Rész

 1 1 |            ölelést mindjárt elvégzem én;~Aztán a mostohád sincs itt a közelben,~
 2 9 |                 volt, megbirkózott vele;~Aztán meg, ha fáztak, hát kapták
 3 10|               még csak dombok vannak,~De aztán a dombok mindig magasabbak,~
 4 14|                 számot isten kegyelmére?~Aztán nem lesz ez a háznál haszontalan,~
 5 14|           gyerekek között.~Hát mikor még aztán sihederré lettem,~S izegni-mozogni
 6 14|              föld mélységébe.~Azután hát aztán, hogy meghalálozott,~A mi
 7 15|               királylyánytól érzékenyûl;~Aztán a tengerhez ment és gályára
 8 17|                  áldja meg,~Odabenn majd aztán többet is beszélek.”~Bevezette
 9 18|                inséges koldusok botjára.~Aztán meg magát is szörnyen emlegette,~
10 19|               egymás után.”~Így szólott, aztán a rúd végét megkapta,~S
11 20|            tetejöket János nem is látta.~Aztán olyan széles volt a fák
12 20|            galuskának elég lesz e darab,~Aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd.”~„
13 20| szerencse-kivánások között~Az óriásoktól aztán elköltözött.~~