Rész

 1 3 |        Hát még... de legyen meg isten akaratja.”~Ezt gondolta,
 2 4 |       Most hát, édes rózsám!~Az isten áldjon meg, gondolj néha
 3 6 |         bátor szented!~Téged az isten is zsiványnak teremtett.~
 4 6 |     rabja,~Feleségül veszlek... isten is akarja.~Házat építtetek
 5 7 |    termett,~Magyarnak teremt az isten lovat, nyerget.”~Sokat mondott
 6 12|     erõd vele szállott.~Bízd az isten után mireánk ügyedet;~Fogadást
 7 13|     vitézek.~Járta már a kancsó isten igazába’,~Ekkor a királynak
 8 14|   vesztére,~Tarthatnék-e számot isten kegyelmére?~Aztán nem lesz
 9 14| megbántotta gonosz mostohája...~Isten neki azt soha meg ne bocsássa!~
10 17|       és nyakát.~Ment, tudj’ az isten hány országon keresztül;~
11 17| egyenest faluja tornyára.~Szent isten! hogy örült ennek János
12 17|        Jõjön be már no, hogy az isten áldja meg,~Odabenn majd
13 18|        Jancsikám, Jancsikám, az isten áldjon meg.~Másvilágon,
14 19|      nem mozdulok biz én.~„Adj’ isten jó napot” szólott János
15 20|        Ebédelt a király s tudj’ isten hány fia.~Hanem mit ebédelt,