Rész

 1 1 |              Megcsókolta száját nem egyszer sem százszor,~Ki mindeneket
 2 8 |          fogta,~Mert Magyarországot egyszer beutazta,~S ekkor Magyarország
 3 14|             ezt sokszor elmesélte -~Egyszer kinézett a kukoricaföldre,~
 4 14|           lehetett, szegénynek.~Nem egyszer mondta, hogy: „várakozzatok
 5 14|            a bús örömet sem hagyta.~Egyszer én valahogy nyájam elszalasztám,~
 6 16|      Franciaország esik tõle távol.~Egyszer János vitéz a hajófödélen~
 7 17|            hány országon keresztül;~Egyszer, hogy épen a nap az égre
 8 17|         odalent.~Akkor legalább még egyszer megláthatom,~S édes lesz
 9 18| eltántorgott kedvese hantjától.~Még egyszer visszatért. A sírhalom felett~
10 22|            nézésében.~Igy ballagott egyszer. A nap lehanyatlott,~Hagyva
11 24|        partot csak nem érhették el.~Egyszer a távolság kékellõ ködében,~