a régi szép idõket,~Mikor még Iluska
18 19| hold,~S váltott a téli föld szép tavaszi ruhát,~Mikor így
19 25| kimászott,~Kaput nyit, és látja szép Tündérországot.~~
20 27| ajakán égett elsõ csókja.~Be szép volt Iluska! a tündérleányok~
21 27| napig János vitéz õkegyelme~Szép Tündérországnak boldog fejedelme.~~(
|