Rész

 1 2 |     hallja-e kend, anyjuk?~Fogja be a száját, vagy majd betapasztjuk.~
 2 7 |  gondolkodott: „Ha befogadnának,~Be örömest mennék én is katonának!”~
 3 7 |         vezérnek~Megtetszett, és be is vette közlegénynek.~Cifra
 4 14|  egyetlen rózsa tüskés életemen.~Be tudtam is õt szeretni, csodálni!~
 5 17|          lakott.~A pitvarajtónál be reszketett keze,~S mellében
 6 17| menyecske meglepetésében.~„Jõjön be már no, hogy az isten áldja
 7 19|        Hanem ismét eltünt; (mert be volt az zárva,~S csak egy
 8 19|          az ördögnek jó napja.”~„Be rosz kedvben vagyunk” felelt
 9 21|        mélységes barlang fogadta be õket,~A barlang közepén
10 21|    megjelentek.~„Rajta, törjetek be szaporán, legények!”~Parancsolá
11 27|        ajakán égett elsõ csókja.~Be szép volt Iluska! a tündérleányok~