Rész

 1 1 |     le a nyári nap sugára~Az ég tetejérõl a juhászbojtárra.~
 2 1 | melege vagyon.~Szerelem tüze ég fiatal szivében,~Ugy legelteti
 3 5 | maradt.~Mikor a nap elért az ég tetejére,~Eszébe jutott,
 4 5 |  szalonnáját.~Nézte õt a kék ég, a fényes nap... alább~Ragyogó
 5 5 |    vala,~Szörnyen zengett az ég, hullt az istennyila;~Végtére
 6 6 |   világ aligha csárdában nem ég;~Bizonyára ugy lesz - hál’
 7 6 |       A láng piros nyelve az ég felé szaladt,~Feketévé vált
 8 16| szólt legényeihez:~„Piros az ég alja: aligha szél nem lesz.”~
 9 17|          17~Másnap, amint az ég alja jövendölte,~Csakugyan
10 17|    messze,~De mentõ kezét az ég kiterjesztette,~S csodálatos
11 26|       Ékesítik vele a felhõs ég boltját.~Van a tündéreknek